Itt működtette Luczenbacher Pál a gőzfavágó üzemét, farakások sorakoztak az udvaron, palánkkerítés határolta. A gyerekek az udvar eperfájáról szerezték a selyemhernyó tenyészethez a leveleket. hirdetés "A grund maga üres volt, mint ahogy ez üres telekhez illik is. A palánkja a Pál utca felől húzódott végig. Jobbról-balról két nagy ház határolja, s hátul... igen, hátul volt az, ami a grundot nagyszerűvé, érdekessé tette. Itt tudniillik egy másik nagy telek következett. Ezt a másik nagy telket egy gőzfűrészelő cég bérelte, s a telek telis-tele volt farakásokkal. " Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Itt játszottak a regény szereplőinek igazi modelljei is: Molnár Ferenc (akkor még eredeti nevén: Neumann Feri), osztálytársai, és a környékbeli gyerekek. Az egykori Grund helyén - a valóságban is - ma már csak egy szomorú bérház áll. A Grundot viszont újraépítették kicsit odébb, a Tömő utcában. Itt a mai gyerekek is kipróbálhatják a faerődöket, és ismerkedhetnek a regény eseményeivel. Nem messze, a Práter utcában pedig 2007-ben avatták fel Szanyi Péter: Einstand című szobrát, amely a regény alapkonfliktusára emlékeztet.
Ott az író kifejezetten épít arra, hogy az olvasó megbocsát-e a felnőtteknek, a gyerekeket pedig aszerint ítéli meg, hogy mit kezdenek a családi örökéggel, hogyan alakítanak ki vele tudatos viszonyt. - Ellentmond a mai trendeknek az is, hogy a hősiesség, az áldozat nem egy ember vagy az emberek megmentését szolgálja, hanem a saját közösség fenntartását, a "haza", a grund védelmezését. A jellemfejlődés is kifejezetten az egyén közösségi szerepének fejlődése. Ez egy nagyon nem individualista regény. Ezzel el is érkeztünk ahhoz, hogy mi A Pál utcai fiúk sikerének titka, hatásának ereje: hogy az ember közösségi énjéhez szól. Mert az ember olyan lény, aki akkor boldog, ha tartozik valahova, ha része egy kisebb közösségnek, ha tehet azért a közösségért, és abban megtalálja a neki való helyet. Ez az érzés univerzálisan emberi, ahogy annak az öröme is, hogy szolgálom a csoportot, ahova tartozom. A konfliktus is úgy alakul ki, hogy az egyik csoport rosszá, a másik jóvá válik. A vörösingesek és a Pál utcaiak között nem az a különbség, hogy az egyikben jó, a másikban rossz gyerekek vannak, hanem csoportként válnak azzá.
Tehát nagyon várok egy olyan szépirodalmi adaptációra, mely a grundot a vörösingeseknek eláruló Geréb, vagy a Dobó István által védett egri várat a törökök kezére játszani akaró (a 7. helyezett Egri csillagokban is szereplő) Hegedüs István hadnagyot a középpontba helyezve, az ő személyiségüket, mozgatórugóikat tárja fel. Mondjuk ennél az olvasónaplónál némiképp árnyaltabban. Jobb, ha ezt mielőbb megírja valaki, különben én fogom. Nyugi, csak vicceltem. Vagy lehet, hogy mégse. Itt a lista: 01. Bartos Erika: Bogyó és Babóca 02. Jeff Kinley: Egy ropi naplója 03. Bartos Erika: Brúnó Budapesten sorozat 04. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk 05. J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve 06. Geronimo Stilton: A Csokoládé-dombság óriásai 07. Gárdonyi Géza: Egri csillagok 08. Berg Judit: Rumini 09. Vadadi Adrienn: Leszel a barátom? 10. Dániel András: A kuflik és a pofavágóverseny Találkozunk a könyvtárban, az én kedvenc könyveimről pedig továbbra is itt, az Ugytudjukon fogok írni. Szólj hozzá!
1887-88-ban az Üllői és Kinizsi sarkán álló épületben (Üllői u. ) bérelt lakást apja, Neumann Mór. Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum - A Ráday utca és a Kinizsi utca kereszteződése, ahogy a Lónyai utcai iskola felől ideérkezünk - a videó lejátszásához kattints a képre: Zerge utcai reáliskola - a Vörösingesek iskolája A reáliskolák és a gimnáziumok természetes riválisa voltak egymásnak. A reálisták a természettudományos és műszaki tárgyakat tanulták nagyobb hangsúllyal. Itt főleg az iparos és kereskedelmi pályákra készítették fel itt a fiatalokat. A Zerge utcai reáliskola épülete még mindig áll, ma a Vörösmarty Gimnáziumnak ad otthont. Ez a Zerge, vagyis a mai Horánszky utca: Nemzeti Múzeum kertje - Einstand! A Muziban vagyis a Nemzeti Múzeum kertjében zajlott le a Pál utcaiak és a vörösingesek legfontosabb konfliktusa: az einstand. "einstand. Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni.
Vezetőként képes elválasztani, külön kezelni a személyét és a szerepét, ettől olyan szerethető. Képes számára fájdalmas, de jó döntést hozni, amikor elküldi a visszasündörgő Gerébet, és végül örömét tudja lelni a rábízott feladatban. "Boka érezte, hogy most minden tőle függ. Tőle függ ennek a kis társaságnak a jóléte, a jövője. Tőle függenek a vidám délutánok, a különféle játékok és mulatságok, melyeket itt űzni szoktak a pajtásai. És Boka most büszke volt, hogy ilyen szép feladatra vállalkozott. »Igenis – mondta magában –, meg foglak védeni benneteket! «" A kis olvasók pedig ezeknek a fiúknak a bőrébe bújva tudják megélni mindezt, a közösséghez tartozás és a saját szerepünk megtalálásának örömét. Molnár Ferenc (1878. január 12. – 1952. április 1. ) jogot végzett, újságíró, író és színműíró. Szerb Antal megfogalmazásában "a színház fejedelme és a pesti közönség szeme fénye" a századelőn. A legnagyobb pesti prózai színház, a Vígszínház mutatja be a darabjait, a legkedveltebb színészekkel dolgozik, nekik írja a szerepeket, és maga is rendez.
Ezeket a könyveket szerették a győri olvasók a könyvtári kölcsönzések alapján. Az intézményben őrzött több százezer kötet közül válogathatnak az olvasók. A könyvtár 2021. évi kölcsönzési statisztikája alapján, a szakemberek kategóriák szerint állították össze a toplistát – írja a GyőrPlusz. Ezekből kiderül, hogy az olvasók között melyek voltak a legnépszerűbb krimik, romantikus regények, kortárs magyar kötetek, ismeretterjesztő és gyermekkönyvek – teszik hozzá. A listákat mi is közreadjuk, némi elemzéssel dúsítva. A bűnügyi sikerlistából az derül ki: a győri olvasók között vége a tengerentúli szerzők hegemóniájának. Az egyszerre arany-, és bronzérmes Jo Nesbø olyanokat utasított maga mögé, mint Baldacci, Patterson vagy Grisham. Az első négy helyet skandináv krimik vették birtokba, de az amerikai műveket Fejős Éva is beelőzi. Az a magyar krimiműfajt (és/vagy az olvasói ízlést) jellemzi, hogy az egyetlen, ide felkerült hazai szerző olyan alkotással bírta ezt a helyet megszerezni, melynek cselekménye nem is Magyarországon, hanem a hatvanas évek Mexikójában, illetve egy amerikai napilap szerkesztőségében játszódik.
Az is fontos különbség, hogy nekik nem szükséges valaki ellen harcolniuk ahhoz, hogy értelme legyen az együttlétüknek. Reich Károly grafikája az 1964-es kiadású regényből Persze a vörösingesek is csak olyan fiúk, akik játszani szeretnének, de a játék számukra összefonódik a harccal. Ők nem léteznek a harc nélkül, nincs életük az erőfitogtatás nélkül. Végül a Füvészkertet is azért veszítik el a végén, mert a felnőttek megelégelik az állandó vircsaftot. Talán ha egyszerűen csak játszottak volna, nem űzik ki őket. Nem csak a csoporttagok nem tudnak itt fejlődni, de Áts Feri sem érik vezetővé, hanem azzá teszi magát. Ő a legerősebb, még a Pásztorok is félnek tőle. A csoport tagja csak az ő engedélyével lehet valaki, és csak azzal a feltétellel, hogy engedelmeskedik neki. A regény egyik legszebb motívuma ezzel szemben, ahogy Boka személyisége fejlődik. Először csak azt tudjuk, hogy meg lehet bízni benne. Ha azt mondja, hogy lesz valami, akkor lesz is. Nem áll bele minden konfliktusba, de felismeri, amikor a közös elemi becsületkódexet sértik meg (einstand), amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert fenntartása mindenkinek érdeke.