Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez, és törvényerejű rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe. A Világörökség Bizottság két évvel később, 1987-ben döntött az első két magyarországi helyszín, Budapest és Hollókő felvételéről a Világörökségi Listára. 2002. nyara óta pedig hazánk, ez a 93 ezer négyzetkilométernyi kis ország, már nyolc világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Helyszíneink közül hetet a kulturális és egyet a természeti kategóriába vettek fel. Interaktív térképen a világörökség helyszínei - Utazás, nyaralás belföldön és külföldön. Két helyszínünk (az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, valamint a Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj) határokon átnyúló, azaz szomszédainkkal – Szlovákiával és Ausztriával – közös. Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út kulturális kategória (1987, 2002) Hollókő ófalu és környezete kulturális kategória (1987) Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai természeti kategória (1995) Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete kulturális kategória (1996)
Legutóbb 2002-ben került a Világörökségi Listára magyar terület, mely a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék címmel kulturális kategóriában lett jutalmazva. A Zempléni-hegység déli részén elnyúló zárt borvidék a világszerte ismert és szeretett Tokaji aszú hazája, melyet XIV. Lajos a királyok borának, a borok királyának nevezett. A világörökség részei Magyarországon - YouTube. További helyszínek Több helyszín is esélyes, hogy tovább bővülhessen a magyarországi lista. Erről a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága hoz majd döntést. Az eddigi javaslatok között szerepel a rózsadombi termálkaszt területe, Esztergom középkori erődítménye, a visegrádi királyi székhely, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok, a Komáromi erdőrendszer, az ipolytarnóci őslelőhely, a magyarországi tájhálózat, a Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi-tó, az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai, Lechner Ödön független, premodern építészete és a római limes magyarországi szakasza – A Ripa Pannonica. Egyelőre nem született döntés, de annyi bizonyos, hogy mindegyikre büszkék lehetünk.
Az UNESCO, vagyis az Egyesül Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972-ben létrehozott egy programot, melynek célja világszerte nyilvántartásba venni a történelmi, kulturális és természeti örökséget és azokat megőrizni és óvni az utókor számára. Ez az a Világörökségi Program, melynek listáján Magyarország jelenleg nyolc helyszínnel és örökséggel szerepel. Hazánk 1985-ben vált a Világörökségi Egyezmény tagjává, majd 1987-ben két helyszín: Budapest és Hollókő is felkerült a Világörökségi Listára. Az oldal nem található!. Nyolc helyszínünk közül kettő Szlovákiával és Ausztriával közös. A Világörökség Listáján eddig szereplő magyarországi helyszínek Elsőként 1987-ben Hollókő és Budapest vált a világörökség részévé. Hollókő kulturális kategóriában került fel a listára, Hollókő ófalu és táji környezet megnevezéssel. A falu 67 védett parasztházán kívül érdemes megtekinteni a Szár-hegyi várat, melynek szomszédságában álló védett terület már a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. Ellátogathatunk továbbá a Falumúzeumba, ahol a klasszikus parasztházak kialakítása mellett régi népi mesterségekhez használt eszközök is láthatóak.
Csaladi haz felujitas Éhezők viadala video hosting by tinypic
000 kötetes Könyvtára és az első fönnmaradt magyar írásos nyelvemlék valamint képtára és kincsestára is lenyűgöző. 1999-ben a Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta megnevezéssel kultúrtáj kategóriában gyarapította hazánk világörökségeit. A területen ma is tájgazdálkodás folyik és itt található a legnagyobb tógazdaság is. Színes növény és élővilágával, a területen fészkelő madaraival és gémeskútjaival nemcsak nagy költőinket volt hivatott megihletni, de mások számára is élmény ide látogatni. 2000-ben a Pécsi ókeresztény sírkamrák kerültek a listára. Az egykori nekropolisz időszámításunk utáni negyedik században vált a kor lakóinak temetkezőhelyévé. Sírkamrák, mauzóleumok és épületek őrzik az ősök emlékét. 2001-ben, Ausztriával közösen Fertő – Neusiedlersee kultúrtáj volt a következő magyarországi világörökség a UNESCO listáján. A rezervátum vadvizei miatt jelentős, valamint mert a Fertő-tó Európa legnagyobb sósvizű tava. A környék kastélyai és a népi hagyományőrzés miatt kiemelkedő területe az országnak, de mivel jelentős része Ausztriába is átnyúlik, így a két ország közösen felelős ezért a világörökségért.
Eszerint a leginkább szakképzett munkaerőből van hiány, de havi ezres nagyságrendben érkezik a szakképzettséget nem igénylő munkaerőigény is a megyei kirendeltségekhez. A tíz leggyakrabban bejelentett, szakképzettséget nem igénylő foglalkoztatásra az év első felében 14 165 embert kerestek a cégek, és ez a szám az utóbbi években egyre nőtt. 2012-ben összesen 9605, 2013-ban már 15 261, tavaly 18 287 bejelentés érkezett országosan a munkaügyi kirendeltségekre, idén viszont fél év alatt összejött több mint 14 ezer. A szakképzetlen hiánypozíciók leginkább a következők: takarító, szemétgyűjtő és intézményi kisegítő, egyéb egyszerű építőipari foglalkozású, egyszerű ipari foglalkozású, egyszerű mezőgazdasági foglalkozású. Meglepő, de már utcaseprőkre is ezres nagyságrendű igény jelentkezett augusztusban. Ugyanakkor a laikus számára a kulturális világörökségek közt szereplő Hortobágyi Nemzeti Park, a Fertő kultúrtáj, valamint a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék a két halmaz metszeteként is felfogható.
Nem csoda, hogy változatos hagyományőrző programoknak gyakran ad otthont. Hollókő nevezetességeihez hozzátartozik a falu szélén található várrom is. Az eredetileg 13. században épült vár sajnos a 18. század során megrongálódott, azóta lassú pusztulásnak van kitéve. Hollókő 1987 óta az UNESCO Világörökség része. A falu hűen konzerválja a XVIII. századi falusi építészetet és a XX. század elejének létformáját. A faluban álló 67 lakóház és a templom is védettséget élvez. Budapesten sétálva lépten-nyomon impozáns épületekre és szemet gyönyörködtető terekre bukkanunk. Az UNESCO is elismerte a város szépségét: mutatjuk a világörökségi helyszíneket. A városból kiszakadva élvezhetitek a barlangok, erdők nyugalmát és levegőjét az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjaiban és felszíni túraútvonalain. A fenséges cseppkövek, a ritka barlangi állatok és a hangulatos falvak élménnyé teszik a kirándulást. A Géza fejedelem alapította bencés monostor az ország egyik kiemelkedően becses emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központ, 1996 óta világörökségi helyszín.