A kezdés viszont itt is meseszerű, gyönyörű és rokonságra utal az Arany János barátja, Petőfi Sándor által írt János vitézzel. Ég a napmelegtől a kopár szík sarja, Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta; Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben, Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben. – olvashatjuk a Toldi Első énekének első négy sorában. Íme az első kiadás eredeti borítója: A kiadó Vahot Imre volt, a kőmetszetet Grimm Vince készítette, ahogy a mű többi rajzait is – Fotó: Wikipedia Forrás:
Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban. János vitéz A Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született daljáték 1904-es, Király Színházbeli ősbemutatóján a darab elsöprő sikere még az alkotókat is meglepte. A színpad hol felpezsdült, hol megnyugtató vidámságot árasztott, a közönség derült, nevetett, majd Bagó meghatóan szép dala alatt már a sírás kerülgette a nézőket. A dal befejeztével újrázást követeltek, de az ismétlés egy kicsit váratott magára, mert a Bagót alakító Papp Mihálynak is könnyek peregtek az arcán.
Állítólag 100 forintot – mai értéken 250 ezret – adott érte a költőnek – és 1845. március 6-án napvilágot látott az első nyomtatás. Tüzesen süt le a nyári nap sugára Az ég tetejéről a juhászbojtárra. Fölösleges dolog sütnie oly nagyon, A juhásznak úgyis nagy melege vagyon – szól a mindannyiunk által ismert, meseszép kezdés. A Vahot Imre által említett siker pedig a történetnek köszönhetően sem maradhatott el, hiszen a királyokat gyűlölő Petőfi belelátott a nép lelkébe: hőséb ől, az árva juhászból válik Tündérország királya. A művet Kosztolányi Dezső évtizedekkel később a "magyar Odüsszeiá"-nak nevezte. A János vitéz pedig újabb – még nagyobb – elbeszélő költeményt ihletett, majd zenéket, filmeket. Jankovics Marcell 1973-ban készített belőle rajzfilmet. Kacsóh Pongrác 1904-ben írt belőle gyönyörű dalművet. A János vitéz nélkül pedig talán a Toldi sem lenne ugyanaz. Arany János 1846-os elbeszélő költeménye már méltán pályázhatna minden idők legnagyobb magyar irodalmi alkotásának címére. A Toldi már nem mese, itt nincs Óriásország, Tündérország, és India sem határos Franciaországgal, mint a János vitézben.
Fújja már a trombitás is, fújjad fiú fújjad! Ha a régi nincs már köztük majd ta 10122 János Vitéz (daljáték): A francia királylány áriája Francia királylány: Óh, csak ne volnék Gyönge leányka, Akit a szellőtől is óvnak! Bátran rohannék én a csatába Hangjára a trombitaszónak! Tra-ra, tra-ra, Mily szép a kürt, Mik 8325 János Vitéz (daljáték): Mindenünk e zászló Mellettem csatázó pajtásom, adj kezet! Három színű a zászló, harcba az vezet. Leng te szent ereklye, s győzelemre vidd, Fényes győzelemre, magyar vitézeid. Mindenünk e zászló, sosem 7831 János Vitéz (daljáték): Strázamester uram, kérem Strázsamester uram, kérem, Nem illet ez engem. Ezt a nagy-nagy dicsőséget meg sem is érdemlem. Nem vagyok én falu szépe, vagyok szegény árva. Nem is igen telik nékem piros pántlikára. 7402 János Vitéz (daljáték): Lányok, lányok (Legények:)Lányok, lányok hallottátok, mily dicsőség vár reátok. Egy kettőre, hát előre, egy kettőre, hát előre. Jutka, Panka, Sári, Mári, Borcsa, Anna, Borcsa, Panka Zászlót bok 5905 János Vitéz (daljáték): Mily csapás, mily szörnyű kár (Mindenki:) Mily csapás, mily szörnyű kár, vége a vetésnek.
Petőfi alig talált hozzá kiadót, végül 100 forintot kapott érte. A János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését – írta a magyar irodalom történetének talán legnagyobb ismerője, a 75 éve fiatal nyilas suhancok által félig agyonvert Szerb Antal, a 175 éve megjelent János vitézről. És bár Szerb Antal szerint (sem) a János vitéz a magyar irodalom legnagyobb alkotása, kultúránkra felbecsülhetetlen hatást gyakorolt a nyomtatásban először 1845. március 6-án kiadott elbeszélő költemény. Vörösmarty Mihály is felső fokon beszélt a János vitézről, de Petőfi Sándornak nem volt egyszerű kiadót találnia hozzá. Miután 1844. novemberében megírta népmesékre emlékeztető műalkotását, hosszas keresgélés után pesti szállásadójához, Vahot Imréhez kellett folyamodnia, hogy meg is jelenhessen. Nemrég írtam egy nagyobb költeményt, kínáltam már fűnek-fának, s a könyvárus közül egyik sem akarja kiadni, pedig már Vörösmarty is ajánlotta nekik – így fordult állítólag Petőfi Vahot Imréhez.
És a nyáj is messze jár, százfelé elszéledt. Futkos árkon-bokron át, kergeti mihaszna. Bottal üti a nyomát, búvában gaz 5663 János Vitéz (daljáték): A haja színarany (Mindenki:) A haja színarany, termete nádszál, Ő az egész falu mentén a legszebb virágszál. Iluskám, Iluskám, én gyönyörűségem. Nincsen nálad, nincsen nálad szebb csillag az égen 4410 János Vitéz (daljáték): Strázsamester dala Szép leányom ne remegj, Nagy dicsőség vár rád. Nézd a zászló föllebeg, Kösd reá a pántlikát! Gyönyörű emlékjelül, Kösse azt rá kis kezed! Lengedezve legelül, A csatába 4127 Tudod mi az a MOODLYRIX? Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat. i