Montgomery vára az Egyesült Királyságban, azon belül pedig Walesben található. A magyarok számára Arany János költeménye, A walesi bárdok című ballada tette ismertté a középkori várat. A legendás várnak ma már csak romjai láthatók, 2022. május közepe óta azonban háromnyelvű – köztük magyar – emléktábla emlékezik meg a bárdok tragikus történetének megörökítőjéről. 2017-ben pedig Arany Jánost Montgomary Szabad Polgárának választották. Montgomery vára Fotó: Montgomery vára és Arany János Nem túlzást az mondani, hogy a walesi bárdok legendáját mi magyarok jobban ismerjük, mint a walesiek. Arany János A walai bárdok című balladája évtizedek óta általános iskolás tananyag, így szinte minden magyar találkozik a művel. A walesi bárdok Arany János 1857 júniusában elkezdett és valószínűleg 1861 körül befejezett, majd 1863-ban publikált történelmi balladája. A költőt a Magyarországra látogató Ferenc József köszöntésére kérték fel, ő azonban a betegségére hivatkozva elhárította a lehetőséget, de később megírta A walesi bárdokat.
Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok c. költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónköveteleő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitánia hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit.
Arany az alkotás középpontjába a bűn és a bűnhődés gondolatát állította. A költemény burkolt, allegorikus jelentést tartalmaz: a költőknek sohasem szabad megalkudniuk a kegyetlen, gőgös zsarnoksággal, el kell azt ítélniük, és helytállásukkal mindenkor példát kell mutatniuk…. A ballada valós eseményeket dolgoz fel. I. Eduárd angol király 1277-ben valóban meghódította a korábban önálló, a kelták által irányított Walest. A legenda szerint az uralkodó 500 énekmondót végeztetett ki, mert nem voltak hajlandók az általuk gyűlölt zsarnokot éltetni. Egyértelmű a hasonlóság a XIII. századi események és az 1850-es évek magyarországi viszonyai között: Edward maga Ferenc József, a walesi bárdok pedig a magyar költők. – olvasható a wikipédiában. A walesi bárdok története és Arany balladája a walesiek körében 2017-ben vált igazán ismertté, Arany János születésének 200. évfordulója alkalmával. Ekkor a brit közszolgálati adó, a BBC is méltatta a magyar költőt, Cardiff központjában pedig egy templomra vetített mozgóképes installáció keltette életre a bárdok legendáját.
A Magyartanár wikiből Latinovits Zoltán szavalja a művet: [1] Irodalmi mű feldolgozása Arany János: A walesi bárdok Cél: Fantázia és szókincsfejlesztés. A megértés elmélyítése. Időtartam: 2x45 perc A foglalkozás menete vezetés Narráció: Az emberiség története háborúk története. Mindig voltak győztesek és vesztesek is. Az ókori Róma óta él a mondás: " Jaj a legyőzötteknek! " ( Beszélgetés: Mit jelent ez a mondás? ) Arany János egyik történelmi balladája is hasonló témáról szól. A ballada helyszíne a távoli Wales. Anglia a középkorban véres harcok árán elfoglalta Walest, s ide látogatott el Edward, angol király. Ebből a balladából olvasok föl most egy részletet. 2. Műismertetés I. rész ( A lakoma jelenetig: " Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt…") Beszélgetés: Mi a konkrét helyszín? Kik vannak jelen? Szerepmegajánlás: Találjatok ki magatoknak egy szerepet! Olyan szereplőt válassz, aki a lakomán valamilyen formában jelen lehet! (Ügyeljünk arra, hogy arányosan legyenek elosztva szerepek. )