A "Homokvilág" őrzi Gy. Szabó Béla emlékét | BAON Nemcsak kiállításaival, hanem metszetlapjainak terjesztésével is hathatósan járult hozzá a *művészet szélesebb társadalmi rétegeket átfogó népszerűsítéséhez. Metszetalbumai és útikönyvei: Liber miserorum. 50 imagines xilographi Belae Gy. Szabó. Claudiopoli 1935; Barangolókönyv Liber vagabundi (50 fametszet. Kv. 1939); Homokvilág (28 tusrajz. 1941); 25 fametszet (1949); Kínai útivázlatok (1960); Hónapok (Kv. 1973); Mexikói tél (Kv. 1974); Csokonai 12 fametszet (Debrecen 1975); La Divina Commedia (Kv. 1976); Jelenések könyve (Bp. 1982). (M. J. ) Kós Károly: A "Károli Gáspár" Társaság művésztagjainak kiállítása. *Erdélyi Helikon 1933/1. Kovács László: Két fiatal erdélyi művész. *Pásztortűz 1934/9. Vásárhelyi Z. Emil: Erdélyi művészek. 1937. Pogány Ö. Gábor: Gy. Sz. B. rajzai. Ünnep, Bp. 1942/19. Huszár Sándor: A nagy munkálkodó. *Utunk 1957/6. Szentimrei Jenő: Gy. útja. Gy szabo bela fametszet - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. *Igaz Szó 1957/5. Eleonora Costescu: Donaţia Gy. Muzeului de Artă al R. P. R.. Arta Plastică 1958/78.
Gy. Szabó Béla Jelenések könyve fametszet-sorozatát készülnek kiadni a Reformáció 500. évfordulója alkalmából, de nemcsak albumkiadást tervez a képzőművész hagyatékát gondozó Ferenczy Miklós nyugalmazott lelkész, hanem az eredeti fametszet-lenyomatokat az Erdélyi Református Egyházkerületnek adományozná ez alkalomból. Az Apokalipszis című albumban található fametszeteket nem fűzve, hanem külön lapokként rendezik albumba a kötet gondozói. – Azért döntöttünk így, mert azt reméljük, hogy a lelkészek szívesen használják majd saját gyűjteményük kiegészítésére az album tartalmát – mesélte Ferenczy, aki a képzőművész egykori műtermében fogadott bennünket. Szabó Béla alkotásai – grafikák, pasztellek, olajfestmények – köszöntek vissza ránk a falakról, ecsetek, vésők sokasága, tanulmányrajzok gyűjteménye mind-mind a szenvedélyesen alkotó művész emlékét idézik egykori otthonában. Gy Szabó Béla Fametszet / Barangolások Gy. Szabó Béla Művészetében | Helikon.Ro 2.0. Aki oda belép, önkéntelenül is úgy érzi, a városközpont egyik rejtett kincsesládájára bukkant. – Júniusban rendkívüli közgyűlést szerveznek a Farkas utcai templomban, ezen a református és evangélikus lelkészeket együtt szentelik fel, amire még nem volt példa a történelem során.
Dsida Jen – Gy. Szab Bla Liber Miserorum cm albuma Gy. Szabó Béla - Erdőben festménye Gy. Szabó Béla Született 1905. augusztus 26. Gyulafehérvár Meghalt 1985. november 30. (80 évesen) Kolozsvár Sírhely Házsongárdi temető Stílusa sajátos fametszés Iskolái Budapesti Műegyetem Aki hatott rá Reithofer Jenő A Wikimédia Commons tartalmaz Gy. Szabó Béla témájú médiaállományokat. Gy. Szabó Béla ( Gyulafehérvár, 1905. – Kolozsvár, 1985. ) romániai magyar grafikus. Életpályája [ szerkesztés] Elemi és gimnáziumi tanulmányait Gyulafehérváron végezte. A gimnáziumban kiváló rajztanára volt Reithofer Jenő személyében, aki Székely Bertalan mestertől tanult. Szabó a budapesti Műegyetemen tanult, 1927-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet. Már egyetemista korában is erősen foglalkoztatta a rajzolás, 1925-ben készítette első pasztelljét Édesanyám címen. Egyre több pasztell került ki keze alól. Jelenések könyve – Gy. Szabó Béla fába vésett látomásai egy albumban - Cikk - Szabadság hírportál. Képei környezetéről, s gyulafehérvári élményeiről vallanak. Gépészmérnökként nem kapott munkát, így visszatért a szülői házba, s egyre többet rajzolt, festett, s járt tanulni a mesterfogásokat Reithofer gyulafehérvári szabad iskolájába.
A 30-as évek végén Magyarországon, Görögországban, Dalmáciában, Bulgáriában is megfordult, és megörökítette utazásait. Több fény, világosság jellemzi az akkori derűs munkáit. Később Kínába, Mexikóba, Kolumbiába és Németországba is ellátogatott. Mindig fontos volt számára a fény ábrázolása, a víz csillanása, az emberek ábrázata. 1965-ben 20 képpel ábrázolta Dante Isteni színjáték át, majd az élete végéhez közeledve, 1977–78-ban 22 fametszetben ábrázolja a Jelenések könyvéről alkotott sajátos látomásait. Életében mintegy 250 kiállításon jelentek meg munkái. 1985-ben hunyt el Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben nyugszik. Gy. Szabó Béla további művei megtekinthetők a Bolyai utca 7. szám alatti műtermében is.
1952-ben az RNK állami díját kapta meg, 1957-ben pedig "a *művészet érdemes mestere" címet. Hazai és külhoni útjain az élet hétköznapjainak és ünnepi pillanatainak művészi visszaadásában a lényegest és nagyon jellemzőt ragadta meg. Kolozsvári városképei mellé sorakoznak a Nyárád mentéről és Marosvölgyéből, a Székelyföldről és más tájegységekről hozott s művekben rögzített úti élményei. A pokol végzetét, a purgatórium drámáját, valamint a paradicsom fényeit ábrázoló kötet 1976-ban jelent meg. Az élete vége fele közeledő művész egyik utolsó témája a Bibliából merített apokalipszis, a Jelenések könyve huszonkét illusztrációja. Legjellemzőbb alkotásai a fametszetek voltak, melyek a fehér és a fekete játékából eredően már-már színesként hatottak. Életében és halálát követően is számtalan kiállítása volt, több magas kitüntetés birtokosa, művei bejárták szinte az egész világot. Mindent művészi önkiteljesedésének vetett alá, életműve mintegy 15 000 szén- és tusrajzból, 1500 fametszetből, közel 200 olajképből és csaknem 1300 pasztellrajzból áll.
Ennek a hagyatéknak az őrzése számomra misszió, amely arra sarkall, hogy alkotásainak üzenetét, szépségét minél több emberrel megosszam – beszélt a kettejük közötti kapcsolat meghatározó jellegéről. – A legfrissebb élményem magyarlétai, ahol ugyan nem Gy. Szabó Béla képeit, hanem Olajos Istvánnak, egy 29 évesen elhunyt képzőművésznek az ő tulajdonában álló alkotásait állítottuk ki, aki egyike volt a Barabás Miklós Céh alapítóinak. Életében soha nem szerveztek neki tárlatot, halála után találtam rá a hagyatékban, egy külön albumban negyven munkájára, amit bekereteztem és paszpartukat készítettem hozzá. Így sikerül halála után több helyszínen is bemutatni az alkotásait. A létai gyülekezeti teremben négy egyszerű asszony csodálta éppen a képeket. Odaértemkor afelől érdeklődtek, hogy mennyi ideig maradhat ott a kiállítás, mert nagyon tetszettek nekik képek. Akkor is úgy értékeltem, hogy ha csak ennek a négy embernek sikerült örömet okozni a képek bemutatásával, már akkor is megérte megszervezni a kiállítást, oda is juttatni az alkotás örömének lenyomataiból – fogalmazott a "misszionárius".
Ajól karbantartott turistautakon hétvégeken is garantált nyugalom várja a felfedezőket. A kirándulóknak érdemes a Galyatetőtől Ágasvárig elterülő Mátra-bércen, illetve a Kékestető-Mátraháza-Mátrafüred tengelyen megtervezni az útvonalat. Ezen kirándulópontok egész évben várják a látogatókat. Sástó közelében találjuk hazánk legnagyobb kalandparkját, de kihagyhatatlan túrát ígér a közeli Ilona-völgy is, ahol az ország legnagyobb vízesése található. Aki a térségben jár, annak a recski Nemzeti Emlékparkot is érdemes útba ejtenie. A Mátra legjelentősebb várromja, a Siroki Vár is megérdemel egy utazást, míg a középkori várak szerelmesei Kisnánán találnak további várromokat. A Bükk festői szépségű völgyében | National Geographic. Kilátás Sirok várából Forrás: / dr. Korom János A Mátra kapujaként szokás emlegetni Gyöngyöst, amely hangulatos belvárosával, egyházi gyűjteményekkel, a legnagyobb ferences könyvtárral, a gyönyörűen felújított Orczy-kastélyban egy teljes mamut csontvázzal, kerttel, pálmaházzal várja látogatóit, de a Mátra lábánál fekvő kis falvakban is csodaszép templomok fedezhetők fel, mint például az egyedülálló oltárépítménnyel díszített gyöngyöspatai templom.
Fotó: A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve / Wikimedia Commons A nő épp ekkor készült ugyanis férjhez menni Pejasevich Tivadar horvát bánhoz, Bethlen pedig jó eséllyel nászajándékként gondolt az ötletre. A ma is látható jókora épületre azonban még évtizedeket kell várni, hiszen a kormány előzetes terveivel ellentétben inkább a Tátrában valósította meg a grandiózus terveit. Az első világháború, illetve a trianoni döntés utáni gazdasági károkból való kilábalás nehézségei miatt a szálloda tervei csak 1924-1925-ben készültek el, melyeket a gellérthegyi Sziklatemplomot tervező, fél évszázados pályája során számtalan műemléket megmentő Lux Kálmán (1880-1961) szignózott. Fotó: Wikimedia Commons A Mátyás-korabeli palotákra emlékeztetni kívánó neoreneszánsz Palotaszálló építésének munkálatai végül két évvel később, 1927 tavaszán indultak meg, az erre látogatók pedig néhány évvel később már a kitermelt kő és föld felhasználásával készült függőkerttel, halastóval, golfpályával, frissen feltárt cseppkőbarlangokkal, síugró sánccal és felvonóval ellátott sípályával, valamint az ország legnagyobb (mesterséges) vízesésével találkozhattak.
Míg csapatunk a Hór-völgy felett csatangolt, fosszíliák és farkasok nyomában (videó előkészületben), meglátogattuk a Bükk-hegység egy kevésbé rejtett útvonalát, a Felsőhámor feletti piros jelzésen. Lillafüred környéke a legismertebb hétvégi úti célok közé tartozik Magyarországon, ennek ellenére története rendkívül sok érdekességet tartogat még azok számára is, akik már többször jártak itt. A videóból megtudhatjuk, mi volt a Palotaszálló helyén, milyen védett növényekkel találkozhatunk február végén – március elején a sziklagyepeken és hogyan létesültek a Garadna-völgy pisztrángtelepei. A videó készítésében közreműködtek: Hegedüs Kinga, Bakó Gábor, Simon Anikó, Szépvölgyi Balázs.