A számviteli törvény jövő évi változása hatással lesz azokra a controllerekre is, akik olyan szervezetben dolgoznak, ahol a controlling rendszer a számviteli rendszerre épül. A folyamatban lévő projektek arányos részét 2020-tól el kell majd számolni – Fotó: Dimitris Vetsikas / Pixabay A számviteli törvény 2020-tól hatályos változása (lásd Magyar Közlöny, 128. szám) közelíti a magyar számviteli szabályokat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokhoz ( International Financial Reporting Standards, IFRS). Utóbbiak a számviteli elvek közül az eddigi magyarországi gyakorlatnál erősebben követik a valóság elvét az óvatosság elvénél. Az, hogy a hazai szabályok az óvatosság elvét helyezték előtérbe, sokszor problémát okozott a gazdasági szereplők számára. A számviteli törvény ugyanis előír 15 követendő elvet, s a részletes szabályrendszernek összhangban kell lennie ezekkel. Előfordul azonban, hogy egy szabály szó szerinti alkalmazása ellentmondásba kerül valamelyik elvvel. Valóság és óvatosság A magyarországi gyakorlatban sokan fontosabbnak tartották az óvatosság elvét, mint a valóság elvét.
Új nettósítási szabályok a számviteli törvényben Két új nettósítási szabállyal bővült a számviteli törvény, az új szabályok 2021-től már kötelezően alkalmazandók! Az alkalmazandó új szabályokat bemutatjuk egy rövid szakmai videóban! A számviteli alapelvek rögzítik, hogy a nettósítás nem megengedett, néhány kivételtől eltekintve a bevételeket és a költségeket, illetve a követeléseket és kötelezettségeket egymással szemben nem szabad elszámolni. (kivétel: pénzügyi eredményként megjelenő gazdasági eredmények elszámolása) Két új nettósítási szabállyal bővült a számviteli törvény: 1. Ellentmondásos volt korábban az eredeti követelések és a vásárolt követelések értékesítésének elszámolási szabálya, az egyiket bruttó, a másikat nettó módon kellett elszámolni, illetve az eredményhatást bemutatni, célszerű volt az egységesítés. A 2020-as törvénymódosításban így nettó módon számolandó el: Az eredeti követelést engedményezőnél az átruházott – forgóeszközként kimutatott – követelés engedményes által elismert értékének és a könyv szerinti értékének a különbözete az egyéb bevételek/ráfordítások között.
a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról 1 2021. 01. 02. A Kormány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában, a 3. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. § (1) bekezdés f) pontjában, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (1) bekezdés a) pontjában, az 5. § (1) bekezdés b) pontjában, a 6. § (1) bekezdés d) pontjában, a 7. § (1) bekezdés h) pontjában, a 8. és 9. § (1) bekezdés c) pontjában, a 10. alcím tekintetében az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 268. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 1., 2., 4. és 5. alcím tekintetében a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX.
A kézirat lezárásának dátuma: 2020. március 21. A kiadvány egy alapozó fejezetet követően egy cég életútján keresztül, a gazdasági eseményekhez kapcsolódóan részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket, az elszámolásokat, a leltározást, a beszámoló-készítést, annak elemzését, jóváhagyását, könyvvizsgálatát és közzétételét. A számvitel nagy kézikönyve 2020-at főként mérlegképes könyvelőknek, könyvvizsgálóknak, pénzügyi/számviteli vezetőknek, adótanácsadóknak és adószakértőknek ajánljuk. A könyv a számvitel alapvető tudnivalóit, lényegét, értelmét, összefüggéseit, alkalmazását mutatja be általános és egyedi eseteken keresztül, indexszámos kiadásban (ez utóbbi a tárgymutató tárgyszavai szerinti keresést is megkönnyíti). A 2020-as kiadás újdonságai a számviteli törvény és a kapcsolódó törvények módosításaira vezethetők vissza. Egy-egy témakörön belül, illetve azokat követően a szerzők tanácsai olvashatók, melyek a munka megkönnyítését, a jogszabályok kreatív alkalmazását, egy-egy feladat alternatív megoldását segíthetik.
Így a munka eredménye nem akkor csapódott le, amikor megvalósult, hanem csak a következő évben. A 2020-tól hatályos változás szerint elhatárolással ki kell mutatni az árbevételt abban az évben, amikor nagyrészt teljesült a munka, és az összemérés elve alapján akkor kell kimutatni a bevételt is, amikor a munka realizálódott. Nem kell kiállítani a számlát, az árbevételt más bizonylatok alapján is ki lehet mutatni. Így szinkronba kerül a számviteli kimutatás és a gazdasági folyamat. A folyamatban lévő projektek arányos részét is el kell majd számolni. Ha például egy építőipari projekt az év végén 40%-os készültségben van, akkor ezt ki kell mutatni. Erre például a teljesítési igazolás vagy a szerződésben lévő ütemezés adhat alapot. Így a projekt eredményessége arányosan lesz látható. Ez nem csak jobban tükrözi a valóságot a korábbinál, de nemzetközi cégeknél a könyvelést is megkönnyíti. Nem ritkán ugyanis az anyavállalat máshogy számolta el a bevételeket, mint a magyar leány, s kétféle elszámolást kellett készíteni: egyet külföldre, s egy másikat itthonra.
Andrássy Kastély – Tiszadob Képgaléria a terek első fázis utáni állapotáról, ahová az új, élményalapú Andrássy-kiállítás épül a terveink alapján.
író, drámaíró, forgatókönyvíró, újságíró. Új!! : Andrássy-kastély (Tiszadob) és Petrusák János · Többet látni » Tiszadobi-ártér Természetvédelmi Terület Andrássy-kastély a Tisza holtága felől Az ártér a Rétköz szélén, Tiszadobtól északra a Tisza folyamának két oldalán terül el. Új!! : Andrássy-kastély (Tiszadob) és Tiszadobi-ártér Természetvédelmi Terület · Többet látni »
Új!! : Andrássy-kastély (Tiszadob) és Andrássy Sándor · Többet látni » Andrássy-kastély (egyértelműsítő lap) *Andrássy-kastély Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában található kulturális műemlék és múzeum. Új!! : Andrássy-kastély (Tiszadob) és Andrássy-kastély (egyértelműsítő lap) · Többet látni » Historizáló építészet Magyarországon A budapesti Országház A Központi Statisztikai Hivatal székháza A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve. Új!! : Andrássy-kastély (Tiszadob) és Historizáló építészet Magyarországon · Többet látni » Magyarországi kastélyok listája Ez a magyarországi kastélyok listája. Új!! : Andrássy-kastély (Tiszadob) és Magyarországi kastélyok listája · Többet látni » Meinig Artúr Meinig Artúr (Waldheim, Szászország, 1853. november 7. – 1904. szeptember 14. ) építész. Új!! : Andrássy-kastély (Tiszadob) és Meinig Artúr · Többet látni » Petrusák János Petrusák János (Nyíregyháza, 1970. január 19. Tiszadob: Andrássy-kastély. )
Festetics-kastély, Dég A magyarországi szabadkőművesség egyik legaktívabb tagja, Festetics Antal rezidenciája volt az 1815-ben épült dégi kastély, aki a páholyok 1795-ös betiltása után megvásárolta a Habsburg Birodalom összes szabadkőműves iratát és a kastély levéltárában helyezte el. Festetics kastélya nemcsak emiatt különleges, de azért is, mert itt terül el az ország legnagyobb szabadon látogatható angolparkja, melynek mérete megegyezik a New York-i Central Parkéval. Az ősfákkal és növényritkaságokkal tarkított kertben egy ún. szerpentin-tavat is kialakítottak – ennek központi szigetén áll a vörös téglás Hollandi-ház. Tiszadob andrassy kastély . Az épület és környéke egyébként nem véletlenül tűnik ismerősnek: itt forgatták a Kincsem című filmet. Képek: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram -