Az Uzsoki Utcai kórházban a dolgozók számára kiderült, hogy közel kétszeres fizetésért keresnek új embereket melléjük hasonló beosztásokba. A kórház menedzsmentje pedig elzárkózott attól, hogy az ő béreiket is azonos szintre emeljék fel. Ennek hatására mondott fel a 18 szakember, és hiába vonták ezt vissza páran, ilyen kis létszámmal képtelenek biztosítani a sürgősségi osztály zavaratlan működését.
Újabb 3 kórházban rendeltek el látogatási tilalmat az influenzajárvány miatt, így már összesen 61 fekvőbeteg-intézményben van részleges vagy teljes zárlat. Az ÁNTSZ legfrissebb listája szerint már csak Békés és Heves megye az, ahol eddig nem kellett korlátozni a hozzátartozók látogatásait. Az ÁNTSZ látogatási tilalmakat rögzítő listájára legújabban felkerült a Zala megyei nagykanizsai Dorottya Kórház, ahol az intenzív terápiás, a szülészet-nőgyógyászati, valamint a csecsemő és gyermekosztályon és az újszülött részlegen rendeltek el zárlatot. Uzsoki kórház látogatási idf.com. Kedd óta nem lehet bemenni a fővárosi Uzsoki utcai Kórház szülészet-újszülött részlegére és a Szent Ferenc Kórház valamennyi osztályára. A korábban elrendelt látogatási tilalmak között Budapesten a Heim Pál Kórházban, a Róbert Károly körúti Egészségügyi Szolgáltatóban, a Szent László és Szent István Kórházban, a Szent Imre Kórházban, a Károlyi Kórházban és a Szent János Kórházban van részleges zárlat. Ezeken felül a Nyírő Gyula Kórházban minden osztályán tilos a látogatás.
A magyar hatóságok 1988-ban még közel 1400 embert toloncoltak vissza Ceaușescu Romániájába. Ezzel együtt az átmenekülők – leginkább, persze, magyarok – többsége akkoriban már inkább maradhatott, de "az illegális határsértők" helyzete nem volt megnyugtatóan rendezve, legalizálva. A szerencsésebbeken rokonok segítettek, másokat ismerősök vagy egyszerűen csak jóakaratú emberek bújtattak. A hatalom kénytelen volt cinkosságot vállalni a szolidáris társadalommal, amely elutasította, hogy a magyar menekülőket bürokratikus indokokra hivatkozva kiszolgáltassák a Conducatornak. Kép: Az állam viszont nehezen viseli az efféle "bizonytalanságot", és azt, hogy a rapszodikus közhangulat határozza meg teendőit. Elsősorban ez volt az oka annak, hogy a szocialista blokk országai közül először Magyarország csatlakozott a genfi menekültügyi egyezményhez. Genfi Menekültügyi Egyezmény / Genfit Menekültügyi Egyezmény. Magyarországról 1956-os forradalom utáni hónapokban mintegy 200 ezren menekültek Nyugatra Ausztrián és Jugoszlávián keresztül. 1989-ig pedig újabb 200 magyar hagyta el hazáját.
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
De az az igazság, hogy nem csak a "szocialista" országokba menekülőknek kellett tartani a visszaküldéstől, a finnek is rendszeresen adták vissza a hozzájuk menekülőket a szovjet hatóságoknak, sokszor karéliai finneket. A rendszerváltás kulcsévében, 1989-ben sok csodás és furcsa dolog történt. Egyik ilyen furcsaság az is, hogy a genfi egyezménynél hamarabb hatályba lépett a hozzá csatlakozó jegyzőkönyv, vagyis előbb volt meg a gomb, és csak aztán a kabát. Így bár Magyarország eleinte csak területi korlátozással fogadta el az egyezményt, azaz 1998-ig a menedékjogi kötelezettségünk az Európán túlról érkezőkre nem vonatkozott, valójában erre a megszorításra nem is lett volna lehetőség, mert az egyezménynél nálunk korábban hatályba léptetett New York-i menekültügyi ENSZ-jegyzőkönyv ilyet nem ismer. De mindegy is, mert mindenki nagyon örült, hogy csatlakoztunk a menekültvédelem nemzetközi rendszeréhez. Akadt azonban még így is elég bökkenő. Az egyik az, hogy nálunk az 1940-es évek óta egyáltalán nem működött tömeges menekültügyi ellátás, és nem volt hozzá szakapparátus.