Szerző: Kiss Virág 2017. július 27. | Frissítve: 2021. január 13. Forrás: Gyermekünk vérszegénységének számtalan oka lehet. Előfordulhat, hogy valamilyen gyulladás vagy fertőzés áll az anémiaháttérben. A vérszegénység jele az állandó fáradtság és a sápadság Vérszegénységről (latinul: anémiáról) akkor beszélhetünk, ha a vér oxigén szállító sejtjének (a vörösvérsejtnek) vagy az oxigén megkötéséért a sejt felszínén elhelyezkedő fehérjének (a hemoglobinnak) a száma egy bizonyos határ alá csökken. Gyermekkori vérszegénység esetén többnyire fáradékonyság, sápadtság, étvágytalanság, szédülés és fejfájás jelentkezik. A gyakorlatban gyermekek esetében általában az ajakpír vagy a kötőhártyák, illetve a fülcimpa színe alapján lehet megítélni a vérszegénységet. Infekciós vérszegénység: tünetek és okok. Természetesen a vérkép az, ami további pontosabb információkkal szolgálhat. A vérszegénység nem egy önálló betegség, hanem mindig tünet, aminek a hátterében többféle ok húzódhat meg. Ezek közül a leggyakoribb a vashiány, de számtalan kórkép is okozhat anémiát.
Sőt nagyon meglepő, de egyes betegek arról számolnak be, hogy jeget vagy agyagot, földet kívánnak fogyasztani! A fent említett tünetek mindegyike számos más betegség jele is lehet, emiatt a panaszokat együttesen kell értékelni, és gyanú esetén orvoshoz kell fordulni. Vashiányos vérszegénység A fentiek közül a legfontosabb a vashiányos vérszegénység, ugyanis ez teszi ki az esetek 80 százalékát. Vashiány Tünetei Gyermekkorban. A vashiányos anaemiában szenvedők 80 százaléka nő, ugyanis esetükben fokozott a vasszükséglet, a menstruációs vérveszteség, a terhességek, illetve a szoptatási időszakok miatt. Az átlagosnál nagyobb vasigény lép fel gyermek- és serdülőkorban, sportolók és művese-kezeltek esetében is. A vas mind az állati, mind a növényi eredetű táplálékokban megtalálható, azonban az állati eredetű vas jobban, gyorsabban hasznosítható. Amennyiben a bevitt tápanyag nem tartalmaz kellő mennyiségben vasat (vegetáriánus életmód, egyoldalú táplálkozás), vagy ha a gyomor-bélrendszerben felszívódási zavar van, szintén vashiányos vérszegénység alakulhat ki.
Vérszegénységről akkor beszélünk, ha a vérben a keringő vörösvérsejt és hemoglobin szint normális alá csökken. A vörösvérsejtek száma és a hemoglobin szint függ az életkortól, a nemtől és az egészségi állapottól is: férfiakban a vörösvérsejtek száma magasabb, mert az androgén hormonok fokozzák a vörösvérsejt-képzést. 70 év felett a hemoglobin-érték csökken és terhességben, valamint újszülött- és csecsemőkorban is kisebb ez az érték. Hogyan ismerhető fel a vérszegénység? Étvágytalanság okai, kezelése gyermekkorban. Általában vérvétel derít fényt a problémára, ezen kívül az alábbi tünetek utalhatnak vérszegénységre: • Gyengeség, fáradtság, levertség, rossz fizikai terhelhetőség • Bőr sápadtabb színe • Sárgaság • Gyakori betegeskedés, fertőzések Vérszegénységet okozhat, többek között, a vas-, folsavhiány, a B12-vitamin hiánya is. Vashiányos vérszegénység A világon a vashiány az egyik leggyakoribb oka a vérszegénységnek. Az átlagos (európai) étrend napi 10-15 mg vasat tartalmaz, ennek kb. 10%-a szívódik fel. Felszívódását segíti a C-vitamin, az aminosavak, gátolják a savkötő anyagok, foszfátok, teák, fertőző betegségek.
Az A- B2- és B-6 vitamin szintén javítja a vas hasznosulását. A vérszegénység anémia az egyik leggyakrabban előforduló megbetegedés csecsemő- és kisgyermekkorban. Csecsemokori "természetes" vérszegénység Vérszegénység jelei, okai és kezelése | BENU Gyógyszertárak Csecsemokori "természetes" vérszegénység Kérdés: Voltunk vérvételen is, enyhe vérszegénységet állapítottak meg. Fél éves korig az anyatejes táplálás a legjobb megelőzési módszer, féléves kortól pedig a változatos táplálkozás, a vörös húsok, zöld főzelékek, tíz hónapos kortól a tojássárgája adása. Egyéves kortól adhatunk gyermekünknek vassal dúsított gabonamagvakat, hároméves kor felett áfonyát, szedret, melyek kiváló vasforrást biztosítanak a szervezete számára. Ha a változatos táplálkozás valamilyen oknál fogva nem kivitelezhető mert nagyon válogatós, rossz étvágyú gyermekünkakkor vitaminokat kell kapnia. Ha a tünetek alapján fáradtságérzet, koncentrációs problémák, sápadt bőr, töredezett ajkak alapján vashiányos vérszegénységre gyanakodunk, akkor mindenképpen érdemes a háziorvoshoz fordulni és laborvizsgálatot kérni.
Ez a növekedés a csecsemő-, illetve a serdülőkorban a legkifejezettebb. Ilyenkor a szervezet vasszükséglete is nagy. Ezzel az igénnyel azonban a szervezet, sok esetben nem tud lépést tartani és ezért vérszegénység alakulhat ki. A gyermekeknél az is speciális helyzetet teremt, hogy a vörösvértest normál száma a különböző életkorokban eltérő. Újszülött korban az élet első napjaiban, ez a szám általában igen magas, majd fokozatos csökkenése alakul ki létrehozva egy fiziológiás csecsemőkori vérszegénységet. Ez általában az élet 2-3. hónapja között szokott kialakulni, mely spontán rendeződik. Aztán a vörösvértestszám fokozatosan, lassan a serdülőkor végére eléri a felnőttkori normál értéket. A vashiányos vérszegénység rizikótényezői: vegetáriánus étkezés, bőséges menstruáció, túlzott tejfogyasztás. A vérszegénység tünetei Mivel a vörösvértest központi szerepet játszik az egész szervezetben, így tünetei is sokrétűek. Csecsemőknél, kisdedeknél a szellemi-, mozgásfejlődés meglassulását okozhatja, súlyosabb esetben a kicsi testsúlya stagnál, majd csökken.