A varázslatos iskolabusz (The Magic School bus) Műfaj ismeretterjesztő Alkotó Joanna Cole Író Joanna Cole Bruce Degen Rendező Lawrence Jacobs Főcímzene Peter Lurye Zeneszerző Peter Lurye Ország Amerikai Egyesült Államok Kanada Nyelv angol Évadok 4 Epizódok 52 Gyártás Részenkénti játékidő 25 perc Gyártó TVOntario Scholastic Entertainment Nelvana Bardel Entertainment PBS Forgalmazó Nelvana Netflix Sugárzás Eredeti adó PBS Eredeti sugárzás 1994. szeptember 10. – 1997. december 6. Első magyar adó Minimax Kronológia Következő A varázslatos iskolabusz újra száguld További információk weboldal IMDb A varázslatos iskolabusz (eredeti címén The Magic School bus) kanadai-amerikai televíziós rajzfilmsorozat, amely Joanna Cole és Bruce Degen (közösen írt) könyve alapján készült. Magyarországon egyedül a Minimax sugározta, 4 évad készült a sorozatból, ami összesen 52 epizódot jelent. Eredetileg amerikai PBS csatorna PBS Kids csatornáján kezdték el vetíteni 1994-ben, majd 1997-ben véget ért a sorozat.
A varázslatos iskolabusz újra száguld című széria június 1-től minden hétköznap este 19:00-kor dupla résszel látható a Kiwi TV műsorán.
Menü Sok kisgyerek szeretne utazni Miss Mitzi varázslatos, felfedező kirándulásaira, különleges iskolabuszán! A varázslatos iskolabusz egy ismeretterjesztő rajzfilmsorozat, mely fantasztikus helyekre kalauzolja el a nézőt. Most a kanadai mesesorozat 2. évadának, 2. részét vételezheted szemügyre, ami a Ha hajlít, akkor izom címmel büszkélkedhet! Leírás: Miss Mitzi az osztályát speciális "mindenvevőörömegaranciális testépítő szerviztorony"-ba vitte, mert a varázslatos iskolabusznak valószínűleg elromlott a transzformátora, amit csak ott tudnak megjavítani. Itt dolgozott Rádiusz Karcsont mester, a mindentudó generál kovács, akitől anno Miss Mitzi tanult a "buszonatikáról". Ralphie elhatározta, hogy mindenáron építeni fog egy robot Ralphie-t, aki elvégez helyette minden munkát, még a buszmosást is. Rádiusz mester mondta Ralphie-nak, hogy nem építhet robotot anélkül, hogy tudná, hogyan működik a teste. Rádiusz Karcsont mester kölcsönadta a gyerekeknek a röntgenhez hasonló intraszkópikus kinetovizsgaszkópját, amivel megvizsgálhatják, hogyan és miért tud mozogni az emberi test.
A varázslatos iskolabusz - teljes epizódok - YouTube
A varázslatos iskolabusz - A kaptárban (teljes epizód) - YouTube
Bejelentkezés Üdvözöljük! Jelentkezzen be a fiókjába felhasználóneved jelszavad Forgot your password? Get help Jelszó visszaállítás e-mail címed A jelszót email-ben küldjük el.
Az ár-apály jelenség - YouTube
Van szökőár éri el tizennyolc méter! De amikor a Nap és a Hold vannak a területen, a vízszint emelése súlyos - tizenöt és fél méter. Európában a legnagyobb dagály megfigyelhető a város Saint-Malo, a francia tartomány Bretagne. Természete miatt a tengerpart és a csatorna áramlási természeti jelenség egyre erősödik és a víz magassága eléri 13, 5 m. A harmadik helyet a magassága a dagály (majdnem tizenhárom méter) veszi Penzhina öböl az Ohotszki-tenger. Ez a hely is a csúcstartó az egész Csendes-óceán partján. És mégis mozog a Föld - BaHír. Torkolati és az uralkodó szelek is változásokat az árapály. Arhangelszk, találkozásánál fekszik az Északi-Dvina a tengerben, tudja, olyan dolog, mint manicheus. Ez nem más, mint a dagály. Üldözi a folyó víz felfelé. Tides Murmanszk Mezen Bay a Fehér-tenger is büszkélkedhet hardball víz érkezéskor - a teljes tíz méter! Azonban a port Murmanszk a különbség a teljes és alacsony víz (a magassága a végén a dagály) nem annyira - összesen négy méter. De mivel a part itt sekély, enyhén lejtős belépés a tengerbe, hogy kiteszi egy nagy terület.
A legnagyobb helyi különbségek [ szerkesztés] Fundy-öböl, Új-Skócia ( Kanada): 21, 3 m [6] Severn-torkolat ( Nagy-Britannia): 15 m Magellán-szoros: 13 m St. Malo ( Franciaország): 13 m Amazonas -torkolat: 9 m Le Havre ( Franciaország): 8, 3 m Liverpool ( Nagy-Britannia): 8, 2 m Hamburg, ( Németország): 3, 5 m Bréma, ( Németország): 0, 45 m (1890); A Weser szabályozása óta: 4, 54 m (2005) Bremerhaven, ( Németország): 4 m Fiume: 0, 8 m Szentpétervár: 0, 5 m Apály Dagály Apály Mont-Saint-Michel -nél Dagály Mont-Saint-Michel -nél Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Glenn D. Considine (főszerk. Apály dagály jelenség. ): Van Nostrand's Scientific Encyclopedia, 2008, John Wiley & Sons, Inc., ISBN 978-0-471-74338-5, p. 1150. ↑ Glenn D. 5445. ↑ Biarritz Grande Plage Tide Tables, ↑ Biarritz: marée basse / marée haute (High tide / low tide), ↑ Galway Tide Times, ↑ 20 méteres dagálymagasság is lehet a Fundy-öbölben () További információk [ szerkesztés] Akit maga alá temetett a dagály, A sarkvidéki jégtakaró nagysága, kiterjedése is élénken váltakozna, és talán a légköri vízpára- és a felhőképződés, csapadékhullás jellemzőit is befolyásolná a Hold hiánya.
Emellett nem szükséges, hogy utasítsa el egy ilyen fontos tényező, mint a megfelelő a Föld forgása a tengelye körül. Ufo jelenség Árvíz után apály Velencében, bajban a gondolások - Árapály jelenség - Energiatan - Energiapédia Dr. Kiss József: Unokáink is olvasni fogják The walking dead 2 évad 1 rész Jumanji következő szint Bárhogy lesz úgy lesz Cadillac records teljes film magyarul videa Kiadó ház fejér megye Extreme hegyes műkoeroem full
Bár a Nap jóval nagyobb tömegű, mint a Hold, azonban sokkal távolabb van a Földtől, így a Hold hatása érvényesülhet jobban. Az általános tömegvonzásnak köszönhetően az Föld égitestek felé forduló oldalán a víz felpúposodik, mert a folyékony halmazállapotú anyag jobban "enged" a vonzóerőnek, mint a szilárd kőzet. Az égitestek mozgása következtében pedig a megemelt víztömeg folyamatosan vonul a földgömbön. A mozgásba lendült víztömeg azután valahol nekiütközik a szárazföldnek. Az Atlanti-óceánon az árapály hullám délről északra haladva, "felfelé" terjed a partok mentén. A Hold és a Nap dagálykeltő hatásának erejét az alábbi tényezők befolyásolják: Az égitestek távolsága a Földtől – a közelség nagyobb erőt jelent. Apply dagaly jelenseg . A Hold ellipszis pályán kering a Föld körül, csakúgy, mint a Föld a Nap körül. A Holdnak havonta kétszer van földközeli és földtávoli helyzete, a Földnek pedig télen van napközeli, és nyáron naptávoli helyzete. Nem mindegy, hogy az égitestek az északi vagy a déli félgömb hányadik szélességi köre felett állnak.
A szárazföldön mérhető árapály jelenséget nevezzük "szilárd tengerjárás"-nak. Mivel a gravitációs hatás kölcsönös, ezért árapály jelenség a Holdon is fellép, de a szilárd felszínen ez nem látható - száraz tengerjárásként mérésekkel kimutatható. A földfelszíni vizek árapály jelenségéből adódó vízszintváltozása felhasználható energiatermelésre, lásd: Árapály erőmű, Árapály-erőművek.