2. IV. Béla politikája IV. Béla (1235-1270) az apja – II. András – halála után került a trónra. Nagyapját, III. Bélát tekintette a példaképének. Hozzáfogott a királyi tekintély visszaállításához, a nagybirtokosok megfékezéséhez. Már az apja idejében is ellenezte a királyi vármegyék eladományozását, megkísérelte visszaszerezni a régi várbirtokokat (királyi bizottságok vizsgálták ki a "haszontalan" adományokat visszavegyék). Ezzel meglehetősen megromlott a király és a bárók közötti viszony. (Béla amúgy sem szerette a bárókat, anyja egykori gyilkosait – Bánk Bán). Tovább rontott a helyzeten, hogy a hadsereg növelése érdekében befogadta a tatárok elől menekülő kunok at. Iv béla és a tatárjárás. A mintegy 40 ezer kunt a Duna-Tisza közén (Kiskunság) telepítette le. Társadalmi ellentét húzódott a magyarok és a kunok között. A nomád pásztorkodással foglalkozó kunok sok kárt okoztak a környező földművelő lakosságnak. A nagybirtokosok annál is inkább szították a tüzet a kunok ellen, mivel a királyi hatalom esetleg ellenük is fordítható fegyverét látták bennük, és a törvény szigorúbban járt el a kunokat megsértő magyarokkal szemben, mint fordítva.
Béla történelmünk kiemelkedő személyisége a "második honalapító". Az elnéptelenedett országrészeket betelepítette. Az Alföldre visszahívta a kun okat, a felvidékre cseh és morva, nyugaton pedig német telepeseket (hospes) hívott. Erdélyben a románok találtak otthont. Gyökeresen szakít a tatárjárás előtti politikájával. Lemondott a királyi várbirtok visszaszerzéséről, sőt adott még birtokokat a főuraknak. Arra kötelezte azonban őket, hogy erősítsék meg magánhadseregeiket (páncélos egységek), s a tatárjárás tapasztalatai alapján szorgalmazta, hogy erős kővárak at építsenek. A várépítés ben maga járt elől: Visegrád on, a buda i várhegyen és Sárospatak on erősségeket emeltetett. IV. Béla és a tatárjárás -. Külpolitikájá ban ugyancsak döntő fordulat állt be. Mivel a tatárjárás idején meggyőződött arról, hogy nyugati segítségre nem számíthat, a tatárok fenyegette halicsi fejedelemmel, és a lengyelekkel lépett szövetségre. Ugyanakkor törekedett a nagybirtokosokkal szembenálló rétegeket támogatni – megerősíti a szerviensek jogait.
(1267. évi törvény) A városok nak kiváltságlevelet, néhánynak pedig vámmentes kereskedelem jogot adott. Selmec- és Besztercebánya jelentőssé válik (ezüst- és rézbányászat). A szerviensek megyénkét 2-3 választott képviselőt küldhettek az Országos Törvénykezési Napokra (Székesfehérvárott). A közép- és kisbirtokosok nagy része függő viszonyba került a nagyuraktól. A hűbéri szolgálatot vállaló közép- és kisbirtokosokat familiáris oknak nevezték. (Ez a familiárisi kapcsolat nagyon hasonlított a nyugati feudalizmus hűbérúr-vazallusi viszonyához, ám itt a bárók megnövekedett hatalma következményeként alakult ki, és nem volt örökíthető).
Anyag-maradékot, amelynek oxidációs foka nagyobb, mint (-1) van az említett több-bázisú vegyületet. Jelenleg több hidrogénatom, ami a többfokozatú disszociációs vizes oldatokban. Minden ezt követő proton-maradék elválik nehezebb. Ahhoz, hogy mennyiségileg hidrogén tartalma a környezetben határozza meg a savasság. Hidrogén amely hidroxilcsoportokat és bázisok. Ezek kapcsolódnak a hidrogénatom az oxigén, ami az oxidáció mértékét a maradék alkáli mindig megegyezik (-1). A tartalmi hidroxilcsoportok környezetben által meghatározott bázicitása. A használat az emberi tevékenység Henger egy anyag, valamint a konténerek más cseppfolyósított gázok, mint az oxigén, van egy konkrét megjelenését. Úgy festett darkish-zöld színű, élénk piros "hidrogén" betűkkel. Gázt injektálunk a ballon nyomáson körülbelül 150 atmoszféra nyomáson. Fizikai tulajdonságai a hidrogén, különösen könnyű gáznemű halmazállapot és használják azok kitöltésére keverékével hélium ballonok, hangzású léggömbök, stb Hidrogén, a fizikai és kémiai tulajdonságait, amelyek az emberek megtanulták használni sok évvel ezelőtt, abban a pillanatban részt számos iparágban.
0, 08987 g / l forráspont -252, 76 ° C Specifikus égéshő 120, 9 · 10 6 J / kg olvadáspont -259, 2 ° C Vízben való 18, 8 ml / l Az izotóp-összetétel Mint sok más tagjai a periódusos rendszer a kémiai elemek, hidrogén számos természetes izotópok, azaz atomok a protonok száma megegyezik a sejtmagban, de különböző számú neutronok - részecskék nulla és egység töltés tömeg. Példák atomok, amelyeknek hasonló tulajdonság - az oxigén, a szén, a klór, bróm és hasonlók, beleértve a radioaktív. Fizikai tulajdonságai a hidrogén 1 H, a legelterjedtebb a képviselői ennek a csoportnak lényegesen eltérnek a jellemzőit társaitól. Különösen a különböző funkciók az anyagok, amelyhez tartoznak. Tehát, van egy normális és a deuterált tartalmazó víz az összetételében helyett hidrogénatom csak egy protont deutérium 2 H - izotóp két elemi részecskék: pozitív és töltetlen. Ez izotóp két alkalommal nehezebb, mint általában a hidrogén, ami megmagyarázza az alapvető különbség a tulajdonságok a vegyületek, amelyek alkotnak.
A gázelegy CO-tartalmát újabb hidrogén előállítására használhatják fel, amikor a vízgázt vízgőzzel elegyítve 450°C körüli hőmérsékleten vas-oxid katalizátoron vezetik keresztül. Ekkor a vízgáz CO-tartalma a vízgőzt redukálja, ezáltal újabb mennyiségű hidrogén szabadul fel: CO + H 2 O CO 2 + H 2. Előállítható hidrogén földgázból (szénhidrogénekből) is. A szénhidrogének magas hőmérsékleten (1000°C) katalizátor (Al2O 3, Ni) jelenlétében vízgőzzel hidrogénképződés közben bomlanak: CH 4 + H 2 O 3H 2 + CO majd CO + H 2 O CO 2 + H 2. Hidrogén keletkezik a NaCl-oldat ipari elektrolízisekor. Felhasználás Laboratóriumban főként redukálószerként alkalmazzák. Iparban a szintetikus vegyipar alapanyaga: ammóniagyártás (Haber-Bosch-féle ammóniaszintézis), szintetikus benzin (Fischer-Tropsch-féle eljárás), metil-alkohol stb. Margaringyártás illetve a szappan és növényolajipar az olajok telítéséhez, "olajkeményítéshez" használ jelentős mennyiségű hidrogént. Magas hőfokú láng előállítására (autogén hegesztése), amikor a hidrogén lángjába oxigént fúvatnak, így kb.
Kivált az olaj és a földgáz elsősorban olyan földrajzi régiókban fordul elő nagyobb mennyiségben, amelyek nem ritkán politikailag meglehetősen instabil régiók. Az ebből adódó ellátásbiztonsági problémák, valamint az árak jelentős ingadozása komoly gondokat okozhat. A leírtak alapján is nyilvánvaló, de célszerű külön is hangsúlyozni, hogy a hidrogén nem energiaforrás, hanem másodlagos energiahordozó, hasonlóan pl. a villamos energiához, amelyet nem lehet közvetlenül "kitermelni", vagy kibányászni. Valamilyen egyéb energiahordozó felhasználásával lehet csak előállítani. A hidrogén nem csak azért nem tekinthető újszerű "jelenségnek", mert már közel 250 évvel ezelőtt felfedezték, hanem azért sem, mert a vegyipar mintegy száz éve kiterjedten alkalmazza. A világon jelenleg is kb. 70-80 millió tonna/év hidrogént állítanak elő, jellemzően az ammóniagyártás és kőolajfinomítás céljaira, de sok más iparág is használja. Magyarországon is több ipari hidrogén-előállító létesítmény működik például Százhalombattán, Kazincbarcikán, Budapesten és másutt.
A hidrogén felfedezése 1671-ben fedezte fel Rober Boyle, hogy vasreszelék és savak közti reakcióból hidrogéngáz keletkezik. Henry Cavendish volt az, aki felfedezte mint önálló elem 1766-ban, gyúlékony levegőnek nevezte. A görög hyrogenium szóbol ered elnevezése, amely szó jelentése vízalkotó. Tulajdonságai Szerkezete: A molekula apoláris Izotópjai: Hidrogén Deutérium Trícium Fizikai tulajdonságok: Színtelen, szagtalan, levegőnél kisebb sűrűségű gáz Éghető, levegővel robbanóelegyet alkot (durranógáz) Jó hővezető, nagy a fajhője, nehezen cseppfolyósítható Vízben nem oldódik Kémiai tulajdonságok: Oxidációs száma: +1 vagy –1. Az anyagok többségét redukálja A platina fémek atomos állapotban oldják Előfordulása: Elemiként a csillagokban (pl: nap) (96%) és a bolygók közötti anyagban Vegyületeiben: a vízben és az összes szerves vegyületben Előállítása: Víz vagy NaCl-oldat elektrolízise Felhasználása: Ammónia gyártás, metil-alkohol gyártás, margaringyártás, autogén hegesztés Kimutatása: Durranógáz-próba, színtelen lánggal ég.
Az élenjáró országok, illetve nagyvállalatok sorra dolgozzák ki hidrogén-technológiai stratégiáikat, útiterveiket (Road Map). Mindezek következtében a hidrogén-technológiák energetikai [3], illetve mobilitási célú felhasználásai a közeli jövőben megjelenhetnek a hétköznapjainkban. [1] Ha teljesen precízek akarunk lenni, akkor meg kell jegyezni, hogy a hidrogén égésterméke, a víz(gőz) erősen üvegház-hatású gáz. Önálló tanulmány szintű kifejtést igényelne, de előzetesen elmondható, hogy még egy esetleges "totális" hidrogén-gazdaság sem lenne képes érdemben befolyásolni a légkör vízgőz koncentrációját. [2] A hidrogén 3-as tömegszámú izotópja a trícium (T) radioaktív, de jelen hidrogén-energetikai szempontból ennek nincs jelentősége. [3] A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a hidrogén kvázi energetikai célú használata már évtizedekkel ezelőtt létezett Magyarországon is, mivel az úgynevezett "városi gáz" egyik, kifejezetten nagy arányú (~35%) összetevője volt a hidrogén. A lakosság a városi gázt fűtésre, főzésre használta.