Száraz György esszékötete első megjelenésekor (1975) óriási sikert aratott, és nagy visszhangot váltott ki máig aktuális témája miatt. A Kelet Kiadó most ezt a kötetet a korabeli véleményekkel és levelezésekkel kiegészítve adja közre Mutasd tovább
Valóság, 1997. 9. Győri Szabó Róbert: Zsidóság és kommunizmus a Kádár-korszakban I., A kádári elhallgatás politikája, és ami mögötte van. Egy előítélet nyomában - Száraz György - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! Száraz György esszékötete első megjelenésekor (1975) óriási sikert aratott, és nagy visszhangot váltott ki máig aktuális témája miatt. A Kelet Kiadó most ezt a kötetet a korabeli véleményekkel és levelezésekkel kiegészítve adja közre Kiadó: Kelet Kiadó Kiadás éve: 2012 Nyomda: Akadémiai Nyomda Kft. ISBN: 9786155041068 Kötés típusa: fűzött kemény papír Terjedelem: 259 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 14. 00cm, Magasság: 20. 00cm Kategória: Száraz György (Budapest, 1930. november 3. – Budapest, 1987. december 29. ) Kossuth-díjas (1985) magyar író, esszé- és színműíró. akár 60% 20% akár 60% online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes.
Száraz György esszékötete első megjelenésekor (1975) óriási sikert aratott, és nagy visszhangot váltott ki máig aktuális témája miatt. A Kelet Kiadó most ezt a kötetet a korabeli véleményekkel és levelezésekkel kiegészítve adja közre
2240 Ft Szerző szerinti szűrés Száraz György (1930-1987) vallomásos történelmi nagyesszéje ma is éppen olyan eleven, mint első megjelenésekor volt. Az elmúlt két évtizedben, a demokrácia esztendeiben rengeteg könyv, cikk és tanulmány látott napvilágot a magyar-zsidó közös múlt témakörében. Ezek közt találunk jó, rossz és közepes szakmunkákat, unalmas és érdekfeszítő... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről.
Kezdjük az elején talán a legfontosabb kérdéssel - miért jó, ha sok madár van kertjében? Egyrészt azért mert a kertjében lévő növényeknek vannak ellenségei, kártevői, ezeket a madarak szép számmal megritkítják és eleségül szolgál számukra. Főleg az énekes madarak azok, akik az Ön barátai és a kertet megvédelmezik a kártevők felszaporodásától. Másrészt hangulatos lehet, hogy madárcsicsergésre ébred, és a kertben repkedő madarak látványa sem utolsó. De ott van a természetvédelmi szempont is. Napjainkban egyre inkább kiszorulnak mind a madarak, mind a rovarok a természetes életterükből, így kertünkben találhatnak menedéket. "Madárbarát kert" kialakításánál a kedves kertbarátnak figyelembe kell venni azt, hogy a növényanyag egyszerre biztosítson táplálékot, fészkelő helyet és búvóhelyet is. Érdemes a kertben kialakítani védett fekvésű (széltől, zajoktól mentes) zavartalan, háborítatlan részeket, bokorcsoportokat, ahol a madarak védelemben, biztonságban érzik magukat. A kertben legyenek lombhullatók és örökzöldek egyaránt.
Húsos som (Cornus mas): A húsos som kisméretű fáját inkább szoliter nek ültessük a kertbe. Fajtáinak csonthéjas gyümölcsei augusztustól októberig érnek. Éretten földre hullik gyümölcse, így téli eleségnek nem, de őszi csemegének kiválóan alkalmas a gyümölcsevő madarak számára. Japánbirs (Chaenomeles japonica): Tavasszal nyíló virága díszítő értékkel bír. A cserje sövénynek és szoliter nek is alkalmas. Szeptemberben érő gyümölcsei nagyméretűek, télen a madarak kiegészítő elesége lehet. Kökény (Prunus spinosa): Vegyes állományú sövénynek alkalmas. 1-2 centiméteres, hamvaskék csonthéjas gyümölcsei szeptembertől novemberig ének. Gyümölcse sokáig a bokron marad, így téli eleségként is szolgálhat. Közönséges dió (Junglans regia): A dió nagy fát nevel, így csak nagy kertekben való. Olajos magbelét főleg a szajkók, cinegék, fakopáncsok fogyasztják. Rajtuk kívül a mókusok is megdézsmálják. Közönséges mogyoró (Coryllus avellana): A bokor habitusú csemetét akár sövénynek, de önmagában is ültetheti.
Az egyik legjobb mód, hogy kertjében növelje a madarak számát, ha megfelelő növényeket választ, s annyira a természetes környezetet mintázza, amennyire ez csak lehetséges. Próbáljon olyan növényeket ültetni, amelyek maximális dió-, mag-, bogyó-, rovarbőséggel bírnak! Ha lehetséges, változatos területet létesítsen, gyeppel, sziklakerttel, sövénnyel, virágággyal, bokrokkal és fákkal. Épp a legjobban ápolt gyepek megfelelőek a földigiliszták és olyan rovarok számára, amelyek a fekete rigónak és a vörösbegynek kedvelt tápláléka. Ha sövényt telepítünk, használjuk azokat az őshonos fajokat, mint pl. a galagonya, magyal és a mogyoró! Ezek búvóhelyet és táplálékot is nyújtanak. Az őshonos fák, mint amilyen a tölgy, a fűz, a nyír, a kőris és a berkenye számos olyan rovart és hernyót táplálnak, amelyeket viszont a madarak zsákmányolnak. A gyümölcsfák, mint az alma, a körte és a vadcseresznye éppolyan mutatósak, mint amilyen táplálóak a hullott gyümölcsök ősszel. A bogyók hagyományos őszi táplálékai a rigóknak, ezért egy jó természetszerű kert nagy választékot nyújt olyan növényekből, mint amilyen pl.