Forrás: Babits Mihály: Messze, messze... verselemzés A vers keletkezése: Babits Mihály 1907-ben ösztöndíjat kért párizsi tanulmányokra, ám ezt a kérvényt a minisztérium elutasította. A verset az elutasítás miatti keserűség, a "rabsors" ihlette. Első verseskötetében (Levelek Írisz koszorújából) több olyan verset is írt, amelyet a Nagyvárosi képek című ciklusban fogott össze. Ennek a ciklusnak a lezárása, az előző versek összegzése a Messze, messze. A cím értelmezése: A cím arra utal, hogy messze országokat szeretne meglátogatni. Átvitt értelemben az elvágyódást is kifejezi, messzire vágyik a jelentől, a valóságtól. Ez egyúttal Babits romantikus alkatára is utal: elvágyódik a valóságtól egy képzelt mesevilágba. Babits a versben kifejezett romantikus elvágyódást így magyarázza: "Szárnyra akart kelni a romantika, röpülni a messze múltba, messze keletre, ahol szebb, naposabb, tarkább minden. " A vers formája: A versformát Gautier (gotyié): Mit beszélnek a fecskék? Című verseskötetéből merítette.
BABITS MIHÁLY: MESSZE, MESSZE - YouTube
Babits Mihály: Messze… messze… Spanyolhon. Tarka hímü rét. Tört árnyat nyujt a minarét. Bus donna barna balkonon mereng a bibor alkonyon. Olaszhon. Göndör fellegek. Sötét ég lanyhul fülleteg. Szökőkut víze fölbuzog. Tört márvány, fáradt mirtuszok. Göröghon. Szirtek, régi rom, ködöt pipáló bús orom. A lég sürű, a föld kopár. Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár. Svájc. Zerge, bércek, szédület. Sikló. Major felhők felett. Sötétzöld völgyek, jégmező: Harapni friss a levegő. Némethon. Város, régi ház: emeletes tető, faváz. Cégérek, kancsók, ó kutak, hizott polgárok, szűk utak. Frankhon. Vidám, könnyelmü nép. Mennyi kirakat, mennyi kép! Mekkora nyüzsgés, mennyi hang: masina, csengő, kürt, harang. Angolhon. Hidak és ködök. Sok kormos kémény füstölög. Kastélyok, parkok, lapdatér, mért legelőkön nyáj kövér. Svédhon. Csipkézve hull a fjord, sötétkék vízbe durva folt. Nagy fák és kristálytengerek, nagyarcu szőke emberek. Ó mennyi város, mennyi nép, Ó mennyi messze szép vidék! Rabsorsom milyen mostoha, hogy mind nem láthatom soha!
Szinte teljesen hiányoznak a ragok és a névutók is, hiszen nincsenek tagolt mondatok, az egyszerű felsorolásokhoz nem szükséges a szavakat ragozni. A vers zenei hatása fontos jellemzője az impresszionizmusnak. A zeneiség egyik összetevője az alliterációk alkalmazása. Különösen Spanyolország és Franciaország bemutatásánál kerül elő. "Bús donna barna balkonon mereng a bíbor alkonyon. " "Mennyi kirakat, mennyi kép! Mekkora nyüzsgés, mennyi hang: masina, csengő, kürt, harang. " A rímek is hozzájárulnak a zeneiséghez. A versben a páros rímek vagy tiszta rímek, vagy tiszta asszonáncok. A vers időmértékes, jambusok építik fel. Olyannyira fontosnak tartotta a pontos lüktetést Babits, hogy még a helyesírást is megváltoztatta ennek kedvéért. − − | U − | U − | U U Bús donna barna balkonon U − | U − |U − | U U mereng a bíbor alkonyon. U − | U − | U − | U − A lég sürű, a föld kopár. Összegzés: A lírai festmények azt hirdetik, hogy a világ gazdag és sokszínű. Ám az emberi befogadóképesség határt szab a világ megismerésének, csak az erre való vágyunk van meg.