A Magyar Rákellenes Liga szervezésében megrendezett Limfóma Nap a "rejtőzködő" és kevéssé közismert betegségre, valamint kiemelkedően sikeres gyógyítására hívta fel a figyelmet. A limfóma a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedés. A nyiroksejtek, más néven limfociták rosszindulatú átalakulásának következtében a nyirokcsomók, a lép, vagy más szervek megnagyobbodásához, megbetegedéséhez vezet. Egyre több a limfómás beteg hazánkban | Vital.hu. A limfómának két csoportja van: a ritkább Hodgkin-kór minden életkorban előfordul, fiatal felnőttek és idősebbek közt gyakoribb, középkorúaknál ritkább. A Non-Hodgkin limfóma nem egységes megbetegedés, számos eltérő klinikai viselkedésű betegség gyűjtőneve, több mint 30 betegség tartozik ide. Utóbbi ritkasága ellenére az 5-6. leggyakoribb rosszindulatú daganat. A non-Hodgkin limfóma bármely életkorban előfordulhat, de idős emberekben minden típusa gyakoribb. Tünetek A limfóma, fajtájától függően, sokáig tünetmentes marad és gyakran csak véletlenül derül rá fény, például egy vérvizsgálat során, ezért is kapta a rejtőzködő jelzőt.
Ha ez a tumormassza a mellkasban növekszik, akkor nehézlégzés, fulladásérzés, nyelési nehézség, mellkasi fájdalom és köhögés lép fel. Infiltrált daganat Így nevezik, amikor a daganat ráterjed a környezetére, és mintegy beszűri azt. Ilyenkor nem lehet pontosan elválasztani a daganatos részt a nem daganatos résztől, vagyis nem lehet úgy kivágni vagy eltávolítani, mint például egy éles határszélű, gömb alakú tumort. Gyomordaganatoknál fordul elő leggyakrabban. Erős fájdalom, hányinger, hányás, puffadás és emésztési zavarok jlezik, ha a hasüregben nő a daganat. Non-Hodgkin limfómában a májmegnagyobbodás és a lépduzzanat is nagyon gyakran megfigyelhetőek. Non hodgkin limfóma túlélés color. Ha a csontvelő is infiltrált tumorsejtekkel, akkor alacsony vérlemezkeszám, vérszegénység, fertőzések fellépte is színesítheti a kórképet. Bizonyos ritka esetekben a tumoros burjánzás a bőrt, a pajzsmirigyet, a porcokat és a csontokat is érintheti. Az osztódó daganatos sejteknek a vérkeringésbe való kijutása leukémiaszerű képet is előidézhet.
A non-Hodgkin-limfóma több kórképet foglal magába, az egyes típusok több szempontból is eltérnek egymástól, így különböznek az érintettek életkorában, a kezelésre adott válaszban, a folyamat agresszivitásában és a betegség várható lefolyásában. Non hodgkin limfóma túlélés system. A téma cikkei 3/1 Limfómák 3/2 A non-Hodgkin-limfóma 3/3 A Hodgkin-limfóma A különféle alcsoportoknak megfelelően különböző kivizsgálási és terápiás protokollok léteznek, melyek az egyes típusoknak megfelelően kemoterápiás kombinációkat, biológiai kezelési eljárásokat, vérképző őssejtátültetést, sugárterápiát vagy egyszerű, kezelés nélküli nyomon követést alkalmaznak. Vannak kevésbé, és igencsak agresszív viselkedésű limfómák is. Kivizsgálás Valamely non-Hodgkin-limfóma diagnózisának felállításához - valamint terápiás és prognosztikai szempontból is - a nyirokcsomó-mintavétel és a minta szövettani mikroszkópos vizsgálata elengedhetetlen. A daganat kiterjedésének megállapításához a mellkasröntgen és CT, valamint a has ultrahang- és CT-vizsgálatára is szükség van.
Nagyon gyakran szinte csak véletlenül fedezik fel mellkas röntgen, vagy laborvizsgálat során. Bár a limfóma időseknél gyakrabban jelenik meg, minden életkorban felléphet a betegség. Azt, hogy mi váltja ki a nyiroksejtek rosszindulatú elváltozását, még pontosan nem tudja a tudomány, bár egyes kutatók bizonyos vírus és bakteriális fertőzéseket kockázati tényezőként említenek. Így felmerül, hogy a HIV, a HTLV, a Herpesz vírus, az EBV (mely a Burkitt-limfómák 15%-ában jelen van), valamint a helicobacter pylori-fertőzés (a gyomor MALT limfómájában) szerepet játszanak a betegség létrejöttében. Mások a szervátültetésekhez és egyes gyógyszerekhez kötik a kór kialakulásának kockázatát. Gyermekeknél inkább csontvelő-tumor a gyakori A tumor lokalizálódhat a fej-nyaki régióra, a mellüregre, illetve a hasi régióra is, míg a gyermekeknél gyakoribb, hogy a csontvelő is érintett lehet. A tünetek pedig attól függnek, hogy hol helyezkdeik el a daganat. Non hodgkin limfóma túlélés example. Kifejezetten gyorsan nő a nyakon, lágyéki régióban, hónaljban elhelyezkedő nyirokcsomó-duzzanat, de ha az idegrendszert is érinti fejfájás, hányás, sőt agyidegbénulás is társulhat mellé.
T-sejt eredetű limfómák A T-sejt eredetű limfómák közé tartozik a T-sejtes akut limfoblasztos leukémia (T-ALL) és a T-sejtes limfoblasztos limfóma (T-LBL), a perifériás T-sejtes limfómák – például az anaplasztikus nagysejtes limfóma (ALCL) és az angioimmunoblasztos T-sejtes limfóma – és még több másik, kevésbé gyakori típus. A non-Hodgkin limfómák felosztása a tumor növekedésének és terjedésének gyorsasága alapján Létezik egy további – klinikai – felosztás is, amely nem az érintett sejttípusok, hanem a daganatok növekedési és terjedési sebessége, klinikai jellemzői alapján különíti el a limfómák formáit. Ez alapján kétféle formáról, a lassú növekedésű vagy indolens formáról és a gyors növekedésű, agresszív típusról beszélhetünk. Az életkorral összefüggő túlélés a non-Hodgkin's limfómában - PubMed | Great Journey. Ennek a különbségtételnek a kezelés megválasztásában van nagy szerepe. Létezik továbbá egy harmadik, nem gyakori forma is: az igen agresszív limfómák csoportjába az éretlen B- és T-sejtekből kiinduló limfóma formák tartoznak. A lassú és a gyors növekedésű limfómák bővebb jellemzése A limfómák okai A limfómák kialakulásának oki háttere (etiológiája) jelenleg még nem ismert, és csak annyi tudható, hogy nem öröklődő betegségről van szó.
A betegség stádiumának megállapítása érdekében vérvizsgálatok, képalkotó vizsgálatok (röntgen, ultrahang, CT, esetleg MRI, PET) és csontvelővétel is szükséges. Kezelés A limfóma kezelése történhet sugár-, kemoterápiával vagy célzott biológiai terápiával, illetve ezek kombinációjával. A sebészi út többnyire nem jön szóba. Elsőre talán furcsának hangzik, de minél agresszívebb egy daganat, annál jobban kezelhető kemoterápiával. Sajnos mind a sugár-, mind a kemoterápia súlyos mellékhatásokkal járhat. A sugárkezelés például szokatlan fáradtságot, bőrpírt, bőrszárazságot, torokszárazságot, torokfájást, nyelési panaszokat, nehézlégzést, köhögést okozhat. Non Hodgkin Limfóma Túlélés. Ha a hasi területről van szó, hányinger, hányás vagy hasmenés is előfordulhat. A kemoterápia a gyorsan osztódó sejtekre hat, így a daganatos sejteken kívül a csontvelőt, az emésztőrendszer felszínét és a hajhagymákat is pusztítja. Az immunterápia, azaz a célzott biológiai terápia viszonylag új lehetőség. E gyógyszereknek a molekulái "megtalálják" a daganatos nyiroksejteket, és csak ezeket pusztítják el.
A kismolekulájú enzimgátlók többségét egyelőre főleg klinikai vizsgálatokban tesztelik. Ezekkel a gyógyszerekkel így egyelőre csak ezen vizsgálatok keretei között nyílhat mód a limfómás betegek kezelésére. A terápia költségeit ilyenkor a klinikai vizsgálatot végző gyógyszergyárak állják. Milyen típusai vannak a limfómák kezelésében alkalmazott monoklonális antitesteknek és kismolekulájú gátlószereknek? Őssejt-transzplantáció Egyes limfómás betegeknek őssejt transzplantációt javasolnak. Transzplantáció esetén a nagydózisú kemoterápia (néha sugárterápia) elpusztítja a csontvelőt. Az elpusztított csontvelő működését helyre kell állítani, ezt a célt szolgálják az átültetett őssejtek. Az őssejt-transzplantáció lehet: Allogén, amikor az őssejt más személyből – a donorból – származik. A donor lehet rokon, testvér, a legideálisabb az ikertestvér. Más, nem rokon, de kompatibilis személy is adományozhat csontvelőt. Autológ, amikor a beteg saját őssejtjeit gyűjtik össze a nagydózisú kemoterápia előtt, majd visszaültetik a betegbe.