A folyamat tehát endoterm, mivel a környezet lehűlt, tehát a hidratáció során kevesebb energia szabadul fel, mint amennyi a kristályrács felbontásához szükséges, a különbözetet a rendszer a környezettől vonja el. A kálium-nitrát vízben oldva disszociál: KNO 3 (s) + H 2 O ⇔ K + (aq) + NO 3 – (aq) KNO 3 oldáshőjének kiszámítása Ha maradt még energiád, akkor próbálkozzunk meg a kálium-nitrát oldáshőjének kiszámításával. Hamarosan! Egyenletek + hidrogén-klorid oldása vízben - Valaki tudna segíteni ebben a 3 feladatban?. Teszteld tudásod! 1. Kálium nitrát (Potassium nitrate) oldódása vízben Kálim nitrát oldódásának energiaviszonyai Call to undefined function profitmag_categorized_blog()
Sóval nemcsak húst, hanem különböző zöldségféléket is tartósítanak. Nátrium-kloridot használnak télen az utak sózására is. A sós víz 0 °C alatt fagy meg, és így sózás hatására a jég is megolvad (ha az nem túlságosan hideg, ugyanis -20°C alatt ez a módszer már semmiképpen sem alkalmazható). A víz nagy sebességgel, szökőkútszerűen betör a lombikba. A hidrogén-klorid oldódása közben a lombikban lévő gázmolekulák száma, ezzel a gáz nyomása is csökken. A nyomáscsökkenés miatt a külső levegő bepréseli a vizet a lombikba. Ezzel a kísérlettel igazoltuk a hidrogén-klorid kitűnő vízoldékonyságát. Szökőkútkísérlet A hidrogén-klorid vizes oldata a sósav. A víz ebből a gázból saját térfogatának több százszorosát is képes feloldani, azonban a gáz oldhatóságának is van határa. Hcl Oldódása Vízben. A telített sósav közönséges körülmények között - a körülmények pontos értékétől függően - 37-40 tömegszázalék hidrogén-kloridot tartalmaz. Az ipar általában 37 tömegszázalékos sósavat hoz forgalomba. Öntsünk két kémcsőbe vöröskáposzta levét, majd az egyikbe csöpögtessünk a sósavból, a másikba a konyhasóoldatból.
Általában vizes oldatában alkalmazzák, mert így előállítása, és szállítása is egyszerűbb, és olcsóbb. Elsősorban savak semlegesítésére alkalmazzák. A nátrium-hidroxidot a Bayer-eljárás során bauxitból történő alumínium-oxid előállítására is alkalmazzák. Savak töménységének megállapítására nagyon jól használható. Régebben szappan előállításra széles körben alkalmazták. A szappankészítést először az arabok alkalmazták a 7. század környékén. A cselédek tipikusan NaOH fogyasztásával követtek el öngyilkosságot, ezért forgalmazását korlátozták. A papírgyártás során (a nátrium-szulfiddal együtt) a cellulózrostokban található lignin elkülönítésére alkalmazzák. Az élelmiszeriparban széles körben alkalmazzák, például a gyümölcsök héjának kémiai úton történő eltávolítására, csokoládé és kakaó készítése során, karamellel történő színezésnél, olajbogyó tartósításánál, valamint egyes pékárukban is előfordulhat. Élelmiszer-adalékanyagként, E524 néven alkalmazzák. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, valamint élelmiszerek esetén nincs ismert mellékhatása, mert rendkívül erős lúgossága miatt csak nagyon kis mennyiségben alkalmazható.
Pl. : KNO 3 oldódása. Másképpen ha a hidratáció során kevesebb energia szabadul fel, mint amennyi a kristályrács felbontásához szükséges, a különbözetet a rendszer a környezettől vonja el. Ez gondolom eléggé sokkoló volt, nézd meg a videót aztán később átbeszéljük még egyszer egy-két gyakorlati példával megvilágítva. A kísérlet (Egy kicsit másképpen. ) A reakcióedény tehát egy papírtörlővel és alufóliával leszigetelt folyadéküveg amibe egy DS18B20 digitális hőmérséklet mérő szenzort lógattam, ami egy Arduino interfész-hez kapcsolódik, ezzel mértem a hőmérsékletet (ha érdekelnek a részletek itt megtalálod). A folyadéküvegbe először az előzőleg kimért 5g KNO 3 -ot, majd az 50ml d-vizet öntöttem, a hőmérséklet adatgyűjtést előzőleg elindítottam. A kezdeti hőmérséklet 22, 13 o C-nál stabilizálódott Határozott keverés mellett a hőmérséklet kb. 2 perc múlva elérte a minimumot ami 17, 19 o C volt, majd lassan emelkedni kezdett. Az üvegnek elég jó volt a hőtartása, látható, hogy kb. 20perc elteltével a hőmérséklet 18 o C volt.