Leírás Vári Erzsébet új fordítása 2004-ben jelent meg először, munkájában a régebbi, archaizáló nyelv helyett az új, városi stílust használja. Így ír stílusválasztásáról: "Az újabb kutatások azt is bizonyítják, hogy Dosztojevszkij korának szinte minden nyelvi rétegéből merített írás közben (... BŰN ÉS BŰNHŐDÉS (Dosztojevszkij regényéből) BBC (meghosszabbítva: 3177247928) - Vatera.hu. ) gyakran a szleng határát súroló pétervári mindennapi beszédmód elemeit, sőt barátai vagy saját önálló szóhasználatait is beépítette művébe. Ezenközben szándékosan nemegyszer tartózkodott az egyértelmű, lezárt nyelvi megoldásoktól is. (... ) A mű többértelműsége és a nyelv és a nyelvfelfogás folyamatos változása miatt van szükség mindig újabb és újabb fordításokra - újraértelmezésekre. " Vári Erzsébet
Utazásai során ismerkedett meg a különböző szerencsejátékokkal, s eluralkodott rajta a játékszenvedély, emiatt is sokat küszködött anyagi gondokkal. Ez az élményalapja A játékos (1866) című kisregényének. Bűn és bűnhődés hangoskönyv. Az író 1881. január 28-án este súlyos tüdőtágulatban hunyt el, s Szentpéterváron az Alekszandr Nyevszkij-kolostor temetőjében helyezték örök nyugalomra. Temetése eseményszámba ment, rengetegen jelentek meg, hogy utolsó útjára elkísérjék. F. Dostojewskij művei Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij művei
Az író első nagy regényének a hőse Raszkolnyikov, nyomorgó pétervári diák úgy érzi, hogy rá nem érvényesek a köznapi erkölcsi törvények, joga van még a gyilkossághoz is. Hideg fővel gondolja végig, hogyan teszi el láb alól Ivanovnát, a kártékony uzsorásasszonyt. Raszkolnyikov úgy véli, hogy a "nem közönséges" (napóleoni típusú) ember joggal követ el bűnt, ha eszméjét másképpen megvalósítani nem tudja. Bűn és bűnhődés moly. Tettét próbának szánja: valóban olyan nagy-e a lelkiereje, olyan éles-e az értelme, megérdemli-e a szabadságot, uralkodásra született-e vagy a közös emberi sorsok rabszolgájának? A végzetes kísérlet nem sikerül: nemcsak a gonosz vénasszonyt, hanem annak együgyűen jóságos húgát is meg kell ölnie, tehát rosszul számított logikai számításból, a feltámadó lelkiismeretfurdalása pedig nyilvánvalóvá teszi, hogy nem Napóleon típusú érzéketlen világhódító. Az író két lehetőséget villant fel Raszkolnyikov előtt: vagy öngyilkos lesz, mint Szvidrigaljov, aki megmérgezte feleségét, vagy a prostituálttá lett Szonya példájára vállalja a szenvedést, a bűnhődést.
A borítón minimális kopás fedezhető csak fel az éleknél vagy sarkoknál. VG (Very good – "nagyon jó") Keveset használt lemez, felületi karcok lehetnek rajta; kis mértékű, ám a lejátszást érdemben nem zavaró sercegés előfordulhat. A borítón fellelhető árcédula, vagy annak nyoma, illetve lemez-okozta kisebb mértékű körkopás is lehetséges. G (Good – "jó") Erősen használt lemez, zavaró sercegés hallható, de a lemez végigjátszható. A borítón nagyobb felületi kopás, gyűrődés, élén pedig szakadás található. F (Fair – "tűrhető") Rossz állapotú lemez, erős sercegés, a tű néhol ugrik. Bűn és bűnhődés (Európa kiadó - puha kötés) - A legújabb kön. A borító szakadt, foltos vagy gyűrött. P (Poor – "gyenge") Lejátszhatatlan, mélyen karcos vagy hullámos lemez, a borító erősen sérült vagy hiányos. B (Bad – "rossz" W (Worn – "megviselt")
| 2015. április 11. Mindenki maga szereti eldönteni, hogy József Attila hitt-e Istenben vagy sem. A hívők szerint hitt, mert van Isten, a nem hívők szerint nem hitt, csak elhagyatottságában volt szüksége egy támaszra, akit Istennek nevezett, mert isten egyáltalán nem is létezik. Hogy József Attila kimaradhasson ebből az ideológiai vitából, néhány idézettel maradunk az irodalomtörténet és a versek világánál. Egészen a legutóbbi időkig az irodalomtörténészek úgy gondolták, hogy József Attilát apja után görög-keleti vallásúnak keresztelték, azonban kiderült, hogy valójában református keresztséget kapott a Kálvin téri református templomban, akárcsak nővérei, akik anyjuk után lettek reformátusok. Valószínűleg a család számára ez volt az egyszerűbb megoldás. Jozsef attila szinhaz. József Attila azonban még önéletrajzában is görög-keleti vallásúnak nevezte magát. Ebben a kutatók a korán elvesztett apához való kötődés vágyát, a hiány betöltésének kísérletét látják. Az istenkép valóban mindig kapcsolatban áll a szülőképpel, azzal, hogy milyen viszonyunk van apánkkal és anyánkkal.
A vers jószívű. Ránk bízza, mit tegyünk, gondoljunk. Nem akar, nem vár el semmit. Csak szól. Mindenkinek. József attila istenes versek. Válogatásunkban 250 magyar költeményt nyújtjuk át, az ismeretlen kódexmásolóktól a XXl. század alkotóiig. Ez a mi nyelvünk, ezen legkönnyebb értenünk. És ezt a leggyönyörűbb hallgatnunk. Szeressék tehát e sorokat közös titkunkként, nem feledve, a vers mindenkié, de örülve annak, hogy - a vers a miénk. " Egyéb epizódok: Stáblista: július 14. - csütörtök július 21. - csütörtök