A helyi iparűzési adóelőleg fizetési határideje: március 15. és szeptember 15. A megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-ig kell megfizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelhető vissza. A tételes KATA hatálya alá tartozó vállalkozó az adóját évente két egyenlő részletben március 15. és szeptember 15. napjáig fizeti meg, abban az esetben, ha az adóév 12 hónap. Ha 12 hónapnál rövidebb, akkor az első és utolsó hónapot követő hó 15. napjáig.
A bejelentkezési, bevallási űrlapok az E-Önkormányzat Portálon keresztül kitölthetők és beküldhetők. A bejelentkezés-változásbejelentés űrlap az általános adónyomtatványoknál, az előlegmérséklési kérelem a helyi iparűzési adónál találhatók. A helyi iparűzési adó bevallás 2021. napjától kizárólag a NAV honlapjáról letölthető 18HIPA, 19HIPA, 20HIPA, 21HIPA elnevezésű ÁNYK nyomtatványon nyújtható be. Kapcsolódó jogszabályok 1990. törvény a helyi adókról 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015. (V. 28. ) önkormányzati rendelete a helyi adókról Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma Bejelentkezés, változás-bejelentés, bevallás és önellenőrzés benyújtása díj és illetékmentes. Ügyintézési határidő Általános ügyintézési határidő: 30 nap. Fizetési határidő és számlaszám A helyi iparűzési adót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Bicske Város Önkormányzata 50420410-10000472 számú Helyi iparűzési adó beszedési számlájára kell teljesíteni.
Elektronikus ügyintézés - E-Önkormányzat Portál Helyi iparűzési adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység. A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja. 2021. 01. 01-től az ideiglenes jellegű helyi iparűzési adó megszűnt, viszont a telephelynek minősül viszont a 180 napot meghaladó építőipari tevékenység folytatása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vállalkozó építőipari tevékenységet folytat. A napok számításánál a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja figyelembe veendő Az adó alanya a vállalkozó. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv. ) 52. §. 26 pontja értelmében vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző: a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak.
5 KB) Bejelentkezés, változásbejelentés iparűzési adóhoz és idegenforgalmi adóhoz (pdf) (70. 53 KB)
P26 nyomtatvány – Űrlap keresetlevél beterjesztéséhez jegyző birtokvédelmi határozatának megváltoztatása iránti perben PHDEMECSER_p26 K01 nyomtatvány – Űrlap közigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálata iránti keresetlevél benyújtásához PHDEMECSER_k01
Adózással kapcsolatos nyomtatványok és adóbeszedési számlaszámok Elektronikusan kitölthető helyi adókkal kapcsolatos nyomtatványok.
A megyei kamara történetéről az alapítás 125. évfordulójára kiadott kamarai emlékkönyvből szerezhetünk további ismereteket. (A "Győri Ügyvédi Kamara Történet 1875-2000" – kiadta a GyMSMÜK 2000. évben)
Ez a múlt század közepétől erős korlátok közé "szoríttatott". A megyei kamarai dokumentáció sajnos korántsem teljes. Elsősorban a győri kamara iratanyagára támaszkodhat, de ez is csak 1922-től állt a kutatók rendelkezésére, közülük főként a fegyelmi iratok maradtak fenn. Az 1945 utáni korszak iratanyagai sem teljesek, vannak események, időszakok, amelyek alig dokumentáltak. A sajtóanyaggal éppen fordított a helyzet. A XIX. Század második felében, társadalmi jelentőségének megfelelően szinte naprakészen nyomon követhetők a győri kamarai élet mozzanatai. A XX. Század elején már gyérült az érdeklődés, de jelentősebb eseményeknek még mindig akadt krónikása, kivéve talán az 1918-19-es kamarai eseményeket. 1945 után a sajtó számára az ügyvédség mintha nem is létezett volna. Körülbelül 8-10 évenként bukkant fel egy rövidke írás. 1956 után az "ellenforradalmár ügyvédek" elleni írások, rendszerváltozás után pedig főként ugyanebben a témában a kortársak visszaemlékezései. Győri iparkamara telefonszam . Kamaránk az elmúlt félévszázadban dr. Velsz Aladár, dr. Tóth Imre, Jenő, József, és dr. Écsi Béla elnökök áldozatos vezetésével működött, illetve működik.
A Győri Ügyvédi Kamara 1875. február 15-én, délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében tartotta alakuló ülését, és egy csapásra a térség egyik legfontosabb közéleti tényezője lett. Az 1874. évi XXXIV. Tc. az ügyvédi kamarák létrehozásáról, a magasabb szintű szervezettséggel lényegesen hozzájárult az ügyvédség igazi "karrá" fejlődéséhez. Győrött a Királyi Jogakadémia jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a jogászság lényegi tényezőjévé vált a társadalmi elitnek, és szép számban reprezentálta magát a közéleti személyiségek körében is. Győri iparkamara telefonszáma a bajai serrano. A Kamara elődjének tekinthetők, mint szakmai és társadalmi szervezetek az 1870-től indult győri Ügyvéd Egylet és az 1874-től jegyzett Jogász Dalkör (! ) amelyek a kor sajtójában széles publicitásnak örvendtek. A győri kamara, – melynek területe az első nyolcvan évben többször változott, volt idő amikor szinte az egész Észak-Dunántúlra kiterjedt harcosan képviselte a kar szakmai és egzisztenciális érdekeit, mindaddig, amíg tehette. Autonómiájára, demokratizmusára azonban csak annyiban támaszkodhatott, amennyiben azt a kor viszonyai lehetővé tették.