A didergő király Zenés, díszletes mesejáték, 50-60 percben. Írta: Móra Ferenc Szereplők: a Király az Udvarmester az Udvari Bolond, az Udvari fűtő és a teljes királyi udvar Mesekocsi Színház Hiába jön a panasznapon ember, asszony, a Király nem foglalkozik velük. Csak a saját gondjával van elfoglalva. Tehet akármit az Udvaribolond, az Udvarmester a fűtő vagy a gyerekek, a Király csak fázik és fázik. Úgy tűnik, már a szíve is fagyos! Udvara, erdeje, országa bánja nagy didergését! Az egyetlen, ami felmelegítheti a testét-lelkét és a szívét: a Szeretet.... Mi az a "Támogató jegy+250"...? Ezekkel a jegyekkel támogathatja tevékenységünket. Támogat minket, ha az előadásainkra érvényes jegy vásárlásánál a "Sima" jegy helyett a "Támogató jegy+250" vagy a "Támogató jegy+500", esetleg a "Támogató jegy+1000" jegytípust választja. Ebben az esetben a normál jegyáron felül további 250, 500, vagy 1000, - Ft többletet fizet, amit mi a lenti célokra tudunk fordítani. Meghívná a társulat egy tagját egy kávéra (250 Ft)?
Leírás Móra Ferenc klasszikus verses meséje az örökké didergő királyról és a szeretet erejéről generációk megunhatatlan kedvence. Az őszinte kislány szavai rádöbbentik a királyt arra, hogy a testet és a lelket csakis a jóság és a szeretet képes felmelegíteni. A didergő király legújabb kiadásához a több rangos hazai és nemzetközi szakmai díjjal elismert illusztrátor, Békés Rozi készített vadonatúj színes rajzokat. Rajzainak, akvarelljeinek finom, érzékeny jellege kiválóan illik a mesékhez, és még vonzóbbá, érdekesebbé teszi a kis olvasók szemében. Kapcsolódó termékek 1. 975 Ft 1. 679 Ft 1. 999 Ft 1. 699 Ft 1. 750 Ft 1. 488 Ft 2. 990 Ft 2. 542 Ft
Az általad keresett termékből a Vaterán 8 db van!
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8. ) Író, újságíró, muzeológus, a "tiszteletbeli makói". Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn. Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte.