Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve - Szumowski, [Władysław] Ulászló - Régikönyvek webáruház Szumowski, [Władysław] Ulászló – Herczeg Árpád Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve. Orvosok és orvostanhallgatók számára. A lengyel eredetiből fordította, magyar vonatkozású jegyzetekkel, időrendi táblával, és ábrákkal ellátta: dr. vitéz Herczeg Árpád. Budapest, 1939. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat (ny. n. ) XI + [1] + 649 + [1] p. Egyetlen magyar kiadás. Az anatómia rövid története. | - dobdepo. Oldalszámozáson belül szövegközti illusztrációs anyaggal gazdagon díszített művelődéstörténeti munka. A mű eredeti nyelven "Historia medycyny filozoficznie ujęta" címmel jelent meg (Krakkó, 1935). Példányunk fűzése az első előzéknél meglazult. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat könyvtára. CLXVII. kötet. ) Aranyozott, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben (Corvina Könyvkötészet, Budapest). Jó példány. Állapot: Jó állapotú antikvár könyv Sorozatcím: A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat könyvtára Fordítók: Herczeg Árpád Kiadó: Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Kiadás éve: 1939 Kiadás helye: Budapest Kiadás: 1.
Kapronczay, Katalin (2013) Az orvostudomány története Magyarországon 1700–1848. = History of medicine in Hungary 1700-1848. Project Report. OTKA. Abstract Két nagy, kiadatlan kéziratos orvostörténeti szakanyagot dolgoztunk fel és rendeztünk sajtó alá. Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve - Szumowski, [Władysław] Ulászló - Régikönyvek webáruház. Az egyik anyag szerzője Fekete Lajos doktor, összeállítása 1872-ben íródott ""Magyar orvosi történettan"" címmel. A kéziratból két variáns maradt fenn, az egyiket az OSZK, a másikat a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár őrzi. A másik kézirat szerzője Kovách Imre doktor, összeállítása 1881-ben íródott "Az orvostudomány története Magyarországon" címmel. Ezt a kéziratot az utóbb említett Levéltár őrzi. A kutatás a két hatalmas kézirat teljes szerkesztésére, magyarázó jegyzeteinek elkészítésére, a bibliográfiák egységesítésére és a művek sajtó alá rendezésére irányult. Az ehhez a kézirathoz tartozó nagy adatbázisokat igyekeztünk önálló egységekként megszerkeszteni, így a kötetben minden egyes korszakhoz kronológiai rész tartozik, benne nagyszámú, elsőfokú szakirodalmi forrással, s külön egységet alkot a szélsőséges időjárási események okozta éhínségek, valamint a magyar járványtörténet tömör kronológiája.
Mindkét anyagot időben elkészítettük és nyomdába adtuk. A második anyag egyik nagy adatbázis-mellékletét viszont (terjedelmi okok miatt) nem adtuk nyomdába, hanem azt egy önálló, az interneten ingyenesen hozzáférhető adatbázis formájában készítettük el "Régi orvosdoktori és gyógyszerészi disszertációk 1729-1849" címmel. Ebben az anyagban több mint 500 disszertáció teljes szövegét helyeztük el. | We have processed and redacted two large, unpublished manuscripts, both are from the field of the history of medicine. One was written in 1872 by Lajos Fekete PhD and titled 'Hungarian academic medical history'. The manuscript has survived in two variants, one of them is preserved by OSZK and the other is at the Semmelweis Museum, Library and Archives of the History of Medicine. The second manuscript was written in 1881 by Imre Kovách PhD and titled 'The history of Medicine in Hungary'. Az orvostudomány története. This manuscript is held at the latter mentioned Archives. We focused our research on editing and redacting the two large manuscripts, preparing the explanatory notes and standardizing the bibliographies.
2012. 02. 19. Módosítva: 2015. 11. 04. Az ókori orvoslás már magas szintre jutott, ezt a középkorban az arab medicina tudta egyedül továbbvinni, mert az európai középkor vallásos gondolkodása miatt az orvoslás erősen visszaszorult – az egyházi falak közé… Arab medicina A keleti, bizánci és görög-római orvoslás nemes hagyományait több, mint 1200 évvel ezelőtt az arab világ tudta továbbvinni, Bagdad volt akkoriban egy ismert orvosi központ. Felvilágosult szemléletű kalifák segítették is az akkori orvostudományt, és a tapasztalatok leírásait is. Talán legismertebb Hunain-Ishaq-al-Ibadi volt (809-873), "Kérdések az Orvoslásról" c. művével. Az orvostudomány története - Székely Sándor - Régikönyvek webáruház. Igen fontos orvos volt még Avicenna (Ali ibn Sina, 1037 körül) "Canon Medicinae" c. könyvével. De közismert nevek még Averroes (ibn Rushd) és a zsidó orvos Maimonides is. Műveikben a korábbi tudás szintézise mellett megjelenik a "modern" gyógyszertan mellett az anatómia, élettan, sebészet, szemészet, a gyógyszerkészítés tudománya. Már ki tudták számítani a gyógyszerek erősségét, dózisait, és matematikai képletekkel próbálták megközelíteni a beteg várható javulását... Avicenna könyvében már kitér a bőrbetegségekre, a szexuális úton terjedő betegségekre, az idegrendszer zavaraira, és határozott különbséget tesz orvoslás és gyógyszerészet között!
Minden korszakban bemutatjuk a medicinának és az orvosi gondolkodásnak a többi tudománnyal való szoros kapcsolódását, így átfogó képet nyújtunk a művelődéstörténeti és kultúrtörténeti aspektusokról is. A tárgy tematikája Bevezetés az orvostörténelembe. Az orvostörténelem helye a gyógyítás művészetében. Az orvostörténet forrásai: primer- szekunder források és értékelésük. Az őskori emberek betegségei, gyógyításuk, gyógyító emberek. A gyógyítási tapasztalat tovább élése a népi orvoslásban. Az ókori magaskultúrák medicinája I. India, Kína. Az ókori magaskultúrák medicinája II.. Egyiptom, Mezopotámia, zsidó orvoslás. Az empirikus tudás, a gyógyszerkincs és a technikai eszközök gyarapodása különböző életbölcselettel és hagyománnyal. A görög és római medicina fejlődése. Teurgikus görög elgondolások, mikro- és makrokozmosz kapcsolódása, Hippokratesz, "az embernél nincs semmi csodálatosabb. " A görög orvosi iskolák. A hódító rómaiak egészségügye. Celsus, Galenosz. A középkor orvostudománya – az antik orvosi kultúra megőrzése, közvetítése és továbbfejlesztése.
Orvostudomány medicina (lat. )