Szeretem nézni őket. Gyújtottam füstölőt is. Köszönöm! Piroska! " "Kedves Anita! Nagyon köszönöm a számlát, és ma átvettem a malákat is. Csodás, finom darabok, ahogy a múltkor is. Akkor csak a termék alatt adtam értékelést a korall maláról és a selyem kendő ről, de most itt is szeretném megköszönni! :) Örülök, hogy megtaláltam a webshopotokat, igazi esztétikai élményt okoz minden alkalommal, amikor felkeresem (elég gyakran), hogy gyönyörködjem a sok szépségben. Sok szeretettel, Andrea" " A kivételes gyorsaságot, szépséges ékszert és a kedvességét ezúton szeretném megköszönni! További sikereket kívánok, üdvözlettel: PSné" " Szia Anita! Isteni érzés a selyemsál nyakamon! Örülök, hogy megvásároltam! Om mani padme hum hatása az. Julcsi" " Kedves Anita! A csodaszép és ízlésesen csomagolt rendelésemet időben, kifogástalan állapotban és minőségben megkaptam! Szeretettel: Csilla" " Átadtam az ajándéknak rendelt selyem sálakat. A megajándékozottak nagyon örültek neki, valóban gyönyörűek. Sikerült nagy örömet szerezni velük, amit Önöknek köszönhetek.
A Pad (Pe) színe égszínkék és az állatokra vonatkozik. A Me színe piros és a démonokra vonatkozik. A Hum (Hung) színe fekete (vagy sötétkék) és a pokol lakóira vonatkozik. A hét szótag azonban nemcsak a hét színnel, hanem a hangsor hét hangjával, a hét bolygóval, Brahma hét fiával, a hét rishivel, a hét bölccsel, a hét napjaival is kapcsolatban áll. Az OM Mani Padme Hum mint fali matrica példát mutat az INGYENES TIBET. A szent szótagokat egymásután száznyolcszor szokták ismételni, mert a tibeti málá -nak száznyolc szeme van. Forrás: Kamala Buddhista Egyházközösség
Nemsokára újra itt az olimpia, ami sokunk számára nem más, mint izgalom, táskás szemek, a magyar válogatott szerepléséhez időzített napi rutin, olyan esemény amely, jellemzően még a sport iránt kevésbé érdeklődőket is a képernyő elé szegezi. A gyűjteményünkben olyan filmhíradórészletek vannak, amelyek az 1936-os berlini olimpiáról tudósítanak, láthatunk részleteket az 1948-as londoni olimpiáról, Gyarmati Olga győzelméről, aki második aranyérmünket nyerte a versenyen. Vagy böngészhetünk, olimpiai kitűzők és érmeseink tiszteletére kiadott bélyegek között. Emellett olyan olimpikonok relikviáit, érmeit nézhetik meg, mint: Törös Olga tornász, Horváth Zoltán és Szilágyi Áron vívó, vagy Majoros István birkózó. Végül megtudhatjuk, hogy milyen reményeket táplált az olimpia eszméjének felelevenítője, melyik volt a legzűrösebb ötkarikás játék, és hogy mikor volt a magyar válogatott a legeredményesebb. A béke vagy te, sport Az olimpia történetét szinte mindenki jól ismeri, de az talán kevésbé ismert, hogy az első újkori olimpiát (1896, Athén) eredetileg 1900-ban rendezték volna, a világkiállítás részeként, ám úgy vélték, a várakozás rontaná a részvételi kedvet, ezért az 1896-os év mellett döntöttek.
Az is istentagadó, aki a másik vétkét nem torolja meg, holott erre képes lenne. " Természetesen a kezdeti versenyek sokkal rövidebb ideig tartottak, mint napjainkban: a rendezvény csupán hat napos volt. Az 1. napon: a trombitások és kikiáltók versenyére, az eskütételre és a sportküzdelmek előkészületeire került sor. A 2. napon: a gyermekek (csak fiúk) versenye zajlott. A 3. napon: pentatlon (az öttusa elődje) és lovasversenyek voltak, illetve áldozathozatal Akhilleusznak és Pelopsznak. A 4. napon (teliholdkor): további áldozatok és lakoma következett. Az 5. napon: futóversenyek, birkózás, ökölvívás, pankration (a birkózás és a boksz keveréke), illetve fegyveres futás zajlott. A 6. napon: megkoszorúzták a győzteseket és megvendégelték a résztvevőket. A négyévenkénti ciklus úgy alakult ki, hogy mindig a 49. vagy az 50. telihold idején tartották az olimpiai játékokat, ami kb. négyévenként volt. A telihold miatt ez az esemény mindig a mai július vagy augusztus hónapra esett. Voltak bizonyos szabályok, amiket minden körülmények között be kellett tartani.
Az első olimpiai játékokat a hagyomány szerint i. e. 776-ban rendezték, ettől kezdve a görög városállamok versenyzői négyévente gyűltek össze Olümpiában, hogy összemérjék erejüket. A négyéves ciklus egy görög időszámítási rendszer alapja, az olimpia ideje pedig a városok közti béke időszaka volt. A versenyek alapelvének a kalakogathiát tartották: ép testben ép lélek. Az első olimpia egy napig tartott, az egyetlen számban, a kb. 200 méteres stadionfutásban csak férfiak vettek részt. Az olimpia abban a történelmi korban mindvégig a férfiak versenye maradt, nők még a nézők között sem lehettek jelen. Később bevezettek más futószámokat is, a diszkosz- és gerelyvetést, a távolugrást, a birkózást, majd az ökölvívást, a kocsiversenyt és a pankrációt, s a program 5-6 napig tartott. A római hódítás után az olimpiák presztízse csökkent, végül I. Theodosius császár i. u. 393-ban betiltotta az addigra már több mint ezeréves tradíciót megélt játékokat. Az olimpiai eszme felélesztését a reneszánsz óta többen felvetették, 1877-ben Athénban a játékok újbóli megrendezését is megkísérelték, ám az csúfos kudarcba fulladt.
Ilyen volt például az, hogy bármilyen meleg is lehetett (a nyári hónapok miatt olykor tikkasztó volt a hőség arrafelé), sem a nézők, sem a versenyzők nem viselhettek semmiféle napellenzőt vagy fejfedőt. Nők és rabszolgák nem vehettek részt a viadalokon, a férjes asszonyok pedig még nézőként sem. Csak a szabad (nem rabszolgasorban élő) görög származású férfiak és fiúk indulhattak a versenyeken. Idővel néhány előírás megváltozott, de az ókorban a nőket és a rabszolgákat érintő törvényeken nem módosítottak. Nagyon fontosnak tartották a pontosságot: azt a versenyzőt, aki nem érkezett időben, kizárták, és semmiféle kifogást nem fogadtak el tőle. Ugyancsak ügyeltek a sportolók fizikai állapotára. A versenyzőknek már egy hónappal az események előtt meg kellett érkezniük, és sorozatos edzéseken kellett részt venniük. Ha valakit felkészületlennek találtak, az nem indulhatott a játékokon. Csak kisportolt, szép testű férfiakat találtak méltónak a szent versenyzésre. Az első feljegyzett győztes neve Koroibosz volt, aki Élisz városállamból származott, és rövidtávfutásban szerezte meg az első helyet.