A Töredék szerkezetileg 3 egységre osztható fel. Az 1. egység (1-3. versszak) a lírai ént körülvevő világot ábrázolja. Minden nézőpontból pontos, részletes bemutatást ad, precíz, hiteles leltárt készít arról a korról, ahol felcserélték az erényt és a bűnt, az igazságot és a hazugságot, a jogot és a jogtalanságot. Itt minden érték visszájára fordult: gyilkosság élvezetből: "kéjjel ölt" bűnözők dicsőítése: "a rabló volt a hős", "besúgni érdem volt" hazugságok: "balhitekben hitt" szólásszabadság elvesztése: "ki szót emelt, az bújhatott" az igazság nem kimondható E kor a legrondább, legférgesebb indulatokat szabadítja fel, az embertelenség és az iszonyat világa ez. A költőből valósággal kirobban az indulat, még a metaforikus képeket is mellőzi, csak tényeket közöl. A 2. egység (4. versszak) a következtetés: nem érdemes ilyen világban élni. Babel Web Anthology :: Radnóti Miklós: Töredék. Az asszony akkor boldog, ha nem szül szenvedésre gyereket. Az élő irigyli a holtat. A 3. egység (5. versszak) csattanószerű befejezés. A költő szavaival már nem képes az iszonyatokat kifejezni, eszközei szegényesek az elaljasodott kor borzalmainak jellemzésére, ezért a bibliai Ézsaiásra hagyja ezt a feladatot (ószövetségi próféta, aki átkot szórt az emberiségre), ő mondhat csak méltó átkot.
Isten felkínálja a szabadulás kegyelmét a bűn fogságában vergődő embernek, mintegy azt sugallva, hogy van értelme a munkának, a küldetésnek, végső soron az életnek.
Élsz-e, ki tudja? Ma már én sem tudom, én se dühöngök, hogyha legyintenek és fájdalmasan elfödik arcuk. S nem tudnak semmit. De te élsz? csak megsebesültél? Jársz az avarban az erdei sár sürü illata közt, vagy illat vagy magad is? Már szálldos a hó a mezőkön. Radnóti miklós töredék vers. Eltünt, – koppan a hír. És dobban, dermed a szív bent. Két bordám közt már feszülő, rossz fájdalom ébred, reszket ilyenkor s emlékemben oly élesen élnek régmondott szavaid s úgy érzem testi valódat, mint a halottakét – Mégsem tudok írni ma rólad! 1943. november 21. vissza a címoldalra
Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek. Radnoti miklós töredék . Oly korban éltem én e földön, mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős, s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest, már azt is gyűlölték, akár a pestisest. Oly korban éltem én e földön, mikor ki szót emelt, az bujhatott, s rághatta szégyenében ökleit, az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen. Oly korban éltem én e földön, mikor gyermeknek átok volt az anyja, s az asszony boldog volt, ha elvetélt, az élő írigylé a férges síri holtat, míg habzott asztalán a sűrü méregoldat. Oly korban éltem én e földön, mikor a költő is csak hallgatott, és várta, hogy talán megszólal ujra, mert méltó átkot is úgysem mondhatna más, a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.
Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek. Radnóti miklós töredék elemzés. mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős, s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest, már azt is gyűlölték, akár a pestisest. mikor ki szót emelt, az bujhatott, s rághatta szégyenében ökleit, az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen. mikor gyermeknek átok volt az anyja, s az asszony boldog volt, ha elvetélt, az élő írigylé a férges síri holtat, míg habzott asztalán a sűrü méregoldat. ….. mikor a költő is csak hallgatott, és várta, hogy talán megszólal ujra, mert méltó átkot is úgysem mondhatna más, a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.