Mindenesetre elmondható róla, hogy nem csupán a Szűzanyába vetett bizodalom kifejezője, hanem kifejez egy bizonyos közszellemet, Mária országának és a magyarok egységének eszméjét. Melodia de Beata Virgine B oldogasszony Anyánk, régi nagy Pátronánk: nagy ínségben lévén, így szólamlik hazánk: R. Magyarországrúl, Pannoniárúl, ne felejtkezzél el árva Magyarokrúl O h Atyaistennek kedves szép leánya! Krisztusnak szent Anyja, Szentlélek Mátkája R. Magyarországrúl etc. N yisd fel az egeket sok kiáltásunkra, tégy méltóvá bennünk régi gratiákra; R. Magyarországrúl, Pannoniárúl etc. Rejtett kincseink… a Boldogasszony, Anyánk himnuszunk | Pannonhalmi Könyvtár. I me lásd mint kérünk, bűnünkbül kitérünk, tehozzád sóhajtunk énekszóval intünk: R. F ordíts el hazánkrúl ennyi sok ínséget: melyben torkig ázunk, s nyerj már békességet. R. A bigailnál szebb, Rachelnél ékesebb, még Judit asszonynál is vagy gyönyörűebb: R. Magyarországrúl etc C hristus Fiad előtt hajts térdet érettünk; ha ezt nem cselekszed, egy lábig elveszünk. I m, ugyanis rajtunk mindenféle ostor, ki mint néked általverte szívünk, mint tőr.
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról! Ámen.
Boldogságos Szűz Mária). Ősi magyar boldog szavunk így lett a Szűzanya latin állandó jelzőjének (beata, beatissima) magyar megfelelője mind a nép ajkán, mind az egyházi gyakorlatban. A magyarok Mária-kultusza közel egyidős a keresztény hit felvételével, és a nyugati kereszténységben mindmáig csak a latin országok Mária-tisztelete mérhető hozzá. A többi nyugati keresztény országban a korábbiakhoz képest visszaszorult – ebben a reformációnak és a már végbement városiasodással együtt gyengülő vallásosságnak bizonyára szerepe volt. Boldogasszony anyánk. Szent István királyunk Fehérvárott az "örökké Szűz dicsőségére" emeltet bazilikát, amelybe majd ő és utódai temetkeznek. A kortársak égi jelnek tekintették, hogy Nagyboldogasszony napján, Mária mennybevitelének augusztus 15-i ünnepén hal meg. A 'csodás' egybeesés magyarázza, hogy a Könyves Kálmán korában keletkezett Hartvik-legenda szerint István "királyságát az örökszűz Istenanya, Mária gyámsága alá helyezte, kinek tisztelete s dicsősége a magyarok közt oly nevezetes, hogy nyelvükön még a szűz mennybevételének ünnepét is, tulajdonnevének hozzátétele nélkül, csak Úrnő napjának emlegetik".