Figyelt kérdés El szeretnénk adni egy 40 éves Ladát, kb. 500 e ft-ért. Ebből a pénzből, amit a kocsiért kapunk, kell-e fizetni adót? - mivel '78-ban vette a tulaj 70 e ft-ért, többszöröse lesz az eladási ár, mint a beszerzési ár. Illetve ha az új vevő Euróval fizetne - de magyar állampolgár és az autó is M. o-on lenne értékesítve - ilyen esetben kell-e adót fizetni? 1/9 anonim válasza: 2014. aug. 23. 13:50 Hasznos számodra ez a válasz? 2/9 anonim válasza: Ha az adóévben nem volt más ingó értékesítése, akkor nem kell adót fizetni és bevallani sem. 2014. 15:11 Hasznos számodra ez a válasz? 3/9 anonim válasza: Nem kell. De ennyiért nem fogsz tudni eladni egy Ladát, bármilyen szép állapotú is. Hacsak nem OT-s, de akkor meg drágább lenne... 16:38 Hasznos számodra ez a válasz? Autó eladás utáni adózás – Jogi Fórum. 4/9 A kérdező kommentje: Igazából nem én adnám el, hanem egy nyugdíjas ismerősöm. Gyakorlatilag már OT-s kategória, a pontos árat se tudom, csak úgy kb-re, azért írtam ennyit, de lehet drágábban fog elkelni, a vevő már megvan.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
chevron_right Autókereskedés: áfabevallási és könyvelési kérdések hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2021. 08. 21., 06:15 Frissítve: 2021. 20., 19:09 Használt autók kereskedelmével foglalkozó vállalkozás gépjárműveket vásárol az EU tagállamaiban, majd azokat némi felújítás, javítás után itthon értékesíti. Könyveléssel, áfabevallással és regisztrációs adóval kapcsolatos kérdésekkel fordult hozzánk, melyeket Nagy Norbert adószakértő válaszolt meg. A kérdés részletesen így hangzik: egy használtautó-kereskedelemmel foglalkozó kft. Magyarországról és az EU tagállamaiból is vásárol gépjárműveket továbbértékesítési céllal. Kérdéseim: 1. Magánszemélytől vásárolt gépjármű esetén (számla nincs, csak adásvételi szerződés) mi lesz a fizetendő áfa alapja, ha be van jelentkezve a különbözeti áfa hatálya alá? 2. Az EU-ból, számlával behozott gépjármű esetén mi a fizetendő áfa alapja, igazoltan különbözeti áfás kereskedőtől vásárolt gépjármű estén, illetve, ha nem különbözeti áfa hatálya alá tartozó kereskedőtől (magánszemélytől) vásárolt gépjárműről van szó?
A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Hagyományok Háza Muzsikáló Magyarország 2019. címmel meghirdetett pályázata eredményeként 52 magyarországi – vidéki és budapesti – vendéglátó egység számára biztosította cigányzenekar foglalkoztatását. A program idén augusztus 1. és november 2. között valósult meg, célja a hagyományos cigányzene támogatása és népszerűsítése volt. A kormány az éttermi cigányzene hagyományának felélesztését tűzte ki célul, melynek elősegítésére 2017-ben elindította a Muzsikáló Budapest programot. A Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére létrejött projekt kezdeti sikerei után a programot tavaly a turisztikailag kiemelt vidéki helyszínekre is kiterjesztették. Idén, a Muzsikáló Magyarország címmel közzétett pályázaton 52 budapesti és vidéki étterem kapott lehetőséget, hogy augusztus 1 és november 2. között a hét hat napján minimum napi három órában cigányzenekart foglalkoztasson. Pályázatot Magyarország vidéki vagy budapesti, turisztikai szempontból frekventált helyszínein működő, minimum 30 vendég fogadására alkalmas vendéglátó egységek tulajdonosai vagy működtetői nyújthattak be.
"Ha nem segítünk nekik is, akkor ugyanúgy el fognak tűnni, mint a falusi muzsikusok" - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a harmadik sikeres lezárt év után remélik, hogy a program folytatódni fog. Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, a Muzsikáló Magyarország 2019. program szakmai vezetője kiemelte: az idén csaknem 200 pályázat érkezett az országból, nehéz volt kiválasztani az 52 helyszínt. Mint mondta, a muzsikusoktól, étteremvezetőktől, mind az 52 helyszínről nagyon jó visszajelzést kaptak, nőtt a látogatottság. Kiemelte, hogy sok muzsikusnak ez a három hónapos program az egész éves megélhetését jelentette. Mint mondta, több muzsikus szeretett volna bekerülni a programba, és remélik, hogy évről évre több zenészt tudnak támogatni. Abban bíznak, hogy a későbbiekben az éttermek újra el tudják tartani a muzsikusokat, és ez hosszú távú, folyamatos munka lehet számukra. "Fontos, hogy hosszú távon az oktatást is újra komolyan vegyük, hiszen mindig van mit pótolni" - hangsúlyozta.
Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, a Muzsikáló Magyarország 2019. program szakmai vezetője kiemelte: az idén csaknem 200 pályázat érkezett az országból, nehéz volt kiválasztani az 52 helyszínt. Mint mondta, a muzsikusoktól, étteremvezetőktől, mind az 52 helyszínről nagyon jó visszajelzést kaptak, nőtt a látogatottság. Kiemelte, hogy sok muzsikusnak ez a három hónapos program az egész éves megélhetését jelentette. Mint mondta, több muzsikus szeretett volna bekerülni a programba, és remélik, hogy évről évre több zenészt tudnak támogatni. Abban bíznak, hogy a későbbiekben az éttermek újra el tudják tartani a muzsikusokat, és ez hosszú távú, folyamatos munka lehet számukra. "Fontos, hogy hosszú távon az oktatást is újra komolyan vegyük, hiszen mindig van mit pótolni" - hangsúlyozta. A szervezők szerint fontos lenne, hogy a zenészek vizsga keretében adjanak számot tudásukról, amelyről minősítést kapnának, ezzel biztosítva lenne a szolgáltatás magas zenei minősége is.
Sikerrel zárult a Muzsikáló Magyarország 2019 program; több mint 50 zenekar, több mint 250 zenész tudott a szezont követő időszakban is munkában maradni, tudását az idegenforgalom erősítésére felhasználni - hangzott el a hagyományos éttermi cigányzene népszerűsítését célzó projekt programzáró sajtótájékoztatóján pénteken. "Minden erőmmel azon leszek, hogy ez a program folytatódjék, a jövő évben is meg tudjuk hirdetni" - fogalmazott Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Mint elhangzott, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Hagyományok Háza Muzsikáló Magyarország 2019 címmel meghirdetett pályázata eredményeként 52 magyarországi - vidéki és budapesti - vendéglátó egység számára biztosította cigányzenekar foglalkoztatását. A harmadik alkalommal meghirdetett program az idén augusztus 1. és november 2. között valósult meg, célja a hagyományos cigányzene támogatása és népszerűsítése volt. A cigányzenészek számára szakmai és anyagi elismertséget jelent a program, hiszen hivatásukat gyakorolhatják, és az év három hónapjában rendszeres bevételhez juthatnak.
Két irányzat kísérlete Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója a cigányzenéről és a falusi népzenéről szólva arról beszélt, hogy a Hagyományok Házában arra tettek sikeres kísérletet, hogy ezt a két irányzatot engedjék összenőni, hiszen ezek összetartoznak. " Nem a hangszer-összeállításban, nem a cigány, nem cigány kérdésben van ennek a zenének a lényege, hanem a hitelességben " – fogalmazott. " Ez a zene pont olyan hiteles, mint a falusi zenészek népzenéje, hangszeres muzsikája, amit annak idején Bartókéktól elkezdve, Lajthán keresztül Sebőék is felemeltek, és sikeresen vittek színpadra " – mondta. Kiemelte, hogy ma a Magyar Állami Népi Együttes zenekarában olyan művészek ülnek, akik mindkét zenét kiválóan ismerik, ugyanazt a célt szolgálják: a magyar zene ügyét. Mint mondta, ennek jegyében vállalta fel a Hagyományok Háza a cigányzene segítését, hiszen lassan ugyanabba a helyzetbe került, mint a falusi népzene. " Ha nem segítünk nekik is, akkor ugyanúgy el fognak tűnni, mint a falusi muzsikusok " – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a harmadik sikeres lezárt év után remélik, hogy a program folytatódni fog.
A szervezők szerint fontos lenne, hogy a zenészek vizsga keretében adjanak számot tudásukról, melyről minősítést is kapnának, ezzel biztosítva lenne a szolgáltatás magas zenei minősége is.
A pályázatra vonatkozó részletes tudnivalók: A beérkezett és érvényes pályázatok függvényében, maximum összesen 52 magyarországi (budapesti és vidéki) vendéglátó egységet választ ki az erre felkért bizottság. A vendéglátó egységekkel a Hagyományok Háza együttműködési megállapodást köt a program megvalósítására, azok közvetlen pénzügyi támogatásban nem részesülnek. A programban a 18. életévüket betöltött zenészek vehetnek részt. Egy zenész egy étterem pályázatában nevezhető meg. A döntés után a zenészek nem cserélhetnek éttermet, a bármely okból kilépő zenészek helyére csak olyan zenészek delegálhatók, akik más étteremben nem vesznek részt a 2019. évi programban. Nem köthető új szerződés azzal a zenésszel sem, akinek a projekt alatt megszűnik a szerződése. A zenekarvezetőtől elvárás, hogy garantálja, a programban csak olyan zenekari tagokkal zenél, akik a tőlük elvárt minőségű teljesítményt nyújtanak. Amennyiben a helyszíni szakmai ellenőrzés során ennek ellenkezője tapasztalható, úgy a zenekarvezető és a zenész is kizárásra kerülhet a programból.