2011. február 25. péntek, 8:29 Amikor a közoktatási rendszer integráció- szegregáció kérdéséről beszélünk, akkor azt meg kell néznünk, hogy az egyes közoktatási intézmény egyáltalán abban a helyzetben van-e, hogy meg tudja tenni, hogy nem szegregál? Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szegregációs indexe - Infogram. S itt nem a pedagógiai hozzáállásáról beszélek, hanem arról, hogy egy szegregált kistérség szegregált településének iskolájában van-e lehetőség arra, hogy együttneveljen, oktasson hátrányos, halmozottan hátrányos, és nem hátrányos, nem halmozottan hátrányos gyerekeket, együttnevelésre, - integrálásra- alkalmas arányszámban. Szegregáció- integráció Az utóbbi években sokszor éles viták folytak, s jelenleg is folynak az integráció- szegregáció kérdéséről. Jelenlegi írásomban ezt a kérdést a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai integrációja, azon belül is az állami támogatási rendszer szempontjából vizsgálom: Az ún. IPR-en (integrációs pedagógiai rendszeren, "Iskolai integrációs programon") két egymástól jól elkülöníthető kifejezést, tartalmat értünk: – a "Képességkibontakoztató felkészítést" – és az "Integrációs felkészítést" A Képességkibontakoztató felkészítés A 11/1994 (VI.
475, -Ft A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagyonára is. Vagyon alatt hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek az egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban - külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy - együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanok áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző három hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. A kérelemhez szükséges dokumentumok: - személyi igazolvány, lakcím igazolvány, - 3 havi nettó átlagkeresetről, illetve minden más egyéb jövedelemről (munkabér, családi pótlék, GYES, gyermektartásdíj, nyugdíjszerű ellátás, árvaellátás, alkalmi munka stb. H.H. és H.H.H. :: Suli-Site. )
A mesék az alábbi linkeken érhetők el: További információ a mozgalomról: A mesekampányban részt vevő színészek (a lista folyamatosan bővül): Bugár Anna, Csákányi Eszter, Csuja Imre, Deutsch Anita, Elek Ferenc, Fullajtár Andrea, Für Anikó, Hernádi Judit, Hevér Gábor, Keresztes Tamás, Kinizsi Ottó, Kiss Ernő Zsolt, Kovács Lehel, Kovács Patrícia, Mészáros Béla, Molnár Piroska, Mórocz Adrienn, Nyári Darinka, Ónodi Eszter, Pokorny Lia, Rajkai Zoltán, Rezes Judit, Scherer Péter, Schmied Zoltán, Szabó Erika, Szakács Hajnalka, Szervét Tibor, Szőke Abigél
Természetesen kortárs szerzőktől is olvasnak a színészek, Lackfi János, Varró Dani versei és Bartos Erika Bogyó és Babóca meséi sem maradhattak ki. Hernádi Judit Csukás István Sün Balázs című versét, Kovács Patrícia kislánya kedvenc ovis meséjét, Marék Veronika Boribon és a 7 lufi című történetét választotta a gyermekeknek. Hevér Gábor egy Csongrád megyei intézménynek, az ópusztaszeri ovinak küldi a meséjét. A színész ugyanis Szegeden nőtt fel, sokat járt Ópusztaszeren, ezért választotta ezt az óvodát. Molnár Piroska egy Békés megyei ovinak olvasott fel, mert ő maga is egy békési kis faluban született Kunágotán, Medgyesbodzás ovisaihoz közeli településen. Több színész nem csak mesélt, hanem örökbefogadójává is vált az adott intézménynek. Mórocz Adrienn a Fejér megyei sárkeresztúri ovi támogatója lett, Mészáros Béla pedig – miután megismerte a mozgalmat – öt óvodát látogatott meg Somogyban. Mikulásként járta a HHH-s ovikat kedvesével, Szakács Hajnalka színésznővel. De vannak olyan művészek is, akik több mint egy éve, a mozgalom indulása óta örökbefogadók, Kiss Ernő Zsolt a Jóban Rosszban színésze feleségével és kislányával együtt például elkötelezett támogatója az ozorai Mesevár óvodának.
Az út szélén egy fenyő alakú életfa látható, a mögötte lévő székelykapu jobb oldali bejáratán át a Rózsafüzér-ösvényre lehet eljutni, ahol az Úr imádsága és az Angyali üdvözlet olvasható. Ugyancsak ezen a részen van elhelyezve a Nap- és a Holdóra, amelyeknek biblikus jelentésük van. A tizenkét apostol neve székely róvásírással van bevésve, a középponthoz legközelebb János apostol neve olvasható. A kert utolsó dísze a kifele hajló, papi süveget jelképező füzfakorona. Honlap: Gyimesbükk (románul Ghimeş-Făget) községközpont a történelmi Erdély egyik legkeletibb települése. A falu Csíkszeredától 32 km-re északkeletre, a Tatros felső szakaszán, a Gyímesi-szoros alsó kijáratánál fekszik. 1000 éves hata bildir. A Tatros folyó és a vasútvonal itt hagyja el Erdélyt, és lép át Moldvába. Az itt található vámházat és a mellette lévő, 17. Században épült Rákóczi-vár romjait évről évre turisták ezrei keresik fel. 1600-ban Gijmes néven említik először. 1910-ben 6298 lakosa volt, ebből 4373 magyar, 1725 román, 109 német. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járáshoz tartozott.
A Szent János-kápolna. A kis kápolna hossza 4, 44 méter, szélessége 3, 27 méter. Az évtizedek múlásával a kápolnát javítgatták, új oltárt és szószéket kapott, a megkopott Nepomuki Szent János-szobor helyébe az oltárra Szent Erzsébet-képét festették. A mindenkori búcsúsok fogadóhelye így teljesen új arcot öltött. A Salvator-kápolna A Kis-Somlyó hegyén található kápolnák közül a legrégibb és épjtészeti szempontból a legértékesebb a hegy tetején álló Salvator-kápolna. A néphagyomány szerint Hunyadi János nándorfehérvári győzelmének emlékére épült. Az egyhajós, boltozott, négyszögletes szentélyű középkori kápolnát 1678-ban bővítették. A Szenvedő Jézus-kápolna A Salvator-kápolnától alig néhány lépésnyire keletre van a Szenvedő Jézus-kápolnája, ami valójában csak egy kis fülke, amelyben az oszlophoz kötözött, térdre kényszerült Jézus-szobrot őrzik. Pünkösd szombatjának és vasárnapjának hajnalán, ennél a kápolnánál gyülekeznek a napimádó moldvai csángók csoportjai, várva a napfelkeltét. 1000 éves hatari. A Kárpát-medencében és talán Európában is egyedülálló jelenségről van szó, ami azt valószínűsíti, hogy a hegy még a kereszténység előtt kultikus hely lehetett.
A ferences rend által alapított Mária-kegyhely templomában van elhelyezve a híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória. A holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja, mindkét szoboralak fejét korona díszíti. A 227 cm-es, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyasoltár központi alakja lehetett. 1000 éves határ. A kegyszobor keletkezésének időpontja a 16. század eleje. Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta oda irányítják a keresztaljákat (kereszt alatt vonuló, templomuk zászlója és a településük nevét jelző felirat mögé felsorakozó zarándok csoportokat) és a világ különböző részeiből érkező hívők csoportjait. A több évszázados Csíksomlyót nemcsak a kegytemplom és a kolostor alkotja, hozzátartozik még négy kápolna is, amelyeket a búcsúsok pünkösd ünnepén felkeresnek.
A település környékén ma is láthatók Magyarország egykori határkövei (felfelé a Rákóczi-vár után követve a hegygerincet), összesen 3 határkő látható. Antalné Tankó Mária néprajzkutató által létrehozott gyimesi csángó tájház. [5] Híres emberek [ szerkesztés] Itt született 1912 -ben Székely László a vallási néprajz kutatója. Itt született 1937 -ben Szőcs János történész, muzeológus. Itt tanított Deáky András tanár Képgaléria [ szerkesztés] Képek Gyimesbükkről a webhelyen Jegyzetek [ szerkesztés] Irodalom [ szerkesztés] Bilibók Ágoston: A Csíkszereda–Gyimesbükk vasútvonal története. Az 1000 éves határon - Marosvásárhelyi Református Kollégium. Pogány-Havas Kistérségi Társulás, Csíkszereda, 2005, ISBN 973-7875-13-3 Antalné Tankó Mária: A Gyimesek völgyében élő csángó magyarok hitvilága 2004.