Szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően megállapító szerződési feltétel semmis. (4) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt az (1) bekezdésben meghatározott mértékhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles. A jogszabályi változtatásokból az következik, hogy 2014. március 16-tól mindenképpen kötelező lesz minimum 40 eurónak megfelelő forintösszeget is felszámolni behajtási költségátalányként. A behajtási költségátalányra vonatkozó törvényváltozás értelmében a késedelmi kamaton túl, a késedelmesen fizető fél köteles megfizetni a behajtással kapcsolatos valós vagy vélelmezett költségeket is.
Kulcskérdéssé válhat tehát az, hogy ha a követelésünknek csak egy része folyik be, miközben a behajtással kapcsolatban költségeink, illetve a késedelmes fizetés miatt kamat is felmerült, akkor a befolyt összeget ezek között hogyan kell megosztani. Ennek fontosságát a legjobban a késedelmi kamat mutatja meg. Ha az áfaköteles szolgáltatásnyújtás ellenértéke mellett kamatot is követelünk, akkor az áfa visszaigényelhetősége szempontjából nem mindegy, hogy a befolyt részteljesítés az áfamentes kamatkövetelést vagy az áfát is tartalmazó vételárat csökkenti, hiszen ettől függ, hogy a bruttó vételár mekkora részét tekinthetem behajthatatlannak. Lássuk először, mit mond ezzel kapcsolatban a Ptk. : 6:46. § [Elszámolás több tartozás esetén] Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel – elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni.
]. Ha tehát a jogosult rendelkezése vagy a felek megállapodása szerint a fizetett összeget elsősorban a főkövetelés kiegyenlítésére kell fordítani, a fizetett összeg pedig ezen felül a késedelmi kamatokat és a költségeket már nem fedezi, felmerül a kérdés, hogy az önállósult kamatkövetelés mint pénzkövetelés után kamat jár-e, nem ütközik-e ez a kamatos kamat érvényesítésének tilalmába. A Ptk. §-ának (4) bekezdése szerint gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a fizetési késedelem jogkövetkezményeiről jogszabály eltérően rendelkezhet. A kamat mértéke tekintetében jelenleg a 86/1990. (XI. 14. ) Korm. rendelet tartalmaz a Ptk. § (1) és (2) bek. -ben meghatározott mértéktől eltérő szabályokat. A gazdálkodó szervezetek vonatkozásában ugyanis a kamat mértékét a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres szorzatában állapítja meg. Mindezeket figyelembevéve a bírói gyakorlat a felvetett kérdéssel kapcsolatban igenlő választ ad, vagyis az önállósult - s ezzel önálló pénzköveteléssé alakult - kamatkövetelés után érvényesített kamat jogosságát elismeri.
A késedelmi kamat a fizetés esedékességétől jár. Költségátalány A Ptk. § (3) bekezdése az irányelv 6. cikkében szereplő "behajtási költségre" vonatkozó fizetési kötelezettséget írja elő a kötelezett késedelme esetére. A késedelembe esett kötelezett - a késedelme kimentésétől és a behajtási költség tényleges felmerülésétől függetlenül - köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére 40 eurónak - az MNB késedelmi kamatfizetés kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint - megfelelő forintösszeget költségátalány címen megfizetni. Késedelem bekövetkezésekor a költségátalány nemcsak belföldi szerződéses kapcsolatban esedékes, hanem a határon átnyúló, az Európai Unió bármely szereplője esetén alkalmazni kell azt, az irányelv 6. cikke alapján. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei - pl. a késedelmi kamat és a kártérítésként követelhető vagy költségtérítés - teljesítése alól. A 40 eurónyi minimális átalányösszeg megfizetésétől eltérő, azt kizáró szerződési kikötés semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére kötelezett.
A 2013. évi XXXIV. törvény módosította a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény fizetési határidőre, illetve annak be nem tartására vonatkozó rendelkezéseit. 30 napos fizetési határidő A Ptk. 292/A. §-a tartalmazza a fő szabályt, amely összhangban áll a 2011/7/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv 3. cikkével. Ennek értelmében, ha a vállalkozások (gazdálkodó szervezetek) a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Amennyiben a felek megállapodnak fizetési határidőben, akkor a pénztartozás esedékessége a szerződésben megjelölt időpont, azonban az nem lehet későbbi - a Ptk. § (2) bekezdése szerint - a teljesítés napját követő harminc napnál az alábbi három esetben (azaz ezen nap elteltével esik késedelembe a kötelezett): ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) a kézhezvétele a jogosult polgári jogi teljesítését megelőzte, ha nem állapítható meg egyértelműen a felszólítás (vagy a számla) kézhezvételének időpontja, vagy ha a kötelezettnek fizetési felszólítás (vagy a számla) kézhezvétele (bevárása) nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.