Az És mégis mozog a föld nagylélegzetű, romantikus történet, melyet a magyar történelem eleven eseményeiből formált Jókai teremtő képzelete. Főhősében a felvilágosodás és a reformkor legnemesebb törekvései találkoznak; a nagyívű pályaképbe Csokonai, Kisfaludy Károly és Katona József tragikus életútjának eseményeit sűrítette Jókai. Jenőy Kálmánt éppúgy kicsapják a kollégiumból, mint Csokonait: egy csizmadia kegyelemkenyéren nyomorog, mint Kisfaludy; a drámáját ugyanolyan fagyos közöny fogadja, mint Katona Bánk bán-ját. A magyarok őshazáját kereső Barkó Pálban pedig Kőrösi Csoma Sándorra ismerhetünk. De nemcsak a kiváló jellemek adnak itt egymásnak találkozót. Az egész ország élvezi Csollán Berti durva tréfáit, Bálvándy gróf "nagystílű" csínyjeit. És a német színház előadásait. Mert magyar színháza ez idő tájt nincs az országnak. Ezzel a parlagi állapottal veszi fel a harcot az elhivatottak maroknyi csoportja: költők, színészek, tudósok. Hősi küzdelmük kel életre a regény lapjain, a romantika sajátos fényeiben, meseszerűen és mégis történelmi hűséggel.
Elhagytál és azt se mondtad, Isten áldjon, életem! Nem mintha ez változtatott volna A nagy lényegen… Úgy álltam ott egymagamban, Mint egy elfújt gyertyaszál. Éreztem, a boldogságnak Mindörökre vége már. És mégis mozog a föld… S a fő is makacsul zöld… És változatlanul fehér a hó! És épp kerek a hold, Mint annak idején volt, És mindenki pótolható! Órák teltek, napok múltak, Hetek hulltak szerteszét… Nem segített bánatomban Semmiféle szent beszéd… Egyszer aztán felbukkant Egy szőkeség, egy kékszemű, Rájöttem, hogy foglalkozni Vele inkább célszerű. Mert mégis mozog a föld… Hallottam, hogy az, akiért Elhagytál, most elhagyott… Ha még kicsit emlékszel rám, Kárörvendő nem vagyok. Éppen ezért engedd meg, Mint volt szerelmi kádered. Javaslom, hogy neked is csak Ez legyen a slágered, Hogy mégis mozog a föld… És mindenki pótolható!
Látott napfoltokat és felfedezte a Neptunuszt is, ám utóbbiról nem tudta megállapítani, hogy egy bolygó. Emellett számtalan, igen fontos csillagászati megfigyelést tett. Elképzelhetetlennek tartották, hogy a bolygók a Nap körül keringenek Bolondnak állította be könyvében a pápát "Eppur si muove ("Mégis mozog! ")" – mormolta maga elé néhány későbbi forrás szerint. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
A további információ vásárlás után.
Hahner Péter történész véleménye szerint Galileit nem üldözték volna, ha csak csillagászati hipotézisként ismerteti nézeteit, és nem gúnyirat formájában támadja meg vele a pápaságot. " Érdemes azonban megemlíteni, hogy az ítéletet nem a pápa, hanem az inkvizíció nevében adták ki, vagyis nem tévedhetetlen döntésként. Egyes kortárs tudósok, mint Descartes, Gassendi és Mersenne ezt úgy értelmezhették, hogy a heliocentrikus világkép elítélése nem hittétel. " [1] Az általános nézet szerint Galilei nem ejthette ki a mondatot a tanainak nyilvános visszavonása után. A híres mondatot sokáig 18. századi leleménynek gondolták. Némely forrás szerint van arra bizonyíték, hogy barátainak később valóban kimondhatta. Michael Hesemann Sötét alakok című művében ezzel szemben azt állítja, hogy a szállóige valójában az utókor elmeszüleménye; először egy 1645-ös festményen tűnt fel, amely a Murillo -iskolában készült, és Galileit valódi börtönben ábrázolja – olyan helyen, ahol sohasem fordult meg. [2] A szabadgondolkodó, radikális szellemű Galilei Kör tagjai Galileiről nevezték el az egyesületüket.
Széchenyi meghalt –, óriási lelkében találva önellenségére, ki legyőzte őt. A Kisfaludyak, Kazinczy Ferenc, Kölcsey, Katona akkor tűntek el, mikor én még gyermek voltam. A Magyar utcai rongyos ház, Széphalom düledező falai, a kecskeméti kis ház még nem rég elbeszélhették, hogyan éltek, hogy haltak meg. Annyi dicső közül Te jöttél át velünk az új korszakba magad. A szellemi ígéret földjét keresők Józsuéja. Te tudod egyedül, mit szenvedtek a mi Mózeseink. Te tudod, mi volt az a puszta. S az a negyven évig vándorlás a pusztában. Te tudni fogod, hogy ezek a hihetetlen mesék, amik regényem alapját képezik, ha nem valószínűek is, de megtörténtek. Hogy regényem hősének alakja nem egy ember volt ugyan; de tíz. Hogy e szenvedések, e lemondások, e csalódások Katona, Kisfaludy Károly, Kazinczy emléklapjai, s a kitartás, a hűség, a katasztrófa megannyi dicsőé! Hasztalan küzdöttem regényem alapeszméjével, bevallom. Gyönge volt ecsetelésem, hogy a végbement szent harcot valószínűvé tudja tenni a jelenkor olvasója előtt.