Ez még akkor is így lesz, ha a gazdák eleinte nem részesednek majd a világpiaci árak csökkenése miatt juttatandó úgynevezett kompenzációs pénzekből. Becslések szerint ugyanis Lengyelország teljes jogú felvétele az unió jelenlegi közös agrárpolitikája (CAP) szerint évi mintegy 3, 5-4, 0 milliárd euró kifizetését jelentené, s ez több, mint amennyit az unió évente kíván adni az összes jelöltnek. Így a kezdeti szakaszban az integráció akár fékező hatással is lehet az agrárszektor modernizálási folyamatára, ugyanakkor középtávon vélhetően kevésbé lesz versenyképes más ágazatokkal, például az egyre dinamikusabb szolgáltatási szektorral szemben. Ennek következtében megkezdődhet az elvándorlás az agráriumból. Kiket fog ez érinteni? LENGYEL EU-CSATLAKOZÁS – Elbizonytalanodtak | 24.hu. A mezőgazdasági birtokok 54, 1 százaléka pusztán önellátásra termel. Az ilyen gazdaságok nem lesznek képesek sem az új versenyfeltételekkel megbirkózni, sem a CAP egészségügyi, könyvelési, adminisztratív feltételeinek megfelelni, és így kevés esélyük lesz az uniós támogatások megszerzésére is.
Az összeg jelenleg körülbelül 20 millió eurónál jár. Ha Lengyelország megtagadja a kifizetést, az EU visszatarthatja a lengyeleknek járó költségvetési pénzt. Közben ketyeg az óra. A teljes összeg azonban még mindig csekély ahhoz képest, hogy Lengyelország számára rendelkezésre áll az uniós helyreállítási alapból 24 milliárd euró támogatás és további 12 milliárd eurós hitel. Nem valószínű, hogy az EU ezeket a forrásokat is befagyasztja – állítja Münchau. Érdekes és talán aggodalomra ad okot, hogy Morawiecki miniszterelnök nem volt hajlandó azonnal reagálni a döntésre. Nem lenne meglepő, ha Lengyelország ezek után élne a vétójogával, ahol ezt még megteheti. Az ítélet a visegrádi csoportot is megerősíti, különösen Lengyelország Orbán Viktorral való szövetségét. Lehetséges persze, hogy a lengyel Jog és Igazságosság és Orbán Fidesze is vereséget szenved a 2023-as és 2022-es választásokon – írja a szerző. A Bizottság rossz politikája kilökheti Lengyelországot az EU-ból – Neokohn. De az EU nem építhet erre. Lehet, hogy nincs a többség a Polexit mellett, de ez a pénzbírság könnyen megváltoztathatja az emberek EU-ról alkotott képét.
Kifogásolják azt is, hogy még nem vezettek be szigorú biztonsági és higiéniai előírásokat az élelmiszer- és húsiparban, emiatt pedig kitilthatják a lengyel húst az EU-ból. és a ratifikálására népszavazáson adott felhatalmazás (2003. június 7-8. ). A csatlakozási folyamat 2004. május 1-én zárult le. Lengyelország (kilenc másik állammal együtt) ekkor vált formálisan az Európai Unió tagjává. Az Európa-megállapodás egyenesen előírta, hogy Lengyelország EU-csatlakozásának feltétele lesz belső jogrendünk az uniós joghoz igazítása. Itt egyaránt szó volt a hatályos szabályok módosításáról és új jogszabályok alkotásáról, és arról, hogy a megszülető új jog összhangban legyen az uniós joggal. A megfelelő szabályok megalkotásában és a jogszabálytervezetek a Szejm elé terjesztésében a főszerepet a Minisztertanács játszotta. Késhet Lengyelország EU-csatlakozása. A Ház hozzáigazította saját szabályzatát és munkarendjét az integrációs folyamat szükségleteihez. 1992-től működött a Szejmben az európai integráció politikai és gazdasági aspektusaival, valamint az e téren aláírt nemzetközi szerződések végrehajtásával foglalkozó bizottság (1997-ig Európa-megállapodás ügyi bizottság volt a neve, ezt követően Európai Integrációs Bizottsággá alakult át, 2001-től Európai Bizottság a neve).
Görlitz és Zgorzelec 2001-ben aláírt egy nyilatkozatot, amely szerint 2030-ig "két országban fekvő egyetlen várossá" válnak, és mintául szolgálnak az európai egybeolvadáshoz. A két város máris rendszeresen közös tanácsülést tart, közös buszjáratok közlekednek, az egyetemen kétnyelvű óvónőképzés folyik, a boltok pedig egyaránt elfogadják az eurót és a zlotyt. "A görlitzi áruházakban korábban táblák figyelmeztettek a bolti lopás jogi következményeire. Most a táblák arra hívják fel a figyelmet, hogy az eladók lengyelül is beszélnek" - mutatott rá a máris érezhető változásokra Miroslav Fiedorowicz, a lengyel Zgorzelec polgármestere. Karbaum és Fiedorowicz személyesen is jó példával jár elöl a Neisse két partja között szövődő kapcsolatokat illetően. A polgármesterek személyek jóbarátok, családjaik rendszeresen meglátogatják egymást, és igyekeznek elsajátítani egymás nyelvét. Ha már másként nem megy, oroszul értetik meg magukat egymással. Kilenc évszázad után Görlitz 1945-ben vált ketté: a folyó nyugati partján fekvő város az akkori NDK részévé vált, míg a város keleti fele Zgorzelec néven lengyel ellenőrzés alá került.
– Lengyelországnak minden joga megvan ahhoz, hogy részt vegyen a világ, különösen Európa előrehaladásának és fejlődésének folyamatában. Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában Írta: Euronews • A legfrissebb fejlemények: 01/05/2019 Betűméret Aa Az Európai Unióhoz való csatlakozás 15. évfordulója alkalmából csúcstalálkozót tartanak a 2004-ben csatlakozott országok, valamint az azóta belépett Románia, Bulgária és Horvátország képviselői Varsóban szerdán. A találkozón megjelent a magyar, a cseh, a szlovák, a román, a horvát, a bolgár és a máltai kormányfő, akiket a házigazda Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök fogadott. "Az Európai Unió tagjaként megváltozott az életünk - mondta Andrzej Duda lengyel államfő. "Tagállamnak lenni kihívást jelentett, de sokféle előnnyel is jár számunkra. A határok megnyitása új lehetőségeket adott a lengyelek számára. Sok lengyel vállalat vált sikeressé Európában, mindeközben Lengyelország átformálódott a jól felhasznált EU-alapoknak köszönhetően. " Magyarország 2004 május 1-jén csatlakozott az EU-hoz, kilenc másik országgal együtt: Ciprussal, a Cseh Köztársasággal, Lengyelországgal, Észtországgal, Litvániával, Lettországgal, Máltával, Szlovákiával és Szlovéniával.