9. O'Neill karaktere ugyanazt az újságot olvassa 30 éve A szemfülesebb sorozatfüggők szúrták ki, hogy a színész ugyanazt az újságot olvassa a Rém rendes családban Al Bundy szerepében, mint a Modern Családban Jay Pritchett szerepében. Az ismerős címlap egyébként már sorozatokban is felbukkant, többek között a Lucky Louie című sitcomban. 10. Volt egy titkos kutyacsere Jay és Gloria kutyáját, Stellát a második és a harmadik szezonban egy Brigitte nevű francia bulldog alakította, akit később lecseréltek egy Beatrice nevű kutyára. Így néztek ki a Modern család szereplői a sorozat elején - és most - Starity.hu. A Brigitte kiközvetítéséért felelős ügynökség szerint ismeretlen okokból kellett egy másik kutyát keresniük az ügyfélnek. 11. Luke Dunphy valójában egy zseni Nolan Gould filmbeli karaktere szerint nem egy észlény, de igazából már négy éves kora óta Mensa tag. A színésznek 150-es IQ-ja van és már 13 évesen túl volt az érettségin. 12. A sorozat különösen népszerű a gazdagok körében A televíziós nézettségeket vizsgáló Nielsen Kutató Intézet minden évben elkészíti saját statisztikáját.
A Vulture a Nielsen 2015-ös adatai között bukkant rá arra az érdekességre, hogy a tehetős emberek oda vannak a Modern családért. Ez volt ugyanis a második legnézettebb sorozat azoknak a 18-49 év közötti embereknek a körében, akiknek éves bevétele több mint 200 ezer dollár, kb. 58. 5 millió forint. Az első helyen egyébként a The Walking Dead végzett. 13. Ed O'Neill tényleg tudja, hogy mi az a Jiu Jitsu Jay az első évadban mutatja be Jiu Jitsu tudását Mitchellen, majd hozzáteszi, hogy ezt a fogást a Gracie fivérektől tanulta. Jay itt a legendás Gracie harcművész családra hivatkozik, arra a több generációs harcosokból álló brazil klánra, akik a saját technikájukat tanítják a kaliforniai Gracie Jiu-Jitsu Academyn és ahol O'Neill is tanult. A színésznek egyébként beletelt egy kis időbe, de végül megszerezte a fekete övet. Elképesztő, milyen szerelésben lépett utcára a Modern Család sztárja | Femcafe. 14. A Facebookon buzdították csókra Mitchellt és Cameront 2010-ben indult egy "Let Cam & Mitchell Kiss on Modern Family! " névre keresztelt Facebook petíció, aminek hatására még ugyanabban az évben, először csókolták meg egymást a szereplők a kamerák előtt.
Tíz év telt el a sorozat indulása óta, nagyon sokat változtak a sztárok az elmúlt időszakban. Az első és az utolsó évad olvasópróbája után készített képet rakta ki a frissen eljegyzett Sarah Hyland. Csakúgy, ahogy a színésznő, többi kollégája is nagyon megváltozott az elmúlt évek során. A Modern család utolsó, tizenegyedik évada 2020-ban lesz látható. A szereplők már gőzerővel készülnek a forgatásra, például a Gloriát alakító Sofía Vergara is posztolt képet arról, ahogy összegyűltek kollégáival az olvasásra. Az 5 legjobb családokról szóló sorozat, amelyet csak imádni lehet. Oszd meg a cikket ismerőseiddel!
Manny nem hajlandó vezetni, Luke összeírja a bakancslistáját, Phil pedig belevaló fickó lesz. Ep. 12 A nagyágyúk Megjelent: 2015-01-14 Jay meg akarja tanítani bilizni a kisfiát. Manny a nehézségek közepette ráébred, nem volt különleges gyerek. Phil az apjához fordul segítségért. Szeretné, ha a nyugdíjas barátaival együtt segítenének neki a szomszéd ellen vívott háborúba. Ep. 13 Hirtelen döntések Megjelent: 2015-02-04 Phil úgy érzi, hogy Luke eltávolodik tőle, szerencsére Andy kész betölteni az általa okozott űrt. Joe-n kiütések jönnek elő, ami arra utal, hogy allergiás lehet Stellára. Mitchell néhány jogi kérdésben besegít az apja kisvállalkozásába. Ep. 14 Valentin nap 4: Nővér csavar Megjelent: 2015-02-11 Claire kiakad a Valentin-napon, ugyanakkor mindenki más is feszült és aggódik. Végül elhatározzák, hogy Claire számára rendeznek egy önálló Valentin-napi partit, hogy ezzel felvidítsák. Az elképzelés nem egészen a tervek szerint alakul. Ep. 15 Küzdj vagy menekülj Megjelent: 2015-02-18 A régi barátokkal töltött hétvége után Claire és Phil más-más élményekkel gazdagodik.
A konfliktusok nem voltak erőltetettek, mindenféle téma felmerült, hangsúlyt kaptak különböző helyzetek, de voltak visszatérő sablonok, amik nem voltak unalmasak, noha minden évadban megjelentek. A tizedik évadra láthatóan mindenki nagyon megváltozott külsőleg, és nekem szembetűnt pár kínos jelenet is, ott volt néhány mélypont, a tizenegyedik évad viszont megint nagyon jóra sikerült, bár végig érezhető volt, hogy ez az utolsó évad. Jövőbeli tervek és búcsúzkodások… Nem csodálom, hogy sok színész részt akart venni a forgatáson, magában a sorozatban, mert az alap felálláson egyértelműen érződött, hogy nemcsak eljátszák, hogy egy család, hanem az évek során tényleg azzá formálódtak és irtó jó hangulatban telhetett ez a tizenegy év. Egyszerű, de nagyszerű, szokták mondani.
A legendás Sátántangó szerzője, Krasznahorkai László új regénye jelent meg szeptemberben a Magvetőnél Báró Wenckheim hazatér címmel. Írásait olvasni nem kis kihívás, mégis kötelező jellegű. Legalább egyet. Aztán a többit is. Most éppen ezt. Az idén 62 éves Krasznahorkai a kortárs hazai irodalom egyik legfontosabb, legkarakteresebb szerzője, nem utolsó sorban nemzetközileg is nagyon sikeres író. 2004-ben kapott Kossuth-díjat, később a Prima Primissima díjat, az America Award életműdíját, és tavaly a nemzetközi Man Booker-díjat is. Néhány elbeszélése után 1985-ben jelent meg első regénye, a Sátántangó, amiből Tarr Béla forgatott világhírű (hét és fél órás) filmet, és később is szinte kizárólag Krasznahorkai könyveiből, forgatókönyveiből dolgozott egészen utolsó filmjéig, a 2011-es A torinói ló -ig. Életművük szorosan összefonódik, és már-már legendásan kemény olvasni- és néznivaló. Krasznahorkai oldalakon áthömpölygő mondatai hosszúak, mint Tarr snittjei. Mondjuk, én épp ezt élvezem benne, ezt a "csak még egy mondatot olvasok", és ez 4-8 oldalt jelent.
A Báró Wenckheim hazatér nagyszabású regény, mely a Krasznahorkai-életmű elejére, a Sátántangó (1985) és Az ellenállás melankóliája (1989) című regényekhez vezet vissza, azok legfontosabb kérdéseit veti fel újra, valamint erős motivikus és tematikus kapcsolatot teremt ezekkel a szövegekkel. Ahogyan azokban, úgy a Báró Wenckheim hazatér lapjain is a fokozhatatlan reménytelenség, a megváltásra való meddő várakozás áll a középpontban. Nem csak témáit, de helyszínét tekintve is visszatér az első regényekhez, legfontosabb tere a meg nem nevezett, mégis beazonosítható kisváros, Gyula és a környező tanyavilág. Bár a hasonlóságok szembetűnőek, egy nagyon fontos változás is van a nyolcvanas évek regényeihez képest: azok tragikus és elégikus hangoltsága helyett ebben az ötszáz oldalas szövegben a groteszk, az irónia, a szatíra játssza a főszerepet, a tragikus témát sötétbe hajló humor színezi, de a pusztulás sajátos humora nem ellensúlyozza, nem teszi elviselhetőbbé a reménytelen kilátástalanságot, mely az író számára alapvető emberi létállapot, emellett sokszor társadalmi szükségszerűség.
Az őt körülvevő, a rá megmentőként tekintő emberek (egyetlen kivétel ez alól a szintén hangsúlyos szereplő, a Tanár úr) azonban a hétköznapok átlagos hősei, akik a főszerepelővel történtekről tudósítanak, folyamatosan egymásnak adva át a szót. Az elbeszéléstechnika lényege, hogy a regénybeli eseményeket a helybeliek felváltva mesélik, sok nézőpontból láttatva így a történéseket. A perspektívaváltások hangváltásokkal is járnak, a benzinkutas, a taxis, a postás, a plébános mind más-más hangon, rá jellemző stílusban beszél (úgy, hogy közben bravúros módon mégiscsak megmarad a klasszikus Krasznahorkai-mondat); együttesen, az ő elbeszéléseikből kerekedik ki végül a regény maga. A prológusként olvasható Figyelmeztetés éppen erre a narratológiai megoldásra reflektál, arról beszél, hogy a mindentudó narrátor úgy felügyeli és rendezi össze ezeket a széttartó szálakat, mint ahogyan a karmester instruálja és tartja kézben a zenekart, felügyeli az összhangot. A Báró Wenckheim hazatér esetében zenekar helyett inkább kórusról lehet beszélni, melyben minden hangnemnek, hangszínnek szerepe van, a sokféle nézőpont és elbeszélői stílus együtt adja ki a regény bonyolult, sokszínű, néhol kaotikusnak tűnő mintázatát.
Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is feltűnik: szolnoki lakos, aki – fejben – erősen hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre. A Sátántangó felejthetetlen táncrendje után itt is tánclépésekben haladunk a kamionhosszú-szuggesztív világmondatok fenséges hömpölygésével a vég elől a vég felé. Krasznahorkai László Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 1954. január 5-én született Gyulán, Magyarországon. Első írása a Mozgó Világban jelent meg 1977-ben, Tebenned hittem címmel. 1982-től szabadfoglalkozású író. Először 1987-ben hagyhatta el a kommunista Magyarországot, Nyugat-Berlinben töltött egy évet a DAAD vendégeként. A szovjet rendszer összeomlása óta állandóan változtatja lakóhelyeit. Gyakran tér vissza Németországba és Magyarországra, de hosszabb-rövidebb időket töltött és tölt Franciaországban, Spanyolországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Hollandiában, Olaszországban, Görögországban, Kínában és Japánban.