Aranyosi Ervin: Jó éjszakát Category: 1 kép 1 vers Tags: 1 kép 1 vers, álom, Aranyosi Ervin, dobog, hunyd, jó éjszakát, jóbarát, ölelés, szemed, szeretet, szív, vers Jó éjszakát, jó éjszakát, csak hunyd le kis szemed! Szép álom jön, s nyugodni tér, a jóbarát veled. Egy ölelés még összefűz, a szív együtt dobog,. A szeretet a szív körül, mint apró láng lobog… Aranyosi Ervin © 2013-06-26. Jó éjszakát !,Jó éjszakát !,Jó éjszakát !,Jó éjszakát !,Jó éjszakát !,Jó éjszakát !,Jó éjszakát !,Jó éjszakát !,Jó éjs… | Music book, Music love, Listening to music. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Lopakodva, mint a tolvaj, tolakodva érkezik, épp, hogy érint, bíztatóan, majd a csöndben távozik. A szép álom tündérlánya táncát vidám színekben járja, csengő hangján szívedbe hatol a dallam könnyed, lüktető varázsa. Újraélednek a múlt csodái, zengnek belé az álom falak, kinyílnak a réten az emlékek virágai, hogy többé el ne hervadjanak. József Attila Szép csöndesen aludj József Attila Szép csöndesen aludj Szép este van. Szép csöndesen aludj. Szomszédjaim is lefeküsznek már. Az uccakövezők is elballagtak. Messze-tisztán csengett a kő. Meg a kalapács Meg az ucca S most csönd van. Régen volt amikor láttalak. Dolgos két karod is oly hűs Mint ez a nagy csöndű folyó. Jó éjszakát vers le site. Nem is csobog csak lassan elmegy. Oly lassan hogy elalusznak mellette a fák Aztán a halak A csillagok is. És én egészen egyedül maradok. Fáradt vagyok sokat is dolgoztam Én is elalszom majd. Bizonyosan te is szomorú vagy Azért vagyok én is szomorú. Iskolai dekoráció március 15 re
Ebből értjük meg, hogy a korszak durvasága, költészetellenessége teszi a költőt ennyire magányossá, emiatt érzi úgy, hogy jobb volna elhallgatni örökre. A káromkodás és a vulgáris szavak, a költészetbe is beszüremkedő durvaság, ami a 20. század előtt nem volt jellemző, a "nyers dalú jelen" érdes, esztétikailag is "csúf" volta mélyen bántotta a finom szépségeket kedvelő Tóth Árpád lelkiségét. A zárlatban visszatér a versindító kép: az álomba és halálba merülés. A szaggatott, széttöredezett mondatfoszlányokban Tóth Árpád elbúcsúzik az élettől és a költészettől. Akárcsak Csokonai, megfogalmazza azt a reményét, hogy az utókor talán érteni fogja őt és majd elismeri költészetét (" Majd jő a kor, amelynek visszadöbben / Felénk szive… "). De míg Csokonai komolyan hitt egy boldogabb jövőben, egy jobb korban, és azt gondolta, hogy majd a késő századok, a késő utódok élete szebb lesz, mint az övék volt, Tóth Árpád túlságosan kiábrándult ahhoz, hogy őszintén higgyen ebben. JÓ ÉJSZAKÁT VERSEK. A modern költő versében mindez már nem őszinte remény, hanem csak fájdalmas önirónia.