Magyar werkfilm (2018) A történet szerint a 30-as évei elején járó rendező, Merthner Tamás (Reisz Gábor) magánélete váratlanul darabokra hullik, amikor párizsi ösztöndíját töltő barátnője, Anna (Nagy Katica) szakít vele. Tamás összetörve tér vissza Budapestre, és mivel a jelenben nem talál vigaszt, a múltjába merülve igyekszik választ kapni arra, hogy hol veszítette el önmagát abban a valóságban, ami az elmúlt harminc évben körbevette Magyarországon. Reisz Gábor második filmje, a Rossz versek, amely mától látható a hazai mozikban, önéletrajzi ihletésű, s a felnőtté válás legfontosabb kérdéseivel foglalkozik: megvalósíthatók-e a vágyaink és különböző gyerekkori énjeink elégedettek lennének-e azzal az emberrel, akivé váltunk? "Olyan filmet akartam készíteni, amelyből rá lehet ismerni a valóságra, melyben Magyarországon élünk. " - mondta a rendező. A főszerepet maga Reisz Gábor játssza, a jelenetek közül pedig egyet sem stúdióban vettek fel; a százhúsz - budapesti, balatoni és párizsi - helyszín közül kivétel nélkül mindegyik valódi.
A Rossz versek nyitja a valenciai nemzetközi filmfesztivált | Free movies, Full movies, Breaking bad movie
Jegyek itt! • INGYENES Fenyő Miklós koncert Budapesten! Ez is érdekelhet
Lehetséges, hogy bizonyos tulajdonságokat nem tud használni internetes oldalunkon, amennyiben úgy dönt, hogy nem fogadja el a cookie-kat.
Mindenki ismeri Matyit, aki édesanyja lúdjait viszi a döbrögi vásárba eladni. Csakhogy Döbrögi uraság elkobozza a libákat és még ötven botütést is mér Matyira. A híres mondat azóta szállóigévé vált: "Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza! " A történet szerzője: Fazekas Mihály 251 éve, 1766-ban éppen ma, január 6-án született. Ennek apropóján idézzük fel, mi mindent nem tudtunk a Lúdas Magyi ról. Elhunyt a Ludas Matyi legendás karikaturistája, Dallos Jenő | Vadhajtások. A történetet többféle feldolgozásban is láttam gyerekként, ahogy az alsós olvasókönyvben is szerepel. Nem is csoda, hiszen az elbeszélő költemény nagyon sok népmesei vonást tartalmaz. Már az indulása is felidézi a meséket: a főszereplő egy szegénylegény, aki úgy dönt, elindul világot látni. Édesanyja élelemmel tömi tele kis tarisznyáját, a fiú pedig útnak ered. Sok megpróbáltatáson megy keresztül, de furfangos esze túljár a gonoszon, és megleckézteti azt. Nem is egyszer, hanem háromszor! Nagyon röviden így lehetne összefoglalni a történetet, melyben Matyi, akire Döbrögi ötven botütést szab ki, megfenyegeti az uraságot, hogy háromszor is visszaadja majd a büntetést.
250 éve született Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi szerzője - NullaHatEgy Kihagyás Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi és az első magyar növényhatározó szerzőjét kétszázötven éve, 1766. január 6-án keresztelték meg Debrecenben. Életének ez az első ismert dátuma: pontos születési idejét nem tudjuk, de a korabeli szokások ismeretében valószínű, hogy 1765 utolsó napjaiban láthatta meg a napvilágot. MTI Ősei között vagyontalan katona-nemesek találhatók, de közvetlen elődei már debreceni iparos cívisek voltak, apja gyógykovácsként dolgozott. Felcseperedvén a debreceni református kollégium diákja, majd 1781-től a teológiai akadémia hallgatója lett. Itt ismerkedett meg a felvilágosult eszmékkel, és már ekkor felébredt az érdeklődése a természettudományok és a növénytan iránt. Ludas matyi szerzője teljes film. 1782-ben, tizenhat évesen katonának állt, közlegényként kezdte, és hét év után már hadnagy volt, majd főhadnaggyá léptették elő. Végigjárta a korabeli Habsburg-háborúk csatatereit, az egyik ujját el is vesztette Moldvában a törökök ellen vívott ütközetben.
Dalolva szép az élet (1950) – hangzik egy ízig-vérig sematikus magyar film címe. A zárójelenettel a magyar filmgyártás indult el a sok jót nem ígérő ötvenes évek felé. – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala
A mű itt érhető el. Wéber Anikó –