A biztosítók arra is figyelmeztetnek, hogy a későn kapcsoló autósok nem hivatkozhatnak arra, hogy a befizetési határidőről nem kaptak értesítést, annak észben tartása ugyanis az ő felelősségük a szabályok szerint. A késedelmes autósnak egyébként nagyon komoly retorziókkal kell számolnia: a díjjal nem fedezett időtartamra – több mint két hónapról beszélünk – fedezetlenségi díjat kell fizetnie, aminek mértéke 2020-ban személyautóknál - teljesítménytől függően – naponta 510-1140 forint, teherautóknál pedig elérheti a napi 3940 forintot. ugyanannál a biztosítónál kell újra megkötnie a szerződést az adott időszakra, ráadásul a türelmi időre járó díjat is le kell rónia, a biztosítás összegét a teljes éves időszakra ki kell csengetnie, mégpedig azonnal. Amero Biztosítási Alkusz Kft. Aki tudja, hogy hosszabb ideig nem fogja használni az autóját, annak érdemes ideiglenesen kivonatnia a forgalomból a járművét, ugyanis csakis ebben az esetben nem kellene biztosítási díjat fizetni az álló gépjárműre.
Ha csekken történik a díjfizetés, mindenképpen érdemes néhány napos átfutási idővel számolniuk az ügyfeleknek. Abban az esetben, ha február 29-én (miután ez szombat, így gyakorlatilag 28-án) éjfélig nem érkezik be az összeg a biztosítóhoz, úgy az ügyfél szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a törvény rendelkezései szerint fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig teljes egészében a károkozónak kell megtérítenie. A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében, 2020-ban – a gépjárművek teljesítményétől függően – 510–1140 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi több ezer forintot is elérheti. Érdemes még tudni, hogy ha a kgfb-szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, azt kizárólag a korábbi biztosítónál lehet újrakötni ugyanazon biztosítási időszakra. A Mabisz figyelmeztet arra is: az, hogy egy jármű hosszabb ideig nincs használatban, még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól.
A fedezetigazolás meglétével, a zöldkártya rendszerrel foglalkozó illetékes nemzetközi szervezet, a Council of Bureaux (CoB) 2018-as összehasonlító adatai szerint egyébként az akkori mintegy 5, 26 milliós magyar gépjárműállományból több mint nyolcvannégyezer nem rendelkezett biztosítással (1, 6%). Harminc európai állam regisztrált gépjárműállományát (kb 380 millió) illetve biztosítatlan járműveit (kb 11, 7 millió) tekintve ez az átlag (3, 2% körüli) alatti arány. Egyfelől Németországban 0, 01%, Ausztriában 0, 1% Szerbiában 0, 20%, Szlovéniában 0, 22%, Lengyelországban 0, 29% ez a mutató, Szlovákiában a miénkhez hasonló (1, 58%). Másfelől Romániában 5, 22%, Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban pedig a hat százalékot meghaladó. Ukrajnában minden tízedik gépjárművel (10, 22%), Portugáliában egyenesen minden harmadik-negyedikkel (28, 07%) történő ütközéskor számíthatunk arra, hogy annak vezetője nem tud felmutatni érvényes kötelező biztosítást.