Beör-ház Nemesi dinasztia Ország Erdélyi Fejedelemség, Magyar Királyság Nemzetiség magyar Alapítva 1679 Alapító Beör Zsigmond Rang nemes, és gróf Rezidencia sepsiszentgyörgyi Beör-palota A nemes és gróf kövesdi Beör család régi erdélyi nemesi család. Tartalomjegyzék 1 Története 2 Címere 3 Jelentősebb tagjai 4 Palotái, kúriái 5 Forrás 6 Külső hivatkozások Története [ szerkesztés] Beör Zsigmond 1679. július 15-én kapott címeres nemesi oklevelet kapott I. Erdélyi Nemesi Családok. Apafi Mihály erdélyi fejedelem. Címere [ szerkesztés] Címer: A paizson alul három hatágú csillag sorakozik, felül egy duplafarkú oroszlán a jobb karját emelve egy keresztvédővel ellátott görbe szablyát tart. – Drágakő: Növekvő oroszlán. (Beör Mihály 1825-ös pecsétje) Beör Mihály címere Jelentősebb tagjai [ szerkesztés] Beör Zsigmond, a nemesi cím elnyerője gróf Veréssy Beör Miksa, filmkészítő Palotái, kúriái [ szerkesztés] A sepsiszentgyörgyi Beör-palota Forrás [ szerkesztés] Kempelen Béla: Magyar nemes csaladok Nagy Iván: Magyarország családai Beőr [Digitális Képarchívum - DKA-050708] () Külső hivatkozások [ szerkesztés]
Mindenki számára logikus lenne, hogy a kindertojás leheletnyi csokirétege alatt található műanyag bigyókat gépi erővel tölti meg a gyártó haszontalan műanyag kacatokkal. Nos, a valóság ennél nem csak sokkal komplikáltabb, de tragikusabb is. AZ UDVARDI NEMESI CSALÁDOK. Az összeszerelendő figurák színes darabjait ugyanis - a Sun riportja szerint - nem a húsvéti nyúl, és nem is egy hipermodern gépsor pakolja a tokokba, hanem nyomorúságos körülmények között tengődő erdélyi családok gyömöszölik bele, kézzel. Igen, azt is megéltük: Kelet-Európában gyakorlatilag megjelent a sweatshop intézménye, ahol a magyar határtól nem messze, sanyarú otthoni körülmények között, 13 órában, fillérekért rakják össze a tojásokba kerülő ajándékokat. Intézményesített kizsákmányolás A Kindert gyártó olasz Ferrero román beszállítója, a Romexa egy alvállalkozón keresztül intézi a tojástöltést, aki finoman szólva "rendhagyó" módon oldotta meg a munkaszervezést: a tojásalkatrészeket óriási zsákokban szállítják ki a Tasnád környékén lévő falvakba, ahol aztán komplett családok rakosgatják össze a műanyag kacatokat.
Csíkszereda, Guttenberg Kiadó, 2015.
; A magyar nemesség címerkönyve a Sztlstván-korona tartományait belefoglalva) című hétkötetes munkájában ismerteti az egyes udvardi (vagy Udvardra származott) nemesi nemzetségek és családtagok névsorát és címereit, mivel egyes nemzetségek a családok elágazása után további címereket nyertek. Az Ács nemzetség III. Károly királytól kapta a nemességet és a címerlevelet 1736 januárjában Ács Lőrinc részére. A Boncz család 1698-ban Rákóczy György erdélyi fejedelemtől kapta a nemességet és a címeroklevelet Boncz György és István részére, de előttük Boncz András már 1686. június l-jén nemességet kapott Lipót királytól. A Borbély család a nemességet és címert nemes Borbély György apósa, Bogovicz István által kapta 1655. március 14-én Pozsonyban, III. Ferdinánd császártól. A Boronkay nemzetség ősrégi nemesi származású volt. A Somogy megyei Boronkáról jöttek Udvardra, ahonnan a család tagjai Bars, Hont, Veszprém, Komárom és Fejér megyékbe származtak el. A család Nézetén (Nyitra vármegye) kapott adományt 1664-ben Boronkay István révén, majd 1725ben átírással és Zemplén vármegye joghatározatával Boronkay Mihály s végül 1790-ben Boronkay Zsigmond révén a címerekkel együtt.
Amikor a Pázmány nemzetség fiúi ágon kihalt, a 12. század második felében a két család mint Hont-Pázmány nemzetség egyesült, majd a 13. században három ágra oszlott, amelyekből több nemesi család vált külön. A Hont-Pázmány nemzetségnek már a 11. században jelentős birtoka volt Udvardon, s annak idején létezett itt egy Hont-Pázmány nevű település is, amely aztán összeolvadt Udvarddal. A legismertebb Pázmány-utód Pázmány Péter esztergomi érsek, Udvard földesura volt, aki 1616-ban új nemesi pecsétet és címert kapott Mátyás császártól és királytól. Az Istenes család III. Károly királytól kapta 1717-ben a nemességet és címeres oklevelet Istenes György számára. Az Istenesek eredetileg — már a török megszállás idején is — híres kereskedők voltak. A Jankovich vagy Jankovics család igen szétágazó nemzetség volt. Udvardon a Jeszenicei Jankovicsok szereztek birtokot, akik a horvátországi Jeszenicéből származtak. A nemességet és a címeroklevelet I. Lipót királytól kapta Bécsben 1686. augusztus 5-én Jankovics Miklós mint főadományos feleségével, Rayszudy Zsuzsannával és leányával, Katalinnal.
A beszámolót és kötetet átadva mellékelek egy segédletet is, hogy az idegen kifejezések között könnyebb legyen a boldogulás is, de természetesen el is magyarázom a jelentésüket. Még több információért navigáljon a Családfa típusok vagy az Egyéb szolgáltatások menüpontokra, ahol szintén magyarázom a folyamatokat, eligazodhat a családfák típusai, és a további szolgáltatásaim között. és eligazodhat a kutatási formák között. Ha felkeltettem érdeklődését kérjen árajánlatot, de ha további kérdései merülnek fel, kérem forduljon hozzám bizalommal telefonon vagy e-mailben.