monodráma a szerzőnő regénye nyomán Lakásszínház az Ady 10-ben Polcz Alaine regénye alapján a szövegkönyvet írta: Bognár Endre és Dicső Dániel A szövegkönyvet a Hevesi Sándor Színház számára átdolgozta: Madák Zsuzsanna "A háború nem könnyű. A házasság sem. Megpróbálom elmondani Neked, hogyan volt, mert egyszer már el kell mondanom. " Polcz Alaine A monológ a szerzőnő visszaemlékezése a második világháború alatt átélt hétköznapokra. Polcz Alaine döbbenetesen egyszerűen idézi fel életének talán legnehezebb, leghátborzongatóbb időszakát, amikor fiatal asszonyként – friss feleségként – végigjárta a poklot. Az erdélyi származású írónő történetét és alakját Czegő Teréz színésznő eleveníti meg számunkra. Sztarenki Pál Rendezőasszisztens: Pete Zsuzsanna Rendező: Sztarenki Pál Bemutató: 2014. október 4. Kapcsolódó oldalak: Polcz Alaine: ASSZONY A FRONTON - Interjúk, írások (3) Polcz Alaine: ASSZONY A FRONTON - Sajtó (4) Polcz Alaine: ASSZONY A FRONTON - Videók (2) Polcz Alaine: ASSZONY A FRONTON - Galériák (1)
Szerző Polcz Alaine Kiadás éve 1991 Műfaj regény Kiadás helye Budapest Kiadó Szépirodalmi Könyvkiadó Oldalszám 196 A szócikk szerzője Thimár Attila Ebben a többször kiadott regényben máig azt dicsérik leginkább, hogy a személyes – akár nagyon intim témák – és az országos súlyú események közvetlenül egymás mellett kapnak helyet, az egyéni életút és a közösségi, nemzeti történelem egybeszőve jelennek meg. A főszereplő asszony története szimbolikusan az ország sorsát is megjeleníti. Az 1989-ben készült regény utolsó mondatában a narrátor ezt így foglalja össze: "Most ötven év múltán, ahogy a diktatúrák is pusztulnak, Erdély újból vajúdik, úgy látom háborús házasságomat, mint a világtörténelem falára festett magánfreskót. " A regény epikai cselekménye az egyes szám első személyű elbeszélő asszony tizenkilenc éves korában kötött házasságának első évét fogja át, amelyet a második világháború utolsó szakasza, Magyarország hadszíntérré válása határozott meg. A Kolozsvárról származó, és ott 1944-ben férjhez menő fiatalasszonynak a város románok általi megtámadásakor menekülnie kell férjével és rokonaival együtt, és sok kínlódás árán végül sikerül anyósához Csákvárra, az Esterházyak kastélyába kerülniük.
Ebből következik az is, hogy a téma súlya, társadalmi érdeke dominánsabbá, jelentősebbé válik, mint a kifejezésmód esztétikai megítélése, bár a regény ez utóbbi szempontból is jelentős értéket képvisel. A hagyományos, lineáris történetvezetésű narráció vallomásként meséli el a történteket, a szövegben Miklósként megnevezett Mészöly Miklósnak, noha a megszólítotthoz irányuló narratív odafordulás csak három helyen olvasható a műben. A vallomásos jelleget erősen átalakítja a tárgyilagos hangnem, az érzelem- és ehhez kapcsolódóan ítéletmentes előadásmód, amelyben a háború alatt, különösen a front elvonulásakor megélt eseményeket olvassuk. Sok esetben a narrátor megpróbálja megérteni az ellene fellépők belső motivációit is, igaz, ez többnyire csak kérdésekben tud megformálódni, mint például abban a jelenetben, amikor a menekültpincében lakó közel százfős közösség tétlenül és szótlanul nézi végig, ahogy egy fegyveres orosz katona, mindenki szeme láttára, magáévá teszi őt. A cselekményen túl a regényben fontos szerepet játszik a korfestés is, részben a tárgyi, lakóhelyi környezetek (a Kolozsvári otthon, a csákvári Esterházy-kastély, a rommá vált Budapest) erős tömörítés mellett is érzékletes leírásával, részben a kor embere általános véleményének rögzítésével.
Karácsony Gergely főpolgármester a rezsicsökkentés ügyében "a tőle megszokott módon csak szimplán feljelentette Magyarországot Brüsszelben", majd "árulásáért cserébe még pénzért is kuncsorgott" – jelentette ki a kormánybiztos. Hozzátette: Bősz Anett, "a Gyurcsány-párt újdonsült alpolgármestere" abban látja a háborús infláció megoldását, hogy a magyarok hagyják maguk mögött az autót, és üljenek át a tömegközlekedésre. Németh Szilárd azt mondta, hogy nem tudnak meglepődni, mert Bősz Anett "nem egyedül utazik ezen a brüsszeli dilivonaton". Vele tart Tüttő Kata dúsgazdag "szoci alpolgármester asszony" is, aki azt javasolja a nála "jóval szerényebb körülmények között élő magyaroknak", hogy kevesebb energiát fogyasszanak, mérsékeljék az autóhasználatukat, valamint gondolják újra az otthoni fűtési-hűtési-főzési szokásaikat. Velük szemben a Fidesz-KDNP továbbra is leszögezi: az európai és a magyar embereket sújtó hibás brüsszeli szankciópolitika nem oldja meg sem az energiaárak elszabadulását, sem a háborús inflációt, helyette a magyarokkal akarja megfizettetni a háború árát.