2022. június 4. 01:06 Vissza a címlapra A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata ünnepi megemlékezést rendezett 2022. június 3-án, pénteken 17 órakor az Országzászlónál, majd koszorúkat helyeztek el az emlékműnél. (Fotók: Vincze József) Emlékező beszédet mondott Prof. NAPTÁR | Madách Imre Gimnázium - Budapest. dr. Sztachó-Pekáry István, Kecskemét alpolgármestere. Az emlékműsorban közreműködtek a Kecskemét Táncegyüttes, Pencz Janka, a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola tanulója, Petrov Kata Panna, a Kecskeméti Bolyai János Gimnázium tanulója, Szabó Sándor tárogatóművész, és a Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőr Egyesület tagjai. HÁTTÉR: Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
19 videó - 2010 A tények közismertek: az 1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon nevű kastélyban aláírt békeszerződéssel Európa hatodik legnagyobb államát, Magyarországot kivégezték. 325 411 négyzetkilométernyi területének (Horvátországgal együtt) kétharmadát vették el, és a békeszerződés után megmaradt 92 833 négyzetkilométer. Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napján. A területrablás során a legnagyobb rész, 103 ezer négyzetkilométer (nagyobb, mint a meghagyott Magyarország) Romániának jutott, Csehszlovákia 63 ezer négyzetkilométert, Jugoszlávia 21 ezret, Ausztria négyezer négyzetkilométert kapott. A 20, 9 milliós lakosságból 7, 98 millió maradt Magyarországon… 3, 2 millió magyar került utódállamok területére és fennhatósága alá. A Versailles-ba érkező magyar küldöttséget kész tények elé állították: gróf Apponyi Albert, gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál nem tudta meggyőzni az elvakult politikusokat. Jelenlétük semmit nem változtatott a nagyhatalmak által megszerkesztett békeszerződés szövegén. A modernkori történelem legnagyobb fosztogatásának lehetett tanúja a világ 87 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én.
Június 4-én, szombaton, 17 órától várhatóan 19 óráig trianoni megemlékezést tartanak a Péterfia utca Hunyadi János utca és Nyíl utca közötti szakaszán. A rendezvény ideje alatt a villamosok a megszokottnál lassabban közlekednek majd az 1-es vonal érintett szakaszán, így azok menetidejében kisebb késésekre lehet majd számítani – figyelmeztetett a DKV.
A Szent Imre templom előtt a trianoni szerződés 100. évfordulója alkalmából többek között emlékfát is ültettünk, amelyet dr. Bencsik Zita, Magyarország chicagói főkonzulja kezdeményezett az Amerikai Egyesült Államok magyar közösségeiben. Úgyszintén a Magyar Állam által meghirdetett Magyarok Kenyere 15 millió búzaszem kezdeményezésre is sor került. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) által meghirdetett Magyarok Kenyere 15 millió búzaszem kezdeményezés az egész Kárpát-medence gazdáinak búzafelajánlása nyomán a közös búzából sütött Magyarok Kenyere, amelynek közös elfogyasztására vártunk mi is mindenkit, a hosszú tavaszi kényszerpihenő utáni újabb közösségi élmény megélése érdekében, a Transylvania pékség közreműködésével. Június 4 Megemlékezés – Trianon 100 – Megszólalnak A Harangok És Kitűzik A Gyászszalagot Június 4-Én Székelyföldön. Az eseményre sokan népviseletben, nemzeti lobogóval vagy székely zászlóval érkeztek. Az Észak-Kelet Ohiói Kultúrkert, a Hirami Magyar Klub, a Clevelandi Magyar Múzeum, az Akroni Magyar Klub és a Szent Erzsébet Római Katolikus Egyházközösség is csatlakozott a megemlékezéshez.
A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen. A magyar haderő létszámát 35 ezerben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást. Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmaknak a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte. A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18, 2 millióról 7, 6 millióra csökkentették.
A felállítandó országzászlóval ennek az érzésnek, ennek a fájdalomnak adnánk kézzelfogható kifejezését. Sárospatak és egyesületünk nem lehet közömbös és együttérzésünket is mutatná a 100. évfordulón állítandó országzászló. Mely egyben mementója lenne a gyalázatos országcsonkításnak, az igazságtalanságnak. A talapzaton egy emléktábla mellett egy kőcímert is elhelyezünk. (Lásd a fényképen. ) Az országzászló felállításával olyan emlékhely létesülne a városban, amely egyrészt hiányt pótolna, másrészt alkalmas helyszín lenne a későbbiekben koszorúzással egybekötött megemlékezések megtartására. Alapszabályunk preambuluma szerint "a Sárospataki Wass Albert Kör önkéntes szerveződésen alapuló, a nemzeti hagyományokat és az elődök munkásságát tisztelő, a keresztény kultúra szellemi és erkölcsi értékeit valló patrióta civil szervezet. Tevékenységét a magyarság és Sárospatak fejlődésének előmozdítása érdekében fejti ki. " Kiemelkedően fontos civil szervezetünk számára az egykori mártírok, jeles személyiségek, nemzeti hősök és valós példaképek emlékének megőrzése, ill. a magyar történelemben kiemelkedő jelentőséggel bíró évfordulókra, eseményekre való emlékezés és emlékeztetés.
Erre esküdtünk meg. Küldtem haza november 14- én 105 pengőt, abból Ágikának vegyetek keszkenőt. Remélem, hogy Pista öcsém derekasan átveszi a helyemet a családban, neki a zsebórámat hagyom örökül. Neked Anyukám, csak az örökké élő szeretetemet és az utolsó mosolyomat tudom adni. Nagyon szeretlek! Istentelen hideg van. Itt ülök a géppuskám mellett és a kezem az üres csajkához fagy. Tudom, hogy mire ezt a lapot megkapod, addigra én már nem fázom és elmúlik az éhségem is. Itt halunk meg. Kérlek, hogy ne haragudj rám! Kezedet csókolja: Hű fiad: Jóska, 1943. I. 11. " Tisztelettel: Nagy Andrásné, polgármester
Van valami varázslatos az olvasásban. Az elménk kitágul, új perspektívák tárulnak elénk, és ráébredünk a saját erőnkre. Ragadjunk újra könyvet és keljünk útra a szavakon keresztül. Az olvasás iránti szenvedély örökre megpecsételi az ember sorsát, és így vagy úgy, mindig a betűk különleges világának közelében akar maradni. Így van ez a szerkesztőségünkben is, ahol mindannyian különbözőek vagyunk, de a könyvek mégis mindig biztonságot és irányt adnak az élet útvesztőiben. Íme, tíz időtlen alkotás, amit újra és újra kézbe kell vennünk. 1. "Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. " Antoine de Saint-Exupéry leghíresebb regénye, A kis herceg 1943-ban jelent meg. Azóta közel 80 év telt el, de az olvasmány azóta is magával ragadja a gyermekek és felnőttek lelkét. Örökérvényű, bölcs tanításokkal emlékeztet minden olvasót az élet valódi értékeire. 2. "Ő sokkal inkább én, mint jómagam. Bármiből van is a lelkünk, az övé s az enyém egy. Inspiráló idézetek | Önsegítő napi | Volta. " A világirodalom egyik legszebb szerelmi történetével megszületett a modern angol regényírás is.
betshábé 2020. 02. 24 173 Gazdálkodjál a pénzzel meg az idővel. És pediglen az idővel jobban mint a pénzzel, mert az idő napról-napra drágább, a pénz pedig évről-évre olcsóbb. Milkó Izidor Előzmény: idooogeep (172) 2020. 19 172 " Ellophatod valakinek az aranyóráját és visszaadhatod megint. Ellophatod a pénzét és megtérítheted a kárt. Csak egyvalami van, amit nem téríthetsz meg soha. Ez az idő. Ha valakinek ellopod az idejét. Ha megvárakoztatsz valakit. Ez olyan, mintha ellopnál ennyi meg ennyi időt valakinek az életéből. Nem térítheted meg soha. Az idő az ember legnagyobb és legfontosabb kincse. Woohoo.hu | 10 idézet, 10 remek könyv, ami azért született, hogy időről időre újraolvassuk. Ellophatod valakinek a lovát és visszaadhatod megint. Mindenét ellophatod és megtérítheted. Csak az ellopott időt nem lehet megtéríteni soha. A várakozásban eltöltött időt semmi földi hatalom nem hozhatja vissza. Nincs, elveszett, vége. Örökre elveszett. " Wass Albert 2020. 09 170 Az idő a születéssel kezdődik és a halállal ér véget. (Ismeretlen forrás) 2020. 05 169 " Egyetlen elkerülhetetlen sors van, a halál, a halálon kívül semmi nem elkerülhetetlen.
8. "Játékokat nem lehetett elfelejteni, se a veréseket. Legjobban nem lehet a szenvedéseket. De az örömöket is tartogatja az ember. " Móricz Zsigmond ábrázolásaiban gyakran jelennek meg a társadalom számkivetettjei, akárcsak Árvácska című elbeszélésében is. Gyermeki ártatlansággal mutatja be az emberi gyarlóság ezer arcát, ami időtlen irodalmi alkotássá teszi a kötetet. 9. "Az ember arra éhes, hogy úgy szeressék, ahogyan van. " Az írónő húsbavágó őszinteséggel tárja elénk szenvedéseit, amiket a második világháborúban fiatalasszonyként átélt. Polcz Alain Asszony a fronton című kötete egyfajta traumafeldolgozás és megrendítő olvasmány egy kegyetlen korszak embertelen pillanatairól. 10. "Emlékezz, minden világ a vége felé halad, s a nemes halál oly kincs, melyet senki sem szegény megvásárolni. " C. S. Lewis nagysikerű műve a jó és a rossz, a fény és az árnyék örök harcáról szól. Hogy mi teszi igazán különlegesség Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény történetét? A fantázia határtalansága és a csodák, amire nagyobb szükségünk van, mint valaha.
"Képzeld el a Földet az emberi élettől mentesen - kizárólag növényekkel és állatokkal benépesítve! Gondolod, akkor is lenne múlt és jövő? Vajon akkor is lenne értelme az időről beszélnünk? A "mennyi az idő? " vagy a "hányadika van ma? " kérdés - ha lenne ott bárki is, akitől megkérdezhetnénk - teljesen értelmetlenül csengene. A tölgyfa vagy a sas csak összezavarodna az ilyen kérdéstől. "Hát természetesen most van. Az idő: most. Mi más lehetne? " Nézz az Égre! Hát nem ragyognak a csillagok? A messzinek tűnő távolság most csak Fény. De gyöngéd melegsége egyszer rád ragyog, És Te is ott lépsz az úton, ahol a boldogok. Mindenki, aki elég hosszan és elég mélyen szemléli a Természetet és rajta keresztül önmagát, (... ) minden kétségbeesésből magától kigyógyul majd. Mindig akad hely újabb fákat, bokrokat ültetni. Ez majdnem olyan, mint elhatározni, hogy gyereket hozunk a világra? Erős túlzás, de azért nem lehetetlen észrevenni a párhuzamot. Én döntök a sorsa felől, én határozom el, hogy ő létezzen-e, vagy sem.