A húsvét története A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. A húsvét története - AnnoStore Magazin. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé.
Mikor van húsvét? A március 21-e utáni első telihold után következő vasárnap húsvét. Onnan tudják, hogy akkor volt, hogy a Biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával Jézus és a tanítványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt), és megitták az előírt több pohár bort. Húsvét története gyerekeknek - albar.lapunk.hu. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha (görög, orosz), Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Påsk (svéd), Påske (norvég), Paste (román). Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster (német), Easter (angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években, és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol. De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet, a nem keresztények is.
- De bizony. Úgy ugráltak, mint a szöcske. Gyere, nézd meg, ha nem hiszed. Odavezeti az anyját. Hát két kis nyúl ül ott a fű között. Éppen mosakodtak. - Jaj, mit látok? Mekkora két nyulat látok? - kiáltott a kis nyúl. - Nem nyulak ezek, te kis csacsi - szólt az öreg nyúl. Az öreg szamár, pedig azt mondta erre a fiának: - Nem csacsik ezek, te kis nyúl. És mind a ketten barátságosan néztek egymásra. Mikor jól megnézték egymást, a kis csacsi hazament a nagy csacsival és a kis nyuszi a nagy nyuszival. A HÚSVÉTI TOJÁSOK Móra Ferenc Az erdő közepében, egy vén cserfa alatt kicsi házikó állott. A házikóban lakott Tapsi úr a feleségével meg a két gyerekével. A húsvét története - Húsvét napja. Rendes, jóravaló erdei nyulak voltak Tapsiék, és bár hosszú volt a fülük meg kurta a farkuk, senkinek az erdőben panasza nem lehetett ellenük. Egy reggelen, éppen újév reggelén, Tapsiné azt kérdezte az urától: - No, édes apjukom, mit főzzek ma ebédre? Az öreg nyúl egyet-kettőt szippantott a pipájából, és azt mondta: - Jó lesz egy kis takarmányrépa.
Valójában ezek a szimbólumok nem állnak szoros összefüggésben Jézus halálával és feltámadásával;ők csak a tavasz jövetelét, valamint a növényzet és a termékenység megjelenését hirdetik. Egy régi legenda szerint Eostre istennő a téli időszakban egy sebzett madarat talált egy mezőn. Hogy megmentse a haláltól, átváltoztatta nyuszivá, ám ez megőrizte tojásrakó képességét. Köszönetképpen a nyuszi kidíszítette a tojásokat, és az istennőnek ajándékozta. Más hagyományok Habár nem egy különleges állat, a nyuszi számos kultúrában az istenség szent üzenetközvetítője. A kínai kultúrában, a nyuszi egy olyan teremtmény, amely a Holdon él, és az élet lényegével, a rizs őrlésével foglalkozik. A buddhisták számára a nyuszi ugyancsak egy különleges állat. A legenda szerint mivel nem volt mit felajánljanak Indra istennőnek, a nyúl saját magát készítette el a szent tűzben, és jutalomképpen a Holdra helyezték. Az amerikaiak számára is a nagyfülű állat egy legendás szereplő. Húsvét története gyerekeknek. Egyes törzsekben mai napig él az a legenda, miszerint a nyuszi hozta az emberiségnek a tüzet.
Eostra egyik szimbóluma a nyúl volt, mert az tavasszal nagyon szapora és termékeny. Az angolszász hagyomány szerint, Ostarának volt egy madara, amelyet egy csoport gyermek előtt nyúllá változtatott. A madárból lett nyúl ezután színes tojásokat tojt, amelyeket elrejtett, és arra kérte a gyerekeket, hogy keressék meg azokat. Az első húsvéti nyuszi Az első írásos feljegyzés a húsvéti nyusziról már az 1500-as években napvilágot látott, azonban az első történet, amit a húsvéti nyusziról közzé tettek, 1680-ban jelent meg. A legenda szerint a húsvéti nyuszi színes tojások at tojt, és húsvét reggelén elrejtette azokat a kertekben. A német bevándorlók az 1700-as években az Amerikai Egyesült Államokban is elterjesztették ezt a hagyományt. A húsvéti nyuszi, az "Osterhase" vagy "Oschter Haws" története gyorsan elterjedt a vidéken, miszerint a húsvéti nyuszi számára a gyerekeknek fészket kell készíteniük, hogy legyen, ahová tojjon. Később a hagyomány kibővült azzal, hogy a húsvéti nyuszi azon gyerekek – fészek gyanánt kihelyezett - kosarába, akik jól viselkedtek, a tojás mellé cukorkákat és kisebb ajándékokat is elhelyezett.