Különösen felbecsülhetetlen értékűek a Hitterjesztés Szent Kongregációjának Történeti Levéltárában és a Vatikáni Apostoli (Titkos) Levéltárban őrzött iratok, amelyeket a kutatók folyamatosan dolgoznak fel. E dokumentumokból kiderül, hogy a Szentszék már a 19. század végétől kezdve növekvő aggodalommal figyelte a Rómához hű, illetve keleti hitű örmények elleni atrocitásokat. A Szentszékhez 1915-ben beérkező jelentésekből egyértelműen kiderült, hogy a török kormányzat tudatosan, előre megfontolt szándékkal hajtotta végre a népirtást. Továbbá ezekből a dokumentumokból tudtuk meg azt is, hogy a népirtás rengeteg, muszlim hitű török áldozatot is követelt. Vétkük csupán annyi volt, hogy örményeket bújtattak és menekítettek. XXVIII. TÁBLA. Magyar viselet a XVII. század végéről s a XVIII. század elejéről. | Magyar viseletek története | Kézikönyvtár. A német diplomácia háttérmunkájának köszönhetően az Oszmán Birodalom a központi hatalmak oldalán lépett be az 1. világháborúba, nem sokkal később német expedíciós hadsereget vezényeltek a Birodalom területére. A hadbalépés ürügyet szolgáltatott az oszmán-török politikai vezetésnek arra, hogy egyszer és mindenkorra megoldja az "örmény kérdést".
Kétnyelvű kiadásban látott napvilágot a 17. századi magyar történetírás egyik fontos darabja, a tudós koronaőr, Révay Péter (1568-1622) De monarchia et Sacra Corona regni Hungariae centuriae septem című munkája. A kétkötetes kiadványt az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Történettudományi Intézetében működő, Pálffy Géza vezette "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport munkatársai készítették Tóth Gergely tudományos főmunkatárs irányításával - tájékoztatta az MTI-t pénteken az ELKH. Mint a közleményben felidézik, Révay Péter nem elégedett meg az 1613-ban kiadott híres koronatörténetével, hét évvel később, 1620-ban egy országtörténet megírásába kezdett. 17 század magyar történelme 2020. Így született meg A Magyar Királyság birodalmáról és Szent Koronájáról szóló hét század (De monarchia et Sacra Corona regni Hungariae centuriae septem), amely a szerző halála után, 1659-ben unokájának, Nádasdy Ferenc országbírónak köszönhetően nyomtatásban is megjelent. Révay Péter: De monarchia et Sacra Corona regni Hungariae centuriae septem Forrás: Wikipedia "Révay munkája különösen saját korára nézve értékes forrás, hiszen sok új részletet tár fel a tizenöt éves háborúról (1591-1606), a Bocskai-felkelésről (1604-1606), II.
Mátyás hatalomra jutásáról, az 1608. évi pozsonyi országgyűlésről, illetve az 1613. évi királyné- és az 1618. évi királykoronázásról" - írják. A mű emellett szemlélete miatt is kiemelt jelentőséggel bír. Révay, a művelt evangélikus főrend lépten-nyomon hangoztatja benne saját politikai táborának, a világi (protestáns) elitnek a kiváltságait, illetve elvárásait a Habsburg-uralkodók felé, mégpedig úgy, hogy a korabeli politikai irodalom eszköztárát felhasználva - vagyis aforizmákon, exemplumokon, intelmeken keresztül - fejti ki nézeteit. 17 Század Magyar Történelme. Az összegzés szerint Révay Péter országtörténete azért is fontos, mert a műben elsőként adott hírt a Szent Koronán látható görög uralkodóképekről, s erre alapozva azzal az új elmélettel állt elő a nemzeti ereklye eredetével kapcsolatban, miszerint Nagy Konstantin császár készíttette azt. Metszet a De monarchia et Sacra Corona regni Hungariae centuriae septem könyvből Forrás: Wikipedia A most megjelent kiadás tartalmazza egyrészt Révay latin nyelvű művének kritikai kiadását, illetve azzal párhuzamosan a magyar fordítását is.
Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Rólunk Kapcsolat Sajtószoba
1944 A náci csapatok elfoglalták Magyarországot a második világháború alatt Magyarország nagy veszteségeket szenvedett a szovjet fronton. A háború végén a fasiszták átvették az ország kormányzását. 1945 A szovjet csapatok először felszabadították, majd elfoglalták Magyarországot. A gyorsan megtartott választásokon a kommunisták a szavazatoknak mindössze 17 százalékát kapták meg. 1947 Az utolsó, nagyjából szabad választásokat a kommunista diktatúra éveivel követte: kivégzések, kitelepítések, bebörtönzések, zaklatás, erőltetett ipari fejlődés, az életszínvonal csökkenése és a sztálini diktatúra. 1956 Forradalom a Sztálinizmus ellen, melyet a szovjet csapatok levertek. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • A tizenhetedik század története. Kádár János került hatalomra és demokratikus szocializmust ígért. Mindeközben azonban megkezdődött a megtorlás. 1965 Óvatos reformkísérletek kezdődtek. Az életszínvonal növekedett, a vasfüggöny átjárhatóvá vált. 1988 A rendszerváltás megindult. 1990 Magyarországon többpárti parlamenti demokrácia lett. A szovjet csapatok elhagyták Magyarországot.
1999 Magyarország a NATO teljes körű tagjává vált.