A könyv révén azonnal világhírre tett szert, bár a különös történet fogadtatása korántsem volt egyértelmű: a Faber and Faber kiadó lektora vacaknak, unalmasnak és értelmetlennek, abszurd és érdektelen fantáziálásnak tartotta a kéziratot, amely Amerikában óriási sikert aratott. A műnek számos feldolgozása született, legismertebb ezek közül a Peter Brook által rendezett, 1962-ben készült film. Golding A Legyek Ura után szinte évente jelentkezett új regénnyel: 1955-ben írta meg a neandervölgyi korban játszódó Utódok at, melyben egy több ezer éves folyamatot mesterien sűrített egyetlen epizódba. Az izgalmas történet mélyebb mondanivalót hordoz, a jó és a rossz, az értelem és az ösztön, a tűrés és az erőszak, az ártatlanság és a tudás viszonyát vizsgálja. 1959-ben a Szabadesés t, amely egy német fogolytábor, egy börtön és egy idegszanatórium szorongató világát ábrázolja, 1960-ban a Ripacs Martin t, egy sziklára sodort tengerész haláltusáját. A Nobel-díj felé "Ami a kommunikációt illeti, azt mondják, amit megért, azt meg is bocsátja az ember.
Simon szája dolgozni kezdett, érthető szavakat ejtett ki. – Disznófej egy karón. – Furcsa dolog elképzelni, hogy az Állat olyasvalami volt, amire vadászni lehetett, s meg lehetett ölni – mondta a fej. Néhány pillanatig az erdő s a többi titkos zug visszhangzott nevetésének gúnyos paródiájától. – De te tudtad, ugye? Tudtad, hogy én belőled vagyok, egy részed vagyok? A legbensődből való. Én vagyok-e az oka, hogy minden felborul? S hogy minden olyan, amilyen? Újra felhangzott a nevetés. – Hát gyerünk, fiacskám! – mondta a Legyek Ura. Eriggy vissza a többiekhez, s felejtsük el az egészet! (8. fejezet; Déry Tibor fordítása) A fentiekből már világos lehet az olvasó számára, hogy a Legyek Ura tulajdonnév, ennek a démoni figurának a neve, ezért kell nagy kezdőbetűkkel írni. De honnan jön ez az elnevezés, és mire utalhat? Hogy beszélő névről van szó, az egyértelmű, hiszen a Legyek Urát valóban lepik a legyek. A LEGYEK URA Érdekes, hogy abban a szövegben, amelyből a kifejezés származik, a Legyek Urát nem lepik a legyek, hanem éppen távol tartja őket.
Miért A Legyek Ura? Egy olyan kérdéssel találkoztunk, amely elsőre helyesírási problémának látszott. Nem sokkal később azonban kiderült, hogy a legyeken keresztül a Sátánig vezet az út, és hogy egy apró helyesírási hiba milyen értelmezési nehézségeket okozhat. Nemrégiben egy Rejtő-regény kapcsán merült fel az a kérdés, hogy milyen problémákat vet fel egy-egy cím helyesírása. A tizennégy karátos autó című Rejtő-szöveggel kapcsolatban csupán helyesírási jellegű probléma adódott. Vannak azonban olyan címek is, amelyeknek a helyesírása messze túlmutat a konvención, a normán, mivel komoly értelmezési kérdésekhez vezet. Ilyen cím A Legyek Ura, ami egyes kiadásokon A legyek ura -ként szerepel... Az oldal az ajánló után folytatódik... A kérdést az sem segít eldönteni, hogy sok kiadáson olyan tipográfiai megoldással szerepel, amelyben az egész cím kapitálissal van szedve. Így persze megkerülhető a probléma, mi viszont nem kerülünk közelebb a jó válaszhoz. Elsőre persze ez is helyesírási kérdésként merült fel egy ismerősünk Facebook-bejegyzésében.
De a sértést vajon ki bocsáthatja meg, ha nem a sértett maga? És hogyan bocsássa meg, ha éppen ennél a hívásnál nem működnek a vonalak? " (William Golding: A vétkes visszanéz) A hatvanas évektől kezdve az írásnak szentelte minden idejét, a modern ember háború utáni gondjait, tévelygéseit fogalmazta meg a klasszikus regény eszközeivel. 1967-ben született A piramis, majd novelláinak és válogatott esszéinek kötete, ám regénnyel csak 1979-ben jelentkezett újra. A látható sötétség című alkotása a jó és rossz világszínpadra kiterjedő misztériumjátékával a korábbi Golding-regények gondolatiságának továbbfogalmazása. Korunk fájdalmas és sötét látomása, egy fiú története, aki szörnyű égési sérüléseket szenvedett a londoni német légitámadások során. 1980-ban Beavatás című regényéért megkapta a Booker-díjat, 1988-ban II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte. 1983-ban "regényeiért, melyekben mítosz és valóság ábrázolásával fejezi ki az emberi lét feltételeit napjainkban", Goldingnek ítélték az irodalmi Nobel-díjat.