2019-ben december 1-jére esik advent első vasárnapja. Ezen a napon keresztény családok millióinak ünnepi asztalán gyújtják meg az első gyertyát, ami azok számától és színétől függetlenül egyaránt meghitté és emelkedetté teszi ezt a szép ünnepet.
Ettől kezdve a koszorú Jézusra emlékeztette az embereket és nem a fény istenére. Az adventi koszorúk felépítése Ma a legtöbb adventi koszorú viszont már nem 23 gyertyával készül, hanem csak 4-el, a négy gyertya a négy hetet jelzi, amely megelőzi a karácsony estét. A középen levő fehér gyertya Jézust, a világosságot jelképezi A gyertyák színe a katolikus egyházon belül két színű. Van egy rózsaszín és három lila, mert a katolikus hagyományok szerint az advent színe a lila. Ez a szín a bűnbánat és a megtérés jelképe, a koszorú négy gyertyája közül – a meggyújtás sorrendjében – az első, a második és a negyedik lila, míg a harmadik, a közelgő ünnepet szimbolizálva: rózsaszín. A negyedik színe a bűnbánat színe, a lila – az adventi felkészülés során ugyanis ugyanúgy önmegtartóztatással, bűnbánattal készülnek a keresztények a közelgő karácsonyra, mint húsvét előtt. A rózsaszín gyertya pedig a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt jelzi, az öröm színe a fehér, de ha ez lilával keveredik, akkor rózsaszín lesz belőle.
(Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült Münchenben. ) A vallási tartalom napjainkban mindinkább elhalványul, az ipar és a kereskedelem egyszerűen decemberi naptárt csinált belőle, amelynek minden egyes napját, lapját csokoládé vagy marcipán édesíti meg. MKPK: advent a várakozás, a felkészülés időszaka Idén a világjárvány miatt különösen is nagy hangsúlyt kap az otthon, családi körben, az adventi koszorú gyertyáinak fényében végzett imádság - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap a budapesti Szent István-bazilika Szűz Mária-kápolnájában délelőtt 11-kor kezdődő szentmise keretében gyújtja meg az első gyertyát az adventi koszorún. A szentmisét a Duna Televízió élőben közvetíti - tájékoztatott Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense. Az újkor adventi szimbóluma az adventi koszorú. A fenyőágakból font koszorú négy gyertyája az adventi időszak négy vasárnapjára utal. A három lila gyertya a bűnbánat időszakát, az egy rózsaszín pedig azt jelzi, hogy "van okunk az örvendezésre is", mert a Megváltó eljövetele már közel van.
Ezen a héten vasárnap meggyújthatjuk az első adventi gyertyát a koszorún. De honnan jön ez az ünnepi készülődéssel szorosan összekapcsolódó szimbólum? Az ünnep közeledtét minden évben talán az jelzi leginkább, amikor meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún. A visszaszámlálás November 30-hoz, azaz Szent András apostol napjához legközelebb eső vasárnappal kezdődik. Idén ez a nap december 1-jére esik, éppen ezért ideje utánajárni, honnan is jön a koszorú és a gyertya szimbolikája. Forrás: Érdekes, hogy míg a néprajzkutatók az első fűzfavesszőből és fenyőágakból készült koszorút a Balti-tenger közelében találták, addig a mai, európai koszorúkészítés hagyománya északról terjed el. Állítólag a ma használatos koszorú elődje a 19. században készült egy hamburgi lelkész otthonában. A koszorú színei hagyományosan az arany és a vörös, mindkét szín a fényt jelképezi. A katolikusoknál a gyertyák színei különbözőek: mindegyik lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín. És hogy miért pont gyertya kerül rá?
Advent, a karácsonyt megelőző négy hét az elcsendesedés és a várakozás időszaka, amely a december 25. előtti negyedik vasárnapon veszi kezdetét. A keresztény kultúrkörben az Úr eljövetelét várják ilyenkor a hívek, az advent szó jelentése is ez, az "adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit tesz: az "Úr eljövetele". Amint sorra gyújtjuk a koszorún a gyertyákat, és egyre növekszik a fény, mind közelebb kerülünk Jézus születéséhez, a karácsony beköszöntéhez. Idén az első gyertya lángja november 29-én lobban fel a háztartásokban, az utolsóé pedig december 20-án ragyog fel. Az első vasárnap 2020-ban Az első vasárnap mindig november 27. és december 3. közé esik, idén korán, november 29-én gyújtjuk meg a gyertyát. Nemcsak az advent veszi kezdetét ilyenkor, hanem az egészen január 6-ig, vízkeresztig tartó karácsonyi ünnepkör, valamint a keresztény egyházi év. A karácsony előtti negyedik vasárnap a Szent András apostol napjához, tehát a november 30-ához legközelebb eső vasárnap is egyben.
A Szent András ünnepéhez (november 30. ) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig, december 25-éig tartó advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyi előkészület ideje. A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig az eljövetel kettős értelmében: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végeztével. A négy vasárnap további jelentéssel is bővült: az Úr négy eljövetelét szimbolizálja először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor, amelyre készülnünk kell. A liturgiában az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját (gaudete vasárnap), amikor szabad rózsaszínt használni. Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben a számukat, és 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjti időszak volt, és az emberek hajnali misére (roráte) jártak.
hétfő, 2021. november 29., 20:48 A karácsonyi ünnepkör Advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja, mindig a Szent András napjához legközelebb eső vasárnap. Az advent szó jelentése "eljövetel". A latin "adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit tesz: "az Úr eljövetele". A karácsonyt megelőző várakozás majd az Úr eljövetelében teljesedik ki. Már a második év, ami nem a megszokott módon alakul a pandémia miatt. Csány Község Önkormányzata mégis úgy döntött, hogy az Advent adta várakozást idén is a település lakóival együtt, a szükséges egészségügyi szabályok megtartása mellett szeretnénk megélni. Az Adventi időszak, azaz a várakozás négy hetének a leglényegesebb üzenete az elmélyülés magunkban. Ma Advent első vasárnapján az adventi koszorú első gyertyáját, a hitet szimbolizáló lila gyertyáját gyújtjuk majd meg. Hit. Erre a szóra, és a szó mögötti érzésre és tartalomra talán az elmúlt és az általunk megélt évtizedekben soha nem volt nagyobb szükségünk, mint most.