Csak akkor hatékony, ha az ártalom után rövid idővel kerülnek alkalmazásra. A kialakult daganatos elváltozásokat műtét útján kell megkísérelni eltávolítani. A fehérvérűség kemoterápiás kezelést igényel. Forrás: MSD Orvosi Kézikönyv, Farmakoterápia, wikipedia Forrás: EgészségKalauz
Írásaim, filmjeim ezekről szólnak. Segítek megérteni melyik mire való, mikor és hogyan használhatod. Kövesd írásaim, csatornám!
Köztudott, hogy legérzékenyebbek a gyorsan osztódó sejteket tartalmazó szövetek (csontvelő, béltraktus), az inak és izmok kevésbé. A sugárártalom tünetei Agyi tünetek Gyomor-bélrendszeri tünetek Vérképzőszervi tünetek Heveny sugárbetegség Igen magas (30 Gy felett) sugárdózisnál jelentkeznek: hányinger, hányás, kedélyzavar, kóma alakul ki. Agyvelőgyulladást valószínűsítenek a háttérben, rövid időn belül remegés, görcsök, járásképtelenség léphet fel, majd beáll a halál. Gyomor-bélrendszert érintő tünetek 4 Gy körüli sugárdózis esetén alakulnak ki: hányinger, hányás, erős, kiszáradással járó hasmenés. Először a gyomor-bél nyálkahártya sejtjei károsodnak, majd fogyás, bakteriális fertőzés társulhat. Végül a tápanyagfelszívódással kapcsolatos sejtréteg pusztul, vérzés lép fel. Sugárkezelés Utáni Vizsgálatok. A beteg a később beálló csontvelőkárosodás áldozata lehet néhány héten belül. 2-10 Gy közötti sugárdózis esetén károsodik minden vérképzéssel kapcsolatos szerv, szövet: a csontvelő, a lép és a nyirokcsomók. Étvágytalanság, hányinger, hányás, kedélyzavar lép fel, majd később tünetmentes időszak következhet.
Befejeződött az emlőrák-kezelés, a vizsgálatok nem mutatnak semmi kórosat, miért kell mégis kontrollvizsgálatokra járni? Az emlőrák terápiájának befejezése után nem ér véget a beteg és onkológusa közötti szoros kapcsolat, hiszen rendszeres kontrollvizsgálatokra van szükség az állapot nyomonkövetésére. A kontrollvizsgálatoknak alapvetően kettős célja van: a kezelés nem kívánt hatásainak nyomonkövetése, illetve a betegség kiújulásának lehető legkorábbi felismerése. A kontrollvizsgálatok előre megtervezett ütemezés szerint, kezdetben sűrűbben történnek, melyeket aztán később lehet ritkítani, amennyiben hosszabb ideig sem mutatkozik kóros eltérés. Sugárkezelés. A kontrollvizsgálatok időzítését és menetét protokollok szabályozzák, melyről – az adott betegség és körülmények ismeretében – az onkológiai gondozást végző orvos tud tájékoztatást adni. Ebben a rövid összefoglalóban csak általános szempontokra szorítkozhatunk. Kiindulási alapvizsgálat: hogy legyen mihez viszonyítani Optimális esetben a kontrollvizsgálatok első lépése egy kezelés utáni "alap"vizsgálat végzése.