Az életnek megvan a maga abszurditása, de A pestis és A közöny szerzője, Albert Camus szerint az a legkönnyebb, ha elfogadjuk. Albert Camus 20. században élő francia író és filozófus volt. A szerző szerint az életnek nincs értelme, de az a jó, ha ezt elfogadjuk. Úgy véli, ebből az elfogadásból később gyümölcsöző dolgok születhetnek. Camus például írással győzte le az élet értelmetlenségét. Az öngyilkosság továbbá megelőzi a megküzdést, azt jelzi, hogy a személy nem akarja elfogadni az értelmetlenséget. Albert camus közöny elemzés. A filozófus szerint emellett a vallási vagy politikai irányzatokba való elmélyülés csak menekülés a megoldás ellen, mivel nem egyéni szinten való keresést jelent, hanem valamilyen tömeges irányzat által nyújtott megnyugvást. Azt, aki egyedül képes felülkerekedni az élet nehézségein kétségbeesés nélkül, Camus abszurd hősnek nevezi. Sziszüphosz mítosza a filozófus elmélete alapján hűen szemlélteti az emberi életet. Sziszüphosz egy görög mitológiai alak, akit úgy büntetnek meg árulásáért, hogy az örökkévalóságig görgetnie kell egy követ felfelé egy hegyoldalon.
Vállalja-e ezt az abszurd létet az ember vagy sem? Megéri-e élni, mikor a halál az egyetlen realitás? Sziszüphosz mítosza (1942) című tanulmánya Az élet értelmetlen, a világ és a társadalom embertelen és kegyetlen. De az ember szeret élni! Megmaradni ebben azonban heroikus erőfeszítést igényel. Sziszüphosz sorsa jelképes. Lásd: Sziszüphosz, aki nem adja fel, felette áll a sorsának. Értelmetlen, amit tesz, de a szikla az övé, ebben van minden boldogsága. Valójában nincs megoldás. Albert Camus: Közöny (elemzés) – Jegyzetek. Vagy lemondani az életről (öngyilkosság), vagy vállalva az életet szembenézni annak abszurditásával. Közöny (1942) Háttere nem a háború, hanem a háború előtti világszemlélet. Az ember függése, kiszolgáltatottsága. Helyszín: Algéria Eredeti címe: Az idegen – utal a főszereplőnek a világgal, társadalommal való szembenállására Főhőse: Meursault Nincsenek emberi kapcsolatai, élete egyhangú és üres → Közönyös élet Pl. Marie-val való viszonya, reakciója az anyja halálára, reakciója a saját halálraítélésére Senki és semmi nem érdekli igazán Nincsenek vágyai, igényei, akarata, büszkesége, érzései Léte vegetetív ösztönlét Fokozatokban tárul fel jelleme anyja-, Marie-, munka-, barátság-, szabadnap-, Párizs-világ viszonlatában.
Később, a síró öregasszonyt "szerettem volna már nem hallani. De nem mertem megmondani neki. " S amikor másnap estefelé Marie megtudja, hogy előző nap temette el az édesanyját, Meursault arra gondol, hogy ő "nem tehet róla", s hogy "az ember mindenképp hibás egy kicsit". Mindezek a tények, a különös, esetleg különcnek is minősíthető nézetek azonban ellentételeződnek is: a főhősnek vannak "normálisnak" mutatkozó kapcsolatai is. Nyilvánvalóan lelkiismeretes és jó munkaerő, különben nem ajánlanának neki párizsi állást. Marie-val alakuló kapcsolata a különcségek ellenére is emberi. Albert Camus - Közöny I. rész 1. fejezet / hangoskönyv - YouTube. Udvariasan beszélget a szerencsétlen öregemberrel. Hajlandó barátkozni Raymond -nal (remon), akit a környék széplányok kitartottjának vél. Raymond barátjával, Masson nal (mászon) is hamar alakít ki jó kapcsolatot. Mindezek alapján nemcsak az olvasót, de nyilvánvalóan őt magát is váratlanul éri, hogy agyonlövi az arab fiatalembert. Az esemény valóban véletlen, miként utólag ő maga is gondolja, s valóban szerencsétlenség, miként Céleste (sz¨eleszt), a vendéglős, a legfontosabb, de a bíróság által nem méltányolt mentőtanú kijelentette.