A Tatabányai Múzeumban látható a Metamorfózis – Ember és természet kapcsolata az Által-ér völgyében című kiállítás. A múzeumi tárlók egyikében lelhető az emberiség legősibb gabonafajtája, az alakor búza. Számtalan előny kötődik az ősi kenyérgabonához, amely ma még lehet, hogy nem a rekordszintű termésátlagaival szerez egyre több hívet, hanem az egészséges táplálkozást segítő tulajdonságai révén. Czumpf Attila agrármérnök, humánökológus, a Természetes Életmód Alapítvány elnöke kezdeményezte, hogy a kevésbé ismert gabona megismertetésével párhuzamosan a térségben élő ember táplálékai között az alakor is kapjon helyet. Alakor búza - Fórum - Agroinform.hu. Ahogy a szakember fogalmazott, az alakor az "ökológiai megtérés búzája". Neki, a Gerecsei tájvédelmi körzet vezetőjének tett föl kérdéseket a Présház Hírportál. – Elnök úr, az emberek az úgynevezett termékeny félhold övezetben, a mai Szíria, Jordánia, Törökország és Irak térségében fedezték fel ezt a tápláló növényt mintegy tízezer évvel ezelőtt. Miért fontos nekünk itt, Közép-Európában?
/ha támogatási összeg illeti az ökológiai gazdálkodás előírásait betartó gazdálkodókat, akkor a profit tovább nő. Természetesen lényeges különbség van aközött, hogy belföldön, vagy külföldön értékesítik a termést. Svájcban és Európa nyugati részén nagy az érdeklődés a természetes és egészséges táplálékok iránt? a bio tönkölybúza például régóta sláger?, ugyanakkor ebben az esetben a költségek közé kell kalkulálni a szállítás díját és az esetleges vámokat is. Alakor – Wikipédia. A számok bármelyike megkérdőjelezhető és rengeteg változónak van kitéve, de annyi mégis látszik, hogy a bio alakor búza termelése kifejezetten nyereséges vállalkozás lehet a hagyományos búzához képest. Különösen kedvező az alakor abból a szempontból, hogy a növény kevésbé érzékeny az időjárás szélsőségeire, nincs akkora termésingadozás, így pénzügyi kockázata alacsony, miközben eladási ára, kereslete stabilan magas. Kanyó Zsolt
Ebben együttműködők a Bözödi Alakor Társaság néven alkotnak szellemi és termesztési közösséget, és évek óta sikerrel termesztik a negyedszázada elsüllyedt falu határából származó alakor fajtát. Azóta óriási tapasztalatot szereztünk a termesztésére, feldolgozására vonatkozóan. Tartamkísérleti vetésünk Tata, Héreg, Ócsa és Badacsony települések közelében találhatók. Termésátlagaink hektáronként 1, 8-3. 9 tonna között mozognak, középarányosan 2. 5 tonnával lehet számolni. – Fedezd föl saját kultúrád – hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Hogyan segítheti a magyar fiatalok jövőépítését, ha megismerkednek az alakor búzát körülvevő szellemi értékekkel? – A gabonatermesztés napjainkra elvesztette élményszerűségét. Alakor búza termesztése otthon. A jövedelemorientált nagyüzemi intenzív gabonatermesztés önálló iparággá vált. A minőséget felülírja a mennyiség. A növényápolás élménye a kiskertekre redukálódott. Számos járulékos, ma még csak nehezen körülírható betegség okaként feldereng a nagy mennyiségű műtrágyázás, a növényvédőszer-maradékok állandó jelenléte, a túlzott mértékű növénynemesítés és génmanipuláció, továbbá a termékekben lévő adalékok mennyisége és összetétele.
A 80-as évek végén viszont, egy nemesítési munka folytán, két magyar kutatónak köszönhetően, kitűnő minőségű, ökonak elnevezett tönkölybúza született. Nálunk ma ennek és még két fajtának a termesztése a leggyakoribb. Élettani hatásai Legkiemelkedőbb jótékony tulajdonságai közé tartozik, hogy mindegyik vitaminból, ásványanyagból többet hordoz, mint más búzák, és a B12 kivételével, az összes B-vitamin megtalálható benne. Fehérje mennyisége 30-50%-kal több, szénhidrát mennyisége pedig kevesebb a hagyományos búzához képest. Veszélyben a pelyvás gabonák - Agrofórum Online. Érdekes az is, hogy a többi gabona közül, egyedül a tönkölyben van egy nélkülözhetetlen aminosav, ami minden húsban megtalálható. A lisztes rész fehérje-vitamin-ásványanyag arányszámai a legideálisabbak az emberi szervezet számára. Cukorbetegeknek alacsony szénhidráttartalmának köszönhetően a leginkább ajánlott gabonaféle. Magasabb zsírtartalmánál fogva jó idegnyugtató, melegítő hatása miatt áldásos és hatékony rossz vérkeringésű embereknek, és hatékony a candida elleni küzdelemben is.
Pelyvás búza fajok termesztése esetén érdemes felkészülni arra, hogy a növény állomány fungicides védelme teljesen más ritmusban és időpontokban lesz szükséges, mint a kenyérbúzák esetében. Sok múlik a termesztett fajtán A pelyvás gabonák fogékonysága a különböző kórokozókkal szemben meglehetősen eltérő. Az alakor ( Triticum monococcum) esetében gyakorlatilag fajtától függetlenül kijelenthető, hogy fungicides védelemre csak szélsőséges esetekben lehet szükség. Ez az ősgabona rendkívül ellenálló a lomb és kalászbetegségekkel szemben. Még a kalászfuzáriózis is alig károsítja. Szárrozsda bio tönkölybúza állományban A tönkölybúzák ( Triticum spelta) fajtától függően különböző mértékben fogékonyak a levélbetegségekre. Általában szárrozsdára mindegyikük fogékony, egyéb betegségek tekintetében viszont lehetnek jókora különbségek a fajták között. E tekintetben mindenképpen érdemes a nemesítői fajtaleírásokban rögzített információkra támaszkodni a fajta választás során. Levélrozsda fellépése tönke búza levelén A tönke búzák ( Triticum dicoccum) esetében az egyes fajták között hatalmas különbségek észlelhetőek a különböző kórokozók iránti fogékonyság tekintetében.
Alakor Eredete A Kis-Ázsiából származó alakor vagy egyszemű búza (Triticum monococcum) egyike a legkorábbi, emberek által termesztett búzának. Magyar nevének eredetét illetően több variáció is lehetséges: vagy a germán "Einkorn" (egymagvú) szó kiejtésében módosult változata, vagy az óromán alacu átvétele (többes számban: alacuri, ejtsd: "alakur"), amely a tönkölybúzát jelentő latin alica rokona. Vad alakjától (Triticum boeoticum) nagyobb szemméretében különbözik. Az alakor termesztése szinte egyidős az európai termelőgazdálkodás kialakulásával: nyoma a neolitikum óta Európában és Magyarországon is kimutatható. Itthon a XIX. századig termesztették, véglegesen csak a nagyüzemi birtokok kialakulásával szorult ki a termelésből. Mivel az ország egyes területein – bár nagyon kis tételekben – még az utóbbi időben is termesztettek valamennyi alakort, ezért a nemesítőknek alkalma nyílt új fajták kikísérletezésére. Az ökológiai és biogazdálkodás népszerűsége révén újra egyre több helyen vetik, ezért remélhető, hogy őseink gabonája továbbra is fennmarad az utókor számára.