Ősmagyar férfiviselet (896) Összefont karral álló és földön ülő férfi egy veretes övvel A keleti lovasnépeknél a férfi egyben harcos, így a hétköznapi és harci viselet alapjában nem különbözik. Csatában esetleg bőrpáncél, láncing egészítette ki a felszerelést. A magyar férfi nemezsüvegét ötvösmívű süvegcsúcs díszíti. Fő ruhadarabját, a kaftánszerű térdig érő dolmányt - melynek szabása a későbbi huszárdolmánnyal megegyezik - többféle módon gombolták, elöl középen, vagy átfedéssel a bal oldalon. Magas, puhatalpú bőr csizmáját fémveretek díszítik. Legfőbb jellegzetessége, a harcos jelvénye és dísze a veretes fegyveröv. Ezt egyetlen mozdulattal le és fel tudta csatolni. Őseink női viselete. Rajta függött minden, amire a férfinek és harcosnak szüksége volt: az íj és nyíltegez, a kard és tőr, tűzszerszám, csésze, stb. Elől jobboldalt az övön függött a művészi fémverettel borított kis tarsoly, amilyet csak a honfoglaló magyarok viseltek. Ősmagyar női viselet Álló női alak, hajfonat és női csizma (1-3. rajz) 1. A női ruha szabása nem sokban különbözött a férfiakétól, mivel a nők is lovagoltak.
A magyar viseletben sok ősinek tartott ruhadarab csak a kunokkal vagy a török hódoltság idején került a Kárpát-medencébe. A csikósok jellegzetes lobogó gatyája pedig például csak a 18. század végén alakult ki. [5] Bőrruha [ szerkesztés] Kétségtelenül állíthatjuk, hogy az urál–altaji népek, így a magyarok is a bőrruha iránt viseltettek a legnagyobb előszeretettel, mivel lakókörnyezetükben nagy számmal jelen voltak a szebbnél szebb prémeket és bőröket szolgáltató vadak. A pásztorkodó magyarok mesterek voltak a bőr kikészítésében, a különféle alakú és nagyságú bőröltönyök elkészítésében. Nyelvészeti emlékek alapján az olyan ősi elnevezésekből juthatunk eme következtetésre mint pl. 1848 magyar viselete. : tímár, varga, szűcs, guba, bekecs, ködmen, csizmadia, szíjgyártó. [6] Nemez [ szerkesztés] Görög írók feljegyzései alapján tudjuk, hogy a magyarok körében kiterjedt iparág lehetett a nemezgyártás, nemezfényesítés, nemezfinomítás. Az abaposztó-készítés fennmaradt az erdélyi székelyeknél: a nemezt finomított abaposztó [7] alakjában süvegként használták, és a szűrnek teljesen megfelelő felöltőként.
jedro Viselet a honfoglalás korában A magyarok elődeinek viselete a honfoglalás korában A férfiak viselete A férfiak egyik legfontosabb ruhadarabja az öv volt. Minden fegyvert és szerszámot az övre erősítettek, hogy a harcokban és a vadászotokon ne zavarják őket a mozgásban. A fejükön úgynevezett hegyes kucsmát (süveget) hordtak, ami bőrből vagy nemezből készült. Hideg időben a szélét lehajtották, hogy ne fázzon a fülük. A fejüket leborotválták, csak a fej hátsó részén hordtak hajfonatot. A rangosabbak nem nyírták a fejüket, hanem gyöngyökkel díszítették. Ősmagyar Női Viselet - Dr. Szendrei János: A Magyar Viselet Történeti Fejlődése. A férfiak és a nők fülbevalót hordtak. A férfiak felálló nyakú, dísztelen vászoninget, bő szárú nadrágot, kabátot (kaftánt) és köpönyeget (kuzst) viseltek. A ruhák összekötésére gombokat, szalagot és kötőt használtak. Csizmájuk puha talpú volt, elől felálló orral. harcos viselet előkelő magyar férfi viselet A nők viselete A nők öltözéke is hasonló volt, mint a férfiaké, csak díszesebb és finomabb anyagból. Kazak kabátot viseltek, amely a közepén gombos volt.
(A fejre turbánszerűen felcsavart kendő sem kizárólag muszlim szokás volt, a korban széles körűen használták, például nemezsapka köré tekerve is. ) A honfoglaló magyar férfiak fejfedői a nomádoknál e korban szokásos, eurázsiai pusztarendszerben, a Turáni Alföldön használt csúcsos, prémes süvegek lehettek. A 10. századi nomádok által viselt süvegek formájára kevés konkrét adat van. A leletek és ábrázolások alapján nagyon hosszú időn át használt, valószínűleg etnikumoktól független, általános formák is feltűnnek. Pl szőrmeszegélyű süveg vagy sapka. Ingek, nadrágok, tunikák A nők ingei aranyozott ezüst veretekkel díszítettek, míg a férfiakéi dísztelenek voltak. A köznépnél ezek a veretek bronzból készültek. A verettel díszített ingrészek (ingnyak, álló gallér) a felsőruhából kilátszódhattak. E korban a férfiak és nők is egyszerű szabású, díszítetlen, vagy a nyaknál és a kézelőnél hímzett vagy színes ruhaszövetből vágott rátétekkel díszített ingeket, vagy tunikákat hordtak, melyek általában combközépig vagy térdig értek.
[6] A nemez többnyire gyapjúból (néha állatszőrből, főleg nyúlszőrből) tömörített vastag anyag. [8] Szukna [ szerkesztés] A fehér színű bő gatya, a szukna, az alsóruhaként használt fehér ing, valamint a női viselet egyes darabjai arra engednek következtetni, hogy a magyarok a vászonkészítés mesterségéhez is értettek. Bizonyítékok erre az olyan, mai napig fennmaradt szóemlékek, mint a takács, kender, tilolás, orsó, vászon, gyolcs. [6] Bizánci feljegyzések [ szerkesztés] A VII. Kónsztantinosz által említett térdig érő, ujj nélküli felöltő kacagány néven maradt fenn az alföldi, szegényebb réteghez tartozó parasztság körében. Hasonlóképpen a szűr, a magyarság egyik legrégibb és legáltalánosabban használt ruhadarabja. [6] Bekecs, guba olyan ősi elnevezések, amelyekről biztosan állíthatjuk, hogy már a honfoglalás kori magyar viselte a nevezett ruhadarabokat a hidegebb hónapokban. [6] Írásos emlék tanúsága szerint Kónsztantinosz császár, amikor magyarokat látott vendégül, elrendelte, hogy kabadion -jaikban jelenjenek meg.