A fenti címmel megjelent, majd' kétszázötven oldalas album a klasszikus zene világába kalauzolja el az olvasót. A svéd Sven Kruckenberg műve egyaránt szól a laikusokhoz és a tapasztalt muzsikusokhoz. Hogy mit jelent a zenekar szó, mindenki tudja, ám pontos jelentését kevesen tudnák megfogalmazni. S vajon mióta léteznek zenekarok? Mindig ugyanilyen hangszereken játszottak a muzsikusok? Mit jelentenek a karmester jelzései? Váci óvodások kezébe kerülnek a szimfonikusok drága hangszerei | Váci Napló Online. A kötet ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ. A szerző egyaránt foglalkozik a zeneszerzés, a vezénylés, a hangszeres zene, a hangszerkészítés rejtelmeivel, ezek közönségre gyakorolt hatásával. A kötet első fejezetében a zenekar fogalmáról, összetételéről, az első zenekarokról, a nagy koncerttermekről olvashatunk. A második fejezetben nyomon követhetjük a karmesterré válás folyamatát, bepillantást nyerhetünk néhány neves karmester – pl. Spohr, Bülow, Mahler, Nikisch, Toscanini, Karajan vagy Bernstein – műhelytitkaiba. Végül az utolsó részben a szimfonikus zenekarokban előforduló hangszerekről olvashatunk: megismerhetjük részeiket, hangterjedelmüket, továbbá megtudhatjuk, melyik hangszer mikor élte "fénykorát", kik voltak a leghíresebb hangszerkészítők.
Sven Kruckenberg 1939-ben született Stockholmban. Zenei tanulmányiat az Uppsalai Egyetemen folytatta, majd az 1960-as években vált ismertté zenei témájú újságcikkei, kritikái és előadásai révén. 1967-69 között a Göteborgi és a Malmöi Szimfonikus Zenekar zenei igazgatójaként és művészeti vezetőjeként dolgozott, ezen kívül a Stockholmi Filharmonikus Zenekar karmestereként számos felvételt készített. Szimfonikus zenekar hangszerei. Jelenleg írással foglalkozik, zenei előadásai rendszeresen hallhatók a svéd rádióban.
Gitár, nagybőgő és gyakran bendzsó tartozik a pengetősekhez. A bőgőt a komolyzenével ellentétben pengetik. A zenekar feltétlen része még a jazz-dob és többnyire a zongora is. A legnagyobb létszámú big band zenekarokat karmester vezényli. A big band zenekarok fénykora a szving -időszak volt, a harmincas-negyvenes években. A big bandnál kisebb zenekarok működtek a huszas évek dixieland -korszakában, ahhoz hasonló hangszerekkel. Szimfonikus Zenekar Hangszerei, Szimfonikus | Zenei Enciklopédia. A későbbi bebop -jazz zenekarok szólistákból álltak, létszámuk általában három és hat fő között volt. Fő hangszereik a szaxofon, trombita, dob, jazz-gitár, nagybőgő (ritkábban basszusgitár) és zongora voltak. Az együttesek általában a fő szólista köré alakultak, annak hangszerjátékát kísérték. Ez bármelyik hangszer lehetett, de akár vibrafon (Milt Jackson), dob ( Art Blakey), vagy hammond-orgona (Jimmy Smith) is. Könnyűzene [ szerkesztés] A szűkebb értelemben vett könnyűzenét (lounge) sokszor nagylétszámú, a komolyzenéhez hasonlóan felépített, fegyelmezett zenekarok adják elő, karmester vezetésével.
Ebben az esetben valódi zenekarról már nem beszélhetünk. Népzene [ szerkesztés] Az autentikus népzenét általában néhány tagú kis zenekarok művelik, az adott stílusnak, országnak megfelelő hangszerekkel. A magyar népzenére a többek között a citera, köcsögduda, tekerőlant, az ír zenére például a különféle sípok és hegedű, a latin zenére a gitárok, az orosz népzenére a balalajka, az afrikai zenére a dob jellemző, a példák sora igen hosszú lehetne. A népzene egy oldalhajtása a népies műzene. Ilyen a magyarnóta, ami cigányzenészek által játszott úgynevezett kávéházi cigányzene. Minimálisan négy hangszer szükséges hozzá, ezek a hegedű, a brácsa, a nagybőgő és a cimbalom, ezek mellett gyakori a klarinét. A legnagyobb magyar cigányzenekar 100 főből áll. A magyarnóta modern változata a mulatós zene, a cigányzene modern változata az úgynevezett "romadiszkó". Hasonló, népies alapú műzene többek között a fúvósokra és harmonikára alapozott sramlizene, a hegedűvel, sípokkal játszott ír kocsmazene, a sokszor bendzsóval, fémgitárral játszott country, a tangóharmonikás zydeco és cajun.