"Aki javítani akar az emberiség sorsán, annak vállalnia kell némi kockázatot" – akár ezzel a gondolattal is jellemezhető Örkény István élete. A világirodalmi színvonalú magyar groteszk megteremtője 1979. június 24-én váltott bérletet az irodalom halhatatlanjainak égi kávéházába. Pedig nem is tollforgatónak indult, hiszen gyógyszerészdiplomával a tarsolyában hódította meg az irodalmi Parnasszust. Épp úgy, mint a másik világhírű patikusunk, Csontváry Kosztka Tivadar, először ő is a kémia világával ismerkedett meg, majd szakított azzal. Tóték (kisregény) – Wikipédia. Örkény István (Budapest, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24. ) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, gyógyszerész; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője (Fotó: MTI/Danis Barna) Örkény a Pázmány Péter Tudományegyetem gyógyszerész szakán 1934-ben szerzett diplomát, hogy aztán bejárja Nyugat-Európát. Előbb Londonban, majd Párizsban élt, s alkalmi munkával tartotta fenn magát. Közben írt is: a Tengertánc címmel napvilágot látott első novelláját József Attila 1937-ben fogadta be a Szép Szó folyóiratba.
Örkény István: Tóték - YouTube
Bevezető gondolat: rámjött az egyperc. (egyelőre ismeretlen, huszonegyedik századi wannabe Örkény-imitátorok; v. ö. 100 szóban Budapest, anekdota, stand up comedy. ) Röviden? Örkény egy zseni – akár mottónak vagy fülszöveg-részletnek is eltulajdonítható kijelentés. Örkény István Tóték című művének elemzése - Irodalom kidolgozott tétel. Hosszabban? Örkény egy ki……. (a pontok helye tetszőlegesen behelyettesíthető) nagy zseni, minden további ömlengés hatalmas kézcsókok és kalaplengetések kíséretében Radnóti Zsuzsát illeti, tartsa meg Őt a Teremtő továbbra is erőben-egészségben! Jómagam egyáltalán nem vagyok az adaptációk híve, viszont az Isten hozta, Őrnagy úr! című filmet tizennégy évesen zsinórban háromszor néztem meg egymás után, annyira elementáris hatást gyakorolt rám. (Mindezt követte még úgy 15-20 alkalom, az iskolai közös filmezés alatt pedig a magyartanár inkább hagyott Hrabalt olvasni, úgyis tudta, hogy képes lennék nagyjából ugyanúgy venni a levegőt, ahogyan a szereplők. ) Utána egyből elolvastam a színpadi művet, majd a kisregényt is, szóval minden bizonnyal innen datálható az Örkény-rajongásom, ahogyan a minden fellelhető verzióban összegyűjtendő és legalább évente elolvasandó művek sora is.
Az abszurd, mint látásmód nem más, mint képtelen, valótlan, egymásnak ellentmondó elemek nyilvánvaló, magyarázatra nem szorulóan való kezelése. Az abszurd ábrázolásmód alapélménye a lét totális értelmetlensége. Ez a két esztétikai minőség kölcsönösen áthatja egymást Örkény műveiben. Tóték A Tóték című műve először 1964-ben kisregény formájában keletkezett, melyet a Kortárs c. folyóirat közölte, majd 1967-ben átdolgozta tragikomédiává. Az alkotásról Fábri Zoltán filmet is készített ( Isten hozta, őrnagy úr! címmel). Tóték - | Jegy.hu. 1970-ben a mű "Fekete humor" díjat nyert. Örkény a háborút tekintette élete sorsdöntő élményének, s ezt legteljesebben a Tóték ban tudta megragadni. Látszatra nem is a háború a fő téma, a mű cselekménye nem a fronton, hanem a hátországban játszódik. A kisregényben Tót Lajos tűzoltóparancsnok és családja vendégül látja az orosz fronton harcoló fiuk parancsnokát, egy őrnagyot, abban reménykedve, hogy megnyerve a tiszt jóindulatát, biztonságosabb helyet szereznek fiuknak. Ezáltal Örkény bemutatja a háború hatását az emberekre, a személyiségtorzulást; valamint mindenki felelősségét a háborúért.
A tűzoltóparancsnok és az őrnagy viszonyváltozásai, ütközései – és a mögöttes tudati folyamatok – alkotják a mű cselekményét. A műidő a II. világháborúval párhuzamosan néhány hét történését írja le. Még 1332 szó van a tételből! A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!