Az ünnepi eseményt felemelővé tette, hogy dr. Márfi Gyula érsek ezen az ünnepi alkalmon szentelte fel azt a székely zászlót, amely ezentúl helyt kap a Szent György templomban. A zászlót Firtl Mátyás, Sopron és környéke országgyűlési képviselője adományozta a templomnak. Firtl Mátyás azt követően adományozott székely zászlót a Szent György templomnak, hogy ő maga is résztvett a közelmúltban a reggeli, latin nyelvű szentmisék egyikén, amelyek zárásaként mindig felhangzik a székely himnusz. Az ünnepi szentmisén az országgyűlési képviselő maga is részt vett együtt a város papságával, a Szent György Lovagrend tagjaival és a meghívott vendégekkel, akik között Szabó Jenő, Sopron rendőrkapitánya és a Soproni Rendőrkapitányság állományának több tagja is jelen volt. A székelyek melletti kiállás látható jeleként, a hitük, kultúrájuk megtartásáért folytatott törekvéseik és küzdelmük támogatását kinyilvánító jelként kap helyet az adomány a Szent György templomban Magyarország és az egyházi zászló mellett.
Ugyancsak a búcsúhoz kapcsolódva április 27-én, szombaton 18 órától ünnepi szentmisét mutat be dr. Cserháti Ferenc Esztergom-Budapesti segédpüspök. A búcsúi ünnep zárásaként, április 28-án, vasárnap, a 10 órakor kezdődő ünnepi szentmisét Erdész Ferenc, nyugalmazott sopronhorpácsi plébános, a Szent György Egyházközség társaskáptalani kanonokja mutatja be.
| Szent György napja - Felszentelte a templom székely zászlóját Márfi Gyula érsek Sopronban a Szent György templom, a Szent György Lovagrend őrzi az egyik leghíresebb katonai szenteknek tartott szent nevét. Szent Györgyöt (270 körül – 303. április 23. ) a római kori katonát és keresztény mártírt a sárkányt legyőző lovagként is ismerjük. Több ország és város is védőszentjeként tiszteli. Legendája szerint egy előkelő kappadóciai családból származott. Diocletianus császár alatt katona lett. Kiváló vitézi képességei és más tulajdonságai miatt is hamar magas pozícióba jutott. Amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról és a császár ellen fordult. Emiatt börtönbe vettették és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték. Legendáját a niceai zsinat, 325-ben az apokrif iratok közé sorolta. Mivel azonban alakja nagyon sok szimbolikus elemet őriz, így az egyik legnépszerűbb középkori szent lett. Magyarországon a rendőrség és a biztonsági szolgálat is őt választotta védőszentjüknek.
Bejegyzések, melyekben ezt a kiadványt forrásként használtuk: A bejegyzés létrehozása: 2017. május 5.
Brutális játék terjed vírusként az interneten, ami öngyilkosságba hajszolja a fiatalokat. A Kék Bálnának már két magyar halálos áldozata van. Gyilkos játék Becslések szerint eddig csak Oroszországban - ahonnan indult - 130 halálos áldozata van annak az internetes játéknak, amely során fiatalok brutális feladatokat kapnak mentoruktól, aki a végén öngyilkosságba hajszolja őket. A Kék Bálnára a román hatóságok figyeltek fel, miután öt tanuló egy jászvásári iskolában megpróbálta megfojtani magát, egy diák pedig felakasztotta magát az erdőben. A beteg kezdeményezésnek már két magyar áldozata is van a értesülései szerint. A játék kitalálóját novemberben letartóztatták, a "mentor" azt közölte a hatóságokkal, hogy nincs lelkiismeret-furdalása, mert a Kék Bálna nemes célt szolgál, az egész a lájkvadászatról szól - írja az. 50 pontos listát kapnak A információi szerint a fiatalok 50 pontos listát kapnak, az előírt feladatokat pedig 50 nap alatt kell teljesíteni. Az instrukciók - melyek között van öncsonkító, furcsa és hétköznapi tevékenység is (pl.
2017. április 6. | | Olvasási idő kb. 6 perc Megvan a Kék Bálna öngyilkosságok története? Az a hír, miszerint Oroszországban már 130 kamasz lett öngyilkos egy furcsa, a közösségi médiában terjedő játék miatt? Nagyjából ennyit lehet tudni, a többi puszta spekuláció. Ahogy – egyelőre – az is, hogy állítólag már a magyar gyerekek (és szülők) látókörében is megjelent az őrület. Zimre Zsuzsa cikkében összeszedte, hogy mit lehet ezen a ponton biztosan tudni, mielőtt pánikolni kezdenénk. – Állítólag itthon is van két áldozata a játéknak, két debreceni diák lett öngyilkos egymás után. Az öngyilkosság ténye természetesen igaz, a Szent József Gimnázium tanulói 2015. novemberében és 2016. januárjában hunytak el. Az esetek után az iskola lelki segítő programot is indított. De vajon lehet-e azt bizonyítani, hogy ez a két öngyilkosság kapcsolatba hozható a Kék Bálnával? Nézzük a tényeket 2017. februárjában terjedt el az angol nyelvű sajtóban – annak is a bulvár részében –, hogy 130 orosz kamasz halt meg az úgynevezett Kék Bálna játék során.
Az ominózus oldalt azóta már törölték a VKontaktról, de az adminja létrehozott helyette újakat. "Láttam a felhajtást, az őrületet, és létrehoztam a bálnákat – nyilatkozta More Kitov a Állítása szerint célja épp az volt, hogy megakadályozza a kamaszok öngyilkossági szándékát, de ehhez "egynek kellett lenni közülük". Oroszországban 2013-ban 461 fiatalkorú vetett véget az életének. Mi a helyzet itthon? A Központi Statisztikai Hivatal statisztikája szerint 2014-ben huszonöt 7–19 év közötti gyerek ölte meg magát (2000-ben ez a szám 57 volt. ) A rendőrség közlése szerint még nem érkezett bejelentés a Kék Bálna magyarországi tevékenységével kapcsolatban – ha egyáltalán létezik –, halálesetet nem kapcsolnak hozzá. Ezzel együtt egyre több magyar iskolába is eljutott a rémhír, a pedagógusok, szülők, gyerekek beszélnek róla. A WMN történelemtanárként dolgozó szerzője, Balatoni József, Jocó bácsi pedig elindított egy ellenkampányt Zöld Elefánt címmel, amely pozitív üzenetekkel, a gyerekek és felnőttek közötti kommunikáció javítását célozza meg.
A kihívásban a kamaszoknak 50 feladatot kell megoldaniuk, az ötvenedik pedig nem másra, mint öngyilkosságra szólít fel. A feladatok között van teljesen egyszerű – "hallgass meg egy dalt" –, de olyan is, ami azt kéri, hogy sebezd meg magad. A játék állítólag azért kapta a Kék Bálna nevet, mert ezek a hatalmas állatok időnként partra vetik magukat, és ezzel kvázi öngyilkosok lesznek. A történetet először 2016. májusában írta meg a Novaja Gazeta nevű orosz oldal, amely szerint Oroszország-szerte számos gyerek megölte magát, akik mind egy csoport tagjai voltak a oldalon (amely gyakorlatilag az orosz Facebook). A portál szerint a 130 gyerek 2015. novembere és 2016. áprilisa között lett öngyilkos. A Szabad Európa Rádió viszont arra jutott, nincs arra bizonyíték, hogy ezek a gyerekek mind ebbe a csoportba tartoztak volna. És miközben az internet népe a borzalmas történteken, és a megosztott fotókon háborgott, valójában egyetlen halálesetet sem sikerült Oroszországban és Közép-Ázsiában a Kék Bálnához kötni.
Ezeknek a tengeri életeknek a tömege elérheti a 200 tonnát. Ahhoz, hogy megértsük, hogy ez a hatalmas súly, összehasonlíthatja azt egy elefánt súlyával, amely 7, 5 tonna. A meglepetésnek köszönhetően a tengeri lakosság szívének mérete is megegyezik az autó méretével. Egy ilyen eszköz dobása több mint három kilométerre hallható. Vannak kék bálnák fajtái, pl. A rokonoktól kissé szerényebb méretben különböznek, ezek az egyének körülbelül három méterrel rövidebbek, mint a többi bálnafaj. A kék bálnák a leghangosabb hangokat kibocsátó állatoknak is tulajdoníthatók. A hangok ereje és hangossága eléri a 188 decibelt. Ez a térfogat meghaladja a reaktor térfogatát, ami csak 140 decibel. A fajok képviselői nagy távolságra képesek meghallgatni társaikat - akár 1500 kilométerre. A hatalmas méreten kívül egy kék bálna felismerhető a hátoldalán található kis finommal, a koponya meglehetősen kerek elülső részével, valamint kilenc tucatnyi barázdával, amelyek az állat hasára hosszirányban vannak elhelyezve.
A bálnák a cetfélék rendjébe tartoznak, azon emlősök osztályába, melyek teljes mértékben alkalmazkodtak a vízi élethez. Úgy gondolják, hogy akárcsak a delfinfélék, a bálnák is szárazföldi állatok leszármazottjai, amelyek több millió év szárazföldön töltött élet után, körülbelül 50 millió éve alkalmazkodtak a vízi körülményekhez. 1. A cetfélék rendjének, ahova a bálna is tartozik két alrendje van, amelybe a fogascetek és a sziláscetek sorolhatóak. A fogascetek képviselői az ámbráscet, a gyilkos bálnának is nevezett kardszárnyú delfin és a fehér delfin, más néven beluga bálna. A mély vizekben élő bőséges hal állomány a legfőbb táplálékuk. A sziláscetek közé tartozik a kék bálna és a hosszúszárnyú bálna (púpos bálna). A szűrve-táplálkozók képviselői, sziláikkal szűrik ki a táplálékot, amely krillekből (apró tengeri rák) és planktonokból ( kis méretű mozgásra képes szervezetek) áll. A szilás cetek szájában egy fésűszerű képződmény a szila található, ezeknek a szarulemezeknek a segítségével szűrik ki a táplálékot a tengervízből.