A bírói gyakorlat alapján szintén nem teszi fedezetelvonó jellegűvé a szerződést a körülmények utólagos megváltozása. Erről akkor van szó, amikor a korábban jóhiszeműen átruházott vagyontárgy ugyan egy később keletkezett követelés fedezete lehetne, de a követelés érvényesítésekor már nincs meg. Vagyonkimentés A szerződés fedezetelvonó jellegének megállapításához szükséges az is, hogy a szerződés meghiúsítsa a hitelező követelésének kielégítését. A jogosult kielégítési alapjának elvonása a kötelezett saját vagyonába tartozó dolog tulajdonjogának átruházásával valósul meg, de ugyanakkor megvalósulhat a kötelezettet illető követelés, illetve forgalomképes vagyoni értékű jog átruházásával vagy elzálogosításával is. Tipikusan ilyen ügyletnek minősül az ajándékozás, az adásvétel vagy a gazdasági társaság részére történő nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása, újabban pedig a bizalmi vagyonkezelésbe adás is. A fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről szóló 1/2011. Fedezetelvonó szerződés új ptk connect™ for business. (VI. 15. ) PK vélemény és a Ptk.
A szerző fél rosszhiszeműségének megítélését megkönnyíti a Ptk. § (2) bekezdésében felállított törvényi vélelem, amely szerint, ha a társaság részére a vele közvetlen vagy közvetett összefonódásban lévő gazdálkodó szervezet, annak tagja, vezető tisztségviselője vagy hozzátartozója, továbbá vele összefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt működő gazdálkodó szervezet teljesít vagyoni hozzájárulást, a szerző fél rosszhiszeműségét vélelmezni kell. Gyakori kérdések a fedezetelvonó ügyletekkel kapcsolatban - A bíróságok gyakorlatáról. A vélelem hatása a kérdéses esetben az, hogy összefonódás esetén nem a fedezetelvonásra hivatkozó hitelezőnek kell bizonyítania a vagyoni hozzájárulást megszerző társaság rosszhiszeműségét, hanem a társaságnak kell bizonyítania, hogy nem járt el rosszhiszeműen. Amennyiben a társaság rosszhiszeműsége megállapítást nyer, akkor a társaság az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén köteles tűrni, hogy a tag hitelezője jogerős ítéleten alapuló követelését a tag által átruházott vagyoni hozzájárulásból elégítse ki.
Amennyiben az adóssal szembeni követelés csak azt követően merül fel, hogy az adós átruházta vagyontárgyait, úgy abban az esetben nem beszélhetünk fedezetelvonásról. Fontos megemlíteni, hogy rosszhiszeműségről akkor beszélhetünk, ha a kedvezményezett tudott arról, hogy a jogosult kielégítési alapjának elvonásában vesz részt. A Ptk. egyes esetekben vélelmezi a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet. Például ha az adós a hozzátartozójával köt szerződést, ha az adós olyan céggel köt szerződést, amelyben többségi befolyással rendelkezik, illetve ha a cég a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt szerződést. A fedezetelvonó jelleg megállapításának előfeltétele továbbá az is, hogy a szerződés meghiúsítsa a jogosult követelésének kielégítését. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a fedezetelvonó jelleget csak akkor állapítja meg a bíróság, ha az adósnak nincs más olyan vagyona, amelyből a követelést be lehetne hajtani. FEDEZETELVONÁS – A VAGYONKIMENTÉS HATÁRAI - Blog - Smartlegal. Igényünk érvényesítése érdekében tehát fedezetelvonás megállapítása iránt kell pert kezdeményezni az illetékes bíróság előtt a kötelezettel szemben.