I. felvonás Moszkva 1930 körül. Az emberek élik dolgos, szovjet életüket. Mihail Maszterov befejezi Poncius Pilátus című nagyregényét, ám az Írószövetség a művet és íróját mindenhonnan letiltja. Az Írószövetség meghallgatásán Berlioz író az elnök, Margarita Nyikolajevna jegyzőkönyvvezető. A lány így ismeri meg Maszterovot, vagyis a Mestert. Bimbózó szerelmüket rendőrök zavarják meg, a férfit elmegyógyintézetbe zárják. Megjelenik Woland, a sátán, aki a fekete mágia professzoraként mutatkozik be Berlioz és Hontalan Iván íróknak, és megidézi nekik a Mester könyvének első fejezetét, Pilátus, Jézus (Jesua HaNocri) és a főpap, Kajafás találkozását az I. századi Jeruzsálemben. Pilátus fejfájástól gyötörve fogadja Jesuát, és csodás gyógyulása után szinte mindent megtesz, hogy megmentse a "bolond" HaNocri életét. De a büszke Jesua felségsértő megnyilatkozása, valamint Kajafás népfelkeléssel fenyegető fellépése végül meghátrálásra készteti Pilátust. Ezzel a gyávaság bűnébe esik. Woland, Berlioz és Iván ezt követő hitvitája során, miszerint létezik-e Isten vagy esetleg Sátán, Woland megjósolja Berlioz halálát, ami azonnal be is következik.
Egyed Attila A Mester-Jesua Törőcsik Franciska Margarita László Zsolt Woland Cserhalmi György Poncius Pilátus Andrássy Máté Banga, Poncius kutyája; Portás, Kopasz Lábodi Ádám Hontalan Iván Makranczi Zalán Kajafás, Kvant, Azazelló Kádas József Júdás, Gluharjov, Bajszos, Rendőr Sághy Tamás Afranius, Ababkov, Szemplerajov Kuna Károly Berlioz, Lévi Máté, Amvroszij, Fekete férfi Radnay Csilla Annuska, Nisza, Proszkaja,, Lukinyisina, Feleség Blaskó Borbála. Hella, Dvubratszkina Krisztik Csaba Korovjov, Gyenyiszkin, Dismas Keller János Behemót, Foka, Gestas Kozáry Ferenc Bengalszkij, Beszkudnyikov, Rjuhin Juhász Illés Sztyopa, Zagrigov, Kövér, Patkányölő Kricsár Kamill Arcsibald, Matróz, Sovány, postás Kerkay Rita Frida, Hegyesorrú nő, Fiatal nő, titkárnő Ostorházi Bernadett Villamosvezetőnő, Poprihina, Barna nő Czigler Balázs Díszlettervező Kárpáti Enikő Jelmeztervező Horváth Csaba Koreográfus Spiró György Irodalmi konzultáns Réti Anikó Korrepetitor-zongorista Weil Szilvia Súgó Szrenkó Tamás Ügyelő Bischof Ildikó Rendezőasszisztens
Azóta viszont milliók kedvence, kultikus olvasmány, ami színpadon is gyakran, mindig megújuló formában kel életre.
Csakhogy ez már a rendőrségnek is sok volt, pláne, hogy hasonlóságokat véltek felfedezni az esetek között. Nyomozni kezdtek, vagy negyven férfi képbe került, köztük Kovács is, de hamar kizárták a gyanúsítottak közül rendezett élete miatt. 1967. június 20-án aztán újabb, megcsonkított holttestet találtak Öcsöd közelében, a Körösben. Tisza cipo gyar bistro. A nyomok alapján feltételezték, hogy a testet egy hídról dobták a folyóba. A nő koponyája berepedt, így feltűnt a korábbi esetekkel való hasonlóság, továbbá a körmei alatt a rendőrök üvegdarabkákat találtak. Ismét felbukkant a gyanúsítottak közt Kovács Péter, és ugyan a felesége igazolt neki alibit, hamar kiderült, hogy a férfi munkahelyi teherautója tele van üvegszilánkokkal (korábban ügyetlenségében nekihajtott a ciőgyár bejáratát elzáró láncnak és betörte a kocsi szélvédőjét), ahogy a ruhája is, sőt, szemtanúkat is találtak, akik együtt látták Kovácsot és a sógorát a meggyilkolt nővel egy kocsmában. Végül a sógor vallomása vezetett Kovács letartóztatásához: együtt mulatoztak, majd Kovács felajánlotta, hogy hazaviszi a nőt... 1967. augusztus 11-én tartóztatták le.
Sopsits Árpád A martfűi rém című remek filmje változtatott itt-ott a valós eseményeken. Magyar thrillerből nincs sok és azok közt is több a rossz, mint a jó, ám Sopsits Árpád 2016-os filmje kétségtelenül az élmezőnyben van. Tegyük hozzá, nem azért, mert jobb híján, hanem mert valóban izgalmas és brutális filmről van szó, bár aki a maga teljességében szeretné nézni A martfűi rémet, az inkább a jó fél órával hosszabb minisorozatot nézze meg a Netflixen. Ugyanis a moziváltozat néhány szála kissé kurtára, elnagyoltra sikerült, ám kibontva minden a helyére került. Bár a cím egyértelműsíti, melyik hírhedt magyar sorozatgyilkosról van szó, az alkotók mégis több ponton változtattak a történeten, beleértve furamód a neveket is, például a gyilkos Kovács Péterből Bognár Pál lett, az ártatlanul bebörtönzött Kirják Jánosból Réti Ákos. No de mi is volt a martfűi rém históriája? 1957. Itthon vagy! - Martfű és a cipő - Martfű Városi Művelődési Központ és Könyvtár. július 22-én a martfűi Tisza Cipőgyár délutáni műszakát befejező munkásnők hazafelé ballagtak, közülük egy fiatal lány egy Tiszaföldvár felé vezető, kivilágítatlan dűlőúton gyalogolt magában.
Sport Bistro Lemezaru gyar Tisza cipőgyár A modellek egy pillanat alatt meghozták a Tiszának az ismertséget és az elismertséget. 1971 májusától már a németországi Adidas is a Tisza Cipőgyárral állíttatta elő a La Paz modellnévre hallgató futballcipőit. 1976-tól kezdve a magyar Tisza már szállított sportcipőket az Adidas részére, az Egyesült Királyságba, és megállapodás született az első amerikai cipőexportra is. Évi kétmillió pár cipőt szállítottak a szocialista országok piacaira is, valamint olimpiai csapatokat is elláttak termékekkel. Tisza cipo gyar kata. Egyedülálló feltámadás: a Tisza-stílus visszahódít Aztán jött a rendszerváltás, az emberek érdeklődése más irányt vett. A Tisza elvesztette menő státuszát, minden negyedik magyar lábán már nem T betűs modell volt, hanem import cipő, így a kereslet a márka iránt erősen megcsappant. Igaz, a tornacipők gyártása a 90-es évek közepéig még folytatódott, majd megpróbálkoztak az utcai modellek előállításával, nem túl nagy sikerrel. A történetben a változás egy véletlennek is köszönhető: Vidák László – a Buffalo cipők akkori importőre – meglátott valakit a Deák téren, ahogy elkoptatott, mégis nagy becsben tartott Tisza cipőjében sétál.
Pályázati beszámoló A pályázat segítségével létrehozott, csak virtuálisan létező kiállításunk célja kettős: egyrészt megőrizni az utókornak a Tisza Cipőgyár Irodaházának fennmaradt berendezését, másrészt ebben a rendhagyó környezetben: eredeti helyszínen, eredeti berendezési darabok között, az irodák eredeti rendeltetése szerint tematizálva ízelítőt adunk a Tisza Cipőgyár történetéből, a mindennapi életet átszövő működéséből, Martfű és az ország életében elfoglalt helyéről. A kiállításhoz oktatási tartalmat készítettünk és angol nyelven is elérhetővé tettük. Fortepan — Főoldal. A téma aktualitása: 80 éve indult a termelés, 72 éve, 1950-ben államosították a cipőgyárat, ekkortól működött Tisza Cipőgyár Nemzeti Vállalatként. Szintén ebben az évben lett önálló település Martfű, melyet a cipőgyárnak köszönhet! Másrészt az épület magántulajdonba került 2015-ben, a tulajdonos teljes átalakítást tervez, mellyel elvész ez a fontos örökségünk és az egykori berendezés. A tulajdonos fiatal, martfűi vállalkozó, aki támogatja terveinket és a martfűi múlt fontos részének tartja az épületet.