Ilyenkor az agyad hibernált állapotba kerül, ahelyett, hogy teljesen meghalna. Tehát elméletileg, ha agynak eszébe jutna, hogy ezt melegebb hőmérsékleten is megtegye, akkor tovább maradhatna életben, lehetőséget adva a többi sejtnek is a túlélésre. Ehelyett "feláldozza magát" a nagyobb jó érdekében. Eközben a dolgok igazán mozgásba jönnek a koporsóban. Az agysejtekben lévő folyadék, a térfogat körülbelül 70 százalékát teszi ki, s elszivárog a koponyából. Miután az agynedvek kifolynak a szerves anyagok megemésztését elősegítő baktériumok lakomát csapnak belőle. Órák elteltével a folyamat elér az epehólyagig, és sárga-zöld epét engednek be a testbe, megváltoztatva annak színárnyalatát. Ahogy az órák napokká válnak, a test a bomlásból felszabaduló gázoktól felfúvódik. A Scientific American videója szerint a holttest "zavarba ejtő mennyiséget bocsát ki több mint 400 vegyi anyagból és gázból". Köztük a szén-tetrakloridból, egy nagyon mérgező vegyszerből, amelyet korábban tűzoltókészülékekben használtak.
Időutazásra invitálják az érdeklődőket a Könyvtári éjszakán a Szegedi Tudományegyetem könyvtárába szerdán: a hajnali 1-ig tartó programok többsége a '20-as, '30-as éveket idézi meg. | 2012. április 25. Tajti Gabriella, az egyetem kulturális irodájának vezetője az MTI-vel azt közölte, hogy az elmúlt években a Könyvtári éjszaka a város és az egyetem polgárai között is népszerű rendezvénnyé vált. Idén is ezreket várnak szerdán délután öt órától, amikor nem bezár, hanem kinyílik a bibliotéka. Lesz zene, rendeznek tréfás és komoly vetélkedőket, irodalmi beszélgetéseket, előadásokat, kiállításokat, titkokat felfedő túrákat. Emellett ruhatervezés és divatbemutató is várja a vendégeket. Különböző könyvtárismertető túrák indulnak, több tárlat is nyitva tart, köztük a Szent-Györgyi Albert-kiállítás, egy másik az 1922 és 1937 közötti 15 évet öleli fel az irodalom, sport, zene, képzőművészet, színház- és filmművészet világában, de külön összeállítás foglalkozik Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságával is.
a problémát többnyire hűtőkamionok bevetésével hidalták át. Papírmunka A halottvizsgálatról kötelezően meghatározott adattartalmú okiratot, a halottvizsgálati bizonyítványt kell kiállítani, amit újabban már elektronikus úton is el kell küldeni a haláleset helyszíne szerint illetékes anyakönyvvezetőnek. A halotti anyakönyvezéshez szükséges iratok a következők: az elhunyt születési anyakönyvi kivonata, személyi igazolványa, plasztikkártyás személyi igazolvány esetén lakcímkártyája is, továbbá a családi állapotra vonatkozó igazolás. Természetes halál esetén – amennyiben a holttest kórboncolására nem került sor – a holttest elhamvaszthatóságát a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala engedélyezi. Ez már tényleg az utolsó út A temetésről annak kell gondoskodnia, aki szerződésben vállalta azt, illetve annak, akit az elhunyt végrendelete erre kötelez. Végrendelet hiányában ilyen személy lehet az elhunyt elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa, élettársa, illetve az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója, a törvényes öröklés rendje szerint.
A bonctermi gyakorlatokon alapvető előírás, hogy a holttest méltóságát tiszteletben tartsa az oda belépő medikus, ez az egyes intézetek házirendjébe van foglalva. A halott szerveit - általában a halál bekövetkezte után 3-4 nappal - szakszerűen, patológus jelenlétében boncolják a hallgatók, majd átadják a halottat temetésre (sajnos ez néha 5-6 napig is elhúzódhat, ugyanis sok esetben túlterheltek a patológiai intézetek). A boncolás jogszerűsége A boncolás jogszerűségét az Egészségügyi törvénykönyv paragrafusa biztosítja, mely szerint - oktatási célból - orvos, orvostanhallgató, más egészségügyi szakképzésben vagy egyéb képzésben részesülő személy is jelen lehet, ha a vizsgálaton való részvétel a tananyag részét képezi. Forrás: WEBBeteg Szerző: Holányi Péter Hozzászólások (6) Cikkajánló IVF Milyen vizsgálatokra számíthat mesterséges megtermékenyítés előtt? Minden tizedik gyermeket és a... Hőségriadó van, itt vannak a kánikulai éjszakák, amikor sokszor aludni sem tudunk a rekkenő melegtől.
Dr. Pál István Élet, VII. 2013. szeptember 24. 11:59 Obrusánszky Borbála A mongol fővárosban, Ulánbátorban értékes ókori leletek kerültek napvilágra. A szenzációs felfedezés alapján úgy tűnik, hogy a területet nemcsak a 18. század végétől lakják, hanem hunok 2200 évvel ezelőtt is éltek a környéken. Véletlen felfedezés A főváros Szonginohajrhan kerületén belül, a Zuunszalaa nevű körzet egyik utcájában 29 hun-kori sírt fedeztek fel. A Mongol Állami Egyetem egyetemistái és régészei idén júniusban siettek ki az ásatási területre és megmentették az utcán feltáruló értékes leleteket. Az eddigi vizsgálatból ismert, hogy hun közrendű sírok kerültek napvilágra. A nyár folyamán először régészhallgatók tisztították meg az előkerült temetkezési hely környékét, és előkészítették azokat az ásatásra. Az eddigi vizsgálat alapján a környékről 2200 évvel korábban élt közrendű emberek nyughelyei kerültek elő, de a kutatók abban reénykednek, hogy a környék alapos vizsgálata után további sírok is feltárulhatnak.