Eleven Bosch Azóta készített még egy, háttéranimációs technikával megrajzolt filmet, melynek a Ticket címet adta. A történet a főszereplő szemével kíséri végig az emberi életet a szülőágytól a koporsóig. Erre a produkciójára nem talált szponzort, még a temetkezési vállalat is túl pesszimistának találta. Legutóbb Hieronymus Bosch Gyönyörök kertje című triptichonjának pokol szárnyáról készített egy kétperces animációt, mintegy előtanulmányként a tervezett nyolcperces filmhez. Ez a filmes vázlat, amit szintén levetítettek Veszprémben, a Szépművészeti Múzeum Bosch- kiállításán is látható. Baán László, a múzeum főigazgatója azonnal lecsapott rá, miután értesült létezéséről. Bosch képei szinte kiáltanak az animáció után – állítja Rófusz Ferenc, aki szerint ez a munkája talán még nagyobb kihívás lesz, mint amivel Az utolsó vacsoránál szembesült. (Borítókép: Rófusz Ferenc. Fotó: Czimbal Gyula / MTI)
A film úgynevezett háttéranimációs technikával készült, a 3600 rajzhoz kezdetben vízfestéket használt, de végül inkább zsírkrétával dolgozott. Az Oscar-díjat 1981-ben elnyerő alkotás egy légy életének utolsó pár percét mutatja be, a világot az ő szemén keresztül látjuk egészen addig, míg agyon nem csapják. A négyperces film két évig készült, s ezalatt több változáson ment át. Címe eredetileg A bogár volt, s volt egy alternatív befejezése is, amelyben a légy visszafordul, üldözője szemébe repül, aki elájul, ő pedig kiröppen az ablakon, de ehhez a változathoz a politika nem járult hozzá. Jelenet A légy című rajzfilmből Forrás: MaNDA A háttérzörejeket is az alkotók gyűjtötték verejtékes munkával: a galambok hangját kora hajnalban kellett rögzíteni, az óra hangja egy orosz vekker ketyegése, a dongót pedig az egyik kellékes a szájával utánozta. Az akkori hazai viszonyokra jellemzően az Oscar-díjkiosztóra Rófusz helyett a Hungarofilm akkori vezetője utazott ki, és ő is vette át a filmszakma legrangosabb elismerését, amelyet az amerikai rendőrség a szállodában kobzott el tőle.
A légy (Rófusz Ferenc, 1980, részlet) - YouTube
– A légy mivel tudott nyerni? – A Saul fiához hasonló dolgokkal. Én is kitaláltam egy sajátos látásmódot, s magam is első filmes voltam. Továbbá azóta se csináltak hasonlóan munkaigényes animációs filmet. Igaz, ezen nem is csodálkozom, hiszen harmadmagammal két éven át 3600 képet rajzoltunk hozzá háttérnek, majd lett belőle három percnyi vetítés. – Politikailag rendben volt a film? – Hát nem egészen, mert tőlem a finanszírozás előtt többször is megkérdezték, hogy ki ez a légy és ki kergeti, meg hogy mi az üzenete az egésznek. Megjegyzem, a Pink Floyd Ummagumma lemezét hallgatva jött az ötlet. – Mit hozott az Oscar-díj? – Kinyitotta a legféltettebb szakmai zugokat is. Engem például rögtön hívtak Amerikába, de akkor még úgy gondoltam, itthon is meg tudom valósítani az elképzeléseimet. Pár évre rá mégis a külföldöt választottam. – Tizenöt éve visszatért Magyarországra. Mégis jobb itthon? – Van egy kanadai ügyvéd barátom, aki így fogalmazott: Ferenc, te soha nem leszel kanadai. Nem itt jártál iskolába, nem itt csajoztál és rúgtál be elsőként, soha nem fogsz úgy gondolkozni, mint aki itt született.
Jakus Ágnes Képek: Füle Tamás Kapcsolódó cikkünk: A hős útja Mézga család, Doktor Bubó, János vitéz – ki ne emlékezne a magyar animációsfilm-gyártás kultikus darabjaira? És ki gondolná, hogy mindehhez köze van egy református lelkésznek, a budapesti teológia professzorának? Márpedig Békési Sándor a közkedvelt sorozatok és az első egész estés rajzfilm megalkotásában is részt vett, ma viszont dogmatikát és esztétikát oktat leendő lelkészeknek. Hogy milyen út vezetett idáig, arról rajzai mellett mesélt portálunknak – és egyre most is szakított időt.
A magyar filmművészet legendás operatőre, a nemrégiben elhunyt Hildebrand István életművét posztumusz díjjal ismerik el. Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2022. június 11-én este Balatonfüreden a Kisfaludy galériában kerül majd sor. András Ferenc Kossuth-díjas rendezőnek két film is elég volt ahhoz, hogy beírja nevét a magyar mozgókép történetébe. Az 1977-es, Balaton-felvidéken játszódó Veri az ördög a feleségét társadalmi szatírája a gulyáskommunizmus világának tartott görbe tükröt, míg a Dögkeselyű az értelmiség lecsúszásáról tudósított egy izgalmas bűnügyi történet keretei közt. 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, emiatt évekig nem forgathatott. Június 12-én 21 órakor Balatonalmádiban a Wesselényi Strandon óriás kivetítőn láthatja majd a közönség a legendás Dögkeselyűt. Fekete gyémántok Huszti Péter a főiskolát Várkonyi Zoltán osztályában végezte el, aki később a hetvenes évek egyik legnagyobb közönségsikerében, a Fekete gyémántok című Jókai-adaptációban rendezte őt, amit június 11-én 14 órakor vetítenek Veszprémben a Latinovits-Bujtor Játékszínben.