A lisztérzékenység vagy cöliákia nevű megbetegedés is a gluténhez kötődik, de ezt a betegséget nem szabad összekeverni a manapság divatos gluténérzékenységgel. A betegeknél a glutén tartalmú gabonák fogyasztásának hatására elpusztulnak a vékonybél bélbolyhai, ami azt eredményezi, hogy romlik a szervezet tápanyag ellátottsága, a betegek lefogynak, a gyerekek nem fejlődnek megfelelően. Sokáig nem találták a tünetek okát, majd fölismerték, hogy a glutén tartalmú gabonák okozzák. Ezért a lisztérzékenység gyógymódja a glutén teljes megvonása lett. Ezt a betegséget először a tizenkilencedik század második felében írták le. Mikor a kutatók elkezdték vizsgálni, hogy Földünkön hol fordul elő a lisztérzékenység, rá kellett jönniük, hogy csak azokon a részein, ahol a hagyományos táplálkozási formákat felváltották a modern, iparilag előállított élelmiszerek. Ebből pedig az következik, hogy a lisztérzékenység is egy civilizációs betegség, a kiváltó oka a finomított élelmiszerek, azaz finomított liszt, finomított cukor, finomított zsírok és olajok mint a margarin és az étolaj, valamint az élelmiszeripar által gyártott termékek, amelyek azt idézik elő, hogy a szervezet egy ilyen a teljesen hétköznapi, természetes anyagra mint a glutén, önpusztító reakcióval válaszol.
Ha meghalljuk ezt a szót, hogy glutén, rögtön tudjuk, hogy a glutén egy gyanús dolog, amivel minimum valami nem stimmel. Ha viszont azt a szót halljuk, hogy sikér, rögtön tudjuk, hogy ez valami jó dolog, mert ettől lesz laza a kenyér. A kérdés csak az, hogy mi is az a glutén, mi az a sikér, és hol találhatók a konyhánkban... A glutén is és a sikér is a gabonákban találhatók. Ha félbevágunk egy búzaszemet a következőt látjuk: a szemet kívülről körülveszi a maghéj, és egyik vége ott, ahol a csírakezdemény helyezkedik el, kicsit be van horpadva. A mag középső részében található egy fehérjehálóban a keményítő. A malomban a gabonaszemről lehántolják a maghéjat és a csírakezdeményt. Így születik a fehér, finomított liszt, amelyben már csak a gabonaszem közepében található keményítő és fehérjeháló lesz benne. Ezt a fehérjét hívjuk sikérnek, és ettől a fehérjétől függ az, hogy mennyire lesz puha és omlós a kenyerünk. A sikér vízben oldhatatlan anyag, amely hálós szerkezete nagyon jól megtartja a kenyér kelése során keletkező légbuborékokat, és adja meg a kenyér formáját.
A táplálkozás okozta betegségek teljes listája itt olvasható. A kutatók azonban megfigyelték, hogy ezek a betegségek tizenkilencedik század második felében kezdtek népbetegségé válni. Akkor, amikor az ipari forradalom hatására fejlődésnek indult az élelmiszeripar, és megjelentek az első finomított élelmiszerek így az első konzervek, levesporok, a finomított liszt, a finomított cukor, a maragarin és az étolaj, vagy a kóla és a rágógumi is. A glutén tartalmú gabonákat körülbelül tízezer éve fogyasztjuk. Szinte minden gabonánk a kukoricától a búzáig, körülbelül ebben az időben vándorolt bele az étlapunkba. Néhány száz, vagy egy–két ezer év eltéréssel, ami ilyen időtávlatból nem jelentős különbség. Ha a glutén okozná mai, krónikus betegségeinket, ezekről biztos, hogy lett volna valamilyen híradás az ókori görögöknél vagy egyiptomiaknál, találtuk volna nyomát a régészeti leletekben. De nem voltak. Ugyanis ezek a betegségek az élelmiszeripar fejlődésével egy időben kezdtek megjelenni a tizenkilencedik század második felében, úgy 150 évvel ezelőtt.
Itt kerül képbe az étrend gondos megtervezése, melynek fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Ez adhat magyarázatot arra is, hogy egyesek miért érzik jobban magukat a gluténmentes diétától. Ha a késztermékek helyett a zöldségek, gyümölcsök, sovány húsok és tejtermékek fogyasztását részesítjük előnyben, valamint kipróbálunk új, gluténmentes szénhidrátokat, akkor eleget teszünk az egészséges táplálkozás követelményeinek. A gluténérzékenység tünetei lehetnek: - fogyás, sápadt bőr - puffadás, hasi fájdalom - állandó fáradtság, vérszegénység - száraz bőr, fénytelen, töredezett haj - jellegzetes hólyagos, viszkető bőrtünetek Szerző: Bozsik Ildikó Ha kérdés van, tedd fel bátran itt: Bozsik Ildikó Online Tanácsadás
Számos nemzetközi kutatás támasztja alá, hogy a táplálékallergiás reakciók többsége éttermi ételtől vagy más, nem előre csomagolt élelmiszeripari terméktől jelentkezik. Éppen ezért kiszélesítették az allergéntájékoztatást. A vendéget minden esetben a vásárlás, rendelés előtt kell tájékoztatni az allergéninformációkról Forrás: Shutterstock Eszerint a közétkeztetésben az étlapon fel kell tüntetni az ételek energia-, fehérje-, zsír-, szénhidrát-, cukor- és sótartalmát egy adagra vetítve, valamint a 14 allergént. A vendéglátó egységekben kötelező kiírni, hol juthat megfelelő tájékoztatáshoz a vevő. A vendéget minden esetben a vásárlás, rendelés előtt kell tájékoztatni az allergéninformációkról. Az allergéntájékoztatást feltűnő helyre kell tenni, hogy könnyen látható, jól olvasható, és adott esetben letörölhetetlen legyen. Az allergéntájékoztatás nemcsak az élelmiszercímkén történhet, hanem külön tájékoztatófüzetben, polcon, konzolon, pulton, étteremben elhelyezett táblán vagy a gyártó, étterem honlapján.