A pénteki Reggeli tárlat vendége Krasznai Réka művészettörténész, a a Kép és Kultusz, a Szinyei Merse Pál életművét bemutató kiállítás kurátora. A magyar képzőművészet egyik legnagyobb hatású mesterének, a 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak az életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása. A mintegy 120 művet felvonultató tárlat kép és kultusz összefüggéseit vizsgálja Szinyei életművében. A párhuzamosan kibomló kultusz- és képtörténet a művész kultúrtörténeti helyéről és művészetének jelentőségéről alkot új összképet. A kiállítás Szinyei fő műveit magyar és nemzetközi – elsősorban osztrák, német és francia – kontextusban, az egykorú rokon törekvések és tematikus összefüggések tükrében mutatja be. A tárlatra több mint 20 külföldi festmény – köztük Monet, Sisley, Corot, Courbet, Gainsborough remekművei – érkezett neves köz- és magángyűjteményekből. Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, C épület, földszint, időszaki kiállítótér A kiállítás 2021. november 12. és 2022. február 13. között látogatható.
A művészettörténet tankönyvekből ez a kép is sokaknak ismerős lehet. Valamilyen viszony valószínűleg minden befogadónak kialakul a képpel, hiszen egy vidám baráti együttlét szemtanúi lehetünk. "Magamat is ráfestettem a képre, hason fekve, falatozva, hátat fordítva. – Bevallom azon kritikusokra gondoltam kiknek képem nem fog tetszeni. " kép:Szinyei Merse Pál Majális (1873), festménye, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria 1872 tavaszán a festő Münchenbe ment, ahol a művészi pezsgés magával ragadta, itt kezdte el a Majálist. A művész feljegyzéseit, önéletrajzát olvasva sok érdekesség, kulisszatitok feltárulhat előttünk: "A szerencsés véletlen éppen akkor hozott össze Böcklin-nel. …. – Estefelé kimentünk együtt a Franziskaner Kellerbe s a jó sör mellett kitárta előttem lelkét ezt a gazdag kincses bányát. – Életemnek legszebb és legboldogabb korszaka volt ez mikor ezen igazi művésszel, a múlt század legnagyobb festőjével mindennap benső baráti viszonyban élhettem. – Ment is akkor a munka lázasan, Böcklin animált "zöldebbre még zöldebbre" – csak az élénk erős színekkel lehet a napsütést visszaadni, lila, piros, sárga, kék, barna, – a fehéren a könnyű kék árnyékok játéka, a csillogó napfoltok, – mindig feljebb és feljebb a skálával!
A tárlat a Szinyei 20. századi és kortárs kultuszát bemutató teremmel zárul, amelyben a festő és művei reflexiók, parafrázisok, átiratok formájában elevenednek meg. A kiállítást magyar és angol nyelvű katalógus kíséri. A kiállítás kurátorai: Hessky Orsolya, Krasznai Réka, Prágai Adrienn A kiállítás kiemelt partnere a MKB Private Banking Támogató: Mizo Coffee Együttműködő partnerek: Air France és Porsche Hungaria Kiemelt látnivalók, érdekességek Wilhelm Leibl: Szinyei Merse Pál arcképe, 1869 Wilhelm Leibl Szinyei egyik legközelebbi müncheni művész barátja, a realista és naturalista festészet egyik legjelesebb német képviselője volt. Az itt látható portrét – mely az első a magyar művészről – 1869-ben festette. Szinyeit dendi-művészként ábrázolja: elegáns hanyagsággal, felöltőben, cilinderrel, kravátlival a nyakában, cigarettával a kezében. A képmás megfestése félbeszakadt, amikor a Münchenbe látogató Courbet ösztönzésére Leibl Párizsba utazott. Később a porosz–francia háború szakította el egymástól művészt és modelljét, így a lendületesen festett arckép befejezetlen maradt.
Ettől kezdve szívesen választott képtárgyul finom és mégis mindennapi jeleneteket, a napsütötte látványnak megfelelő élénk, tiszta színekkel visszaadva, kerülve mindennemű irodalmias, novellisztikus utalást, vagy idealizálást. 1869 tavaszán rövid velencei kirándulása megerősítette kolorisztikus törekvéseiben. Ezután készült Münchenben a Hinta című vázlata (1869, Magyar Nemzeti Galéria), amely a legkorábbi impresszionista kép Közép- és Kelet-Európában. Színtani megfigyeléseit követően önállóan jött rá a képességet biztosító komplementer- és kontraszt hatásra, valamint a színek fénytelítettségét jelző valőrök problémájára, ezzel egycsapásra meghódítva a plein airhez vezető utat. Vázlata már készen állt, amikor az 1869-es müncheni nemzetközi kiállításon először látott barbizoni mesterektől és Gustave Courbet-től képeket, hasonló megoldással azonban ott sem találkozott. Courbet-val kötött személyes ismeretsége hatására Párizsba készült, de az útiköltség előteremtésére eladható képeket kellett festenie, ez a magyarázata mitológiai témaválasztásának (Bacchanália, 1869, Magyar Nemzeti Galéria).
Ettől kezdve úgy tekintettek Szinyeire, mint szellemi-művészi atyjukra, mint a modern magyar festészet úttörőjére. MIZO CAPPUCCINO Az egyik legkedveltebb kávékülönlegesség, 100% arabica kávéból, sok Mizo tejjel elegyítve. Fogyasztását a nap bármely szakában ajánljuk, akár reggeli mellé, akár a délutáni felfrissüléshez. Laktózérzékeny fogyasztóinkra gondolva laktózmentes Mizo tejjel készítjük, hogy mindenki élvezhesse a Mizo Cappuccino élményét!
Árvízeink relevanciáját és kártételeit évről évre, időnként napról napra megéljük. Kutatóink aktív szerepet vállalnak az előrejelzésében, az árvízi veszély és kockázat térképezésben, árvizek kockázatcsökkentéseinek feltárásában. Biztos tudásunk van a belvíznek és aszálynak a kezelése, a töltés- és gátszakadások folyamatának megértése, a magas partok állékonyságának javítása terén is. Oktatas epito bme hu 1. Tanulmányozzuk a Balaton vízlengését és hullámzását, a tavak kiáradásának jelenségét. Sok éves tapasztattal rendelkezünk drónos-, légi- és műholdas felvételek katasztrófamegelőzés célú felhasználásában. A második átfogó kutatási területünk a földrengések mérnöki létesítményekre gyakorolt hatásának modellezése, kockázatelemzése (pl. hidak, épületek, műemléképületek). További fontos kutatási részterületünk a földrengés hatása alagutakra és felszín alatti üregekre, vagy a rengés hatására bekövetkező talajfolyósodások és felszínmozgások vizsgálata. Környezetszennyezési veszélyhelyzetek témakörben az időről-időre bekövetkező ipari és kommunális szennyezési haváriák, a tavi és hullámtéri ökoszisztémák szélsőségei, a veszélyes légszennyező anyagok terjedése, a veszélyes hulladék-kezelés és elhelyezés, valamint a mindezek rendszeres megfigyelését, érzékelését végző, egyúttal korai előrejelzés adó rendszerek kidolgozása állnak a kutatói figyelmünk középpontjában.
Típus (féléves, vizsgás): vizsgás